felekezet fn 3B 

1. (Vall is) ’〈kül. vmely (nagyobb) vallás(i irányzat)on belül:〉 azonos hitelveket valló személyek szervezett(, intézményesült) közössége, ill. annak helyi csoportja, gyülekezete’ ❖ A’ hejczei oskoláknak összekapcsolását először azon kell kezdenem, hogy mind a’ két felekezetet tegyem biztosokká a’ felől, hogy az illyes összekapcsolás mellett a’ religio mind eggy mind más részről ugyanazzal a’ szabadsággal tanittathatik, mint a’ különös oskolákban tanittatott (1787 Kazinczy Ferenc C2554, 133) | Magyarország lakosai vallásra nézve: római katholikusok, görög-katholikusok, evang. reformátusok, ágostai evangelikusok, görög-keletiek, unitáriusok és izraeliták, kik mindnyájan a bevett felekezeteket alkotják (1876 Mayer Miksa 8302001, 3) | Hogy mit értett Buddha e szó [ti. a nirvána] alatt, az még vita tárgya, nemcsak az európai tudósok, de a különböző buddhista felekezetek közt is (1893 PallasLex. CD02) | elénekeltem a Korán egy-egy szúráját, vagy egy-egy versét a Mesznevinek, melyet egyformán szent könyvének vall mind a két mohammedán felekezet (1905 Vámbéry Ármin 8507004, 178) | néhány keresztény felekezet nőket is pappá szentel (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’vallás, hit, ill. vallási irányzat’ ❖ Dévai Bíró Mátyás itt gyűjte legelébb Ecclésiát, megkedveltetvén Drágfi Gáspárral azt a’ tudományt, mellyet Ö Wittenbergből hozott haza, ’s a’ maga felekezetére hajtván a’ szép Hegyalját szinte Tokajig (1814 Kazinczy Ferenc C2564, 213) | alkottassék törvény, hogy a’ különböző felekezeteken levő egyházak viszonyaira nézve a’ teljes egyenlőség és tökéletes viszonosság szolgál sinórmértékül (1843 Pesti Hírlap CD61) | [a japán buddhizmusnak] számos felekezete van, ezek közt a protestantizmusra emlékeztető sinsú a legnépszerübb (1914 RévaiNagyLex. C5706, 791) | tömeges áttérés nem történt egyik felekezetről a másikra (1993 Országgyűlési Napló CD62).

1b. ’vmely vallásfelekezethez, egyházhoz való tartozás, vallási hovatartozás’ ❖ Szabad-e pedig a magyarságból bárkit is felekezete miatt kitagadni? (1900 Budapesti Szemle C0085, 69) | a jogakadémiák egy-kettő kivételével vagy felekezetiek, vagy a katolikus tanulmányi alapból vannak dotálva s így a tanári szék elnyerése bennük felekezethez van kötve (1910 Schöpflin Aladár CD10) | a „polgári” középosztályt pedig ujdonsültsége, a hivatalok és hivatalosságok világától való idegensége s ráadásul zsidó felekezete vagy származása meggátolta a polgári ország-átalakítás […] véghezvitelében (1937 Ignotus Pál 2045033, 48) | ember és ember között nincs különbség nemre, fajra, vallásra, felekezetre tekintet nélkül (1997 Országgyűlési Napló CD62).

2. (rendsz. minőségjelzővel v. birtokszóként) (kissé rég) ’azonos véleményt, (hit)elveket stb. valló, állásfoglalásuk alapján vmely közösségtől, eszmétől stb. elhatárolódó személyek (szervezett) csoportja, ill. az emberiségnek, társadalomnak nemzetiség, vagyoni helyzet, rang, foglalkozás stb. szempontjából azonos v. hasonló személyekből álló része, rétege’ ❖ Az Udvarral ellenkez felekezet, melly ekkoráig a kisſebb ſzám (Minority) vólt, hírtelen nagyobb ſzámra (Majority) ſzaporodott (1780 Magyar Hírmondó 7444004, 286) | az egéſz emberi nemnek ama’ felekezetei, mellyek nemzeteknek neveztetni ſzoktak, úgy a’ nyelvek is, mellyekkel e’ felekezetek élnek, egymástúl ſzembetünképen külömböznek (1818 Verseghy Ferenc 8518039, 4) | Alkotmányunknak köszönhetjük mi Nemesek ’s az Ország egyéb privilegiált felekezeti mai álladalmunkat (1831 Széchenyi István CD1501) | két mesterség van, amelynek egyik felekezetére legjobban irigykedik minden más pálya követője: a nőszabóé és a „női lábbeli készítőé” (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | Amiről a Mallarmé kis buzgó felekezete új és különös szavak borzongásában álmodozott […], azt Maeterlinck meg is valósította (1911 Szini Gyula CD10) | [a levellerek] egy vallásos-politikai felekezet tagjai Angliában, kik az independensek közül eredtek s 1647 körül különösen Cromwell seregében voltak nagy számmal (1915 RévaiNagyLex. C5708, 702).

2a. (rég, ritk) ’ilyen csoport által képviselt álláspont, vélemény’ ❖ réſzelkedni [=] pártra, réſzre, félre, felekezetre állani, hajlani, tsatolódni (1784 Kisded szótár C0815, 69) | Ungvár Németi Tóth Lászlónak Verseit Febr. 3dikán vettem. Melly sok jó van benne! Az megbecsülhetetlen ember lesz felekezetünkön (1816 Kazinczy Ferenc C2566, 476) | Két felekezet volt szembetűnőb a megyében. Egyik Patay Istvánt 1-ső alispánnak megtartani […]; – másik: az első alispányi székbe Kállay Gergelyt, vagy mást emelni (1836 Kossuth Lajos összes munkái CD32).

2b. (rég, ritk) ’〈egymással harcban, ill. jogvitában álló személyek, csoportok közül:〉 az egyik fél’ ❖ [az al- vagy felperes ügyvédjének az a feladata, hogy a bírót] az  kötelességére emlékeztesse, a felekezetnek jussát fejtegesse, és annak ügyérl mindenképpen gondot viseljen (1780 Magyar Hírmondó C0268, 291) | a’ hírek ſzerént mind a’ két felekezetek meg egyeztek abban, hogy Belgrádtól fogva Sabatzig még egy ideiglen félbe hagyattatnak az ellenségeskedések (1789 Magyar Merkurius C0341, 286) | A pörlő felekezetek közül egyik sem volt kielégitve; mindenik bélyegezve érzé magát (1826 Szemere Pál C3949, 280).

3. (rég v. nyj) ’embereknek v. állatoknak (vmely cselekvés végzése céljából) együtt, egy helyen levő (alkalmi) csoportja, csapata’ ❖ Készült volt Szulimán nagy igyekezettel; De Zrinyi-is várta bátor végezettel, Noha töprönkedett sok ellenkezettel, Mert a’ pogány todult nagy felekezettel (1777 Kónyi János C2731, 55) | [a madarak] több felekezetekre oſzolván, egyeneſſen a’ Tiſzának mennének (1786 Dugonics András 7087010, 132) | [a játékosok] két felekezetre vannak oszolva, melyek mindegyikének egy-egy nagy golyója van, azt fölváltva tovább-tovább dobják az országúton, míg nem a sokszor egy, vagy két órányira lévő czélhoz érnek (1890 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Az ëggyik feleközet ëde áll, a másik ëde (1952 Ormánysági szótár C6860, 152) | Én ëgy másik feleközetbe arattam (1957 Szegedi szótár C6400, 424).

3a. (jelzőként) (nyj) ’vhány ilyen csoportot, csapatot kitevő számú 〈állat〉’ ❖ egy felekezet fogoly: eine kette rebhühner (1882 Magyar Nyelvőr C5949, 381) | Némelyik lúdtömő, aki a kezdet nehézségein túl van, egy télen 5-6 felekezet ludat is kitöm, a tehetősebb tízet is (1943 Kiss Lajos¹ C5807, 278).

3b. (rég v. nyj) ’kisebb rész, csomó, kupac’ ❖ A’ Szerecseny egy halmotskát csinál a’ maga savábol, a’ Néger a’ maga porábol: ha ez nem elég nagy, a’ Szerecseny elveszen a’ sóbol, vagy a’ Néger hozzá tesz az aranypor zsombékhoz, míg a’ két felekezet meg nem egyez (1833 Rédly Károly ford.–Montesquieu 8320005, 233) | Két felekezetbe van rakva a búza (1912 Magyar Nyelvőr C5969, 433).

3c. (jelzőként) (nyj) ’vhány ilyen egységnyi mennyiségű 〈kender〉’ ❖ Egy fëleközet kendër mövvan má tilûva (1889 Magyar Nyelvőr C5954, 334).

4. (rég) ’〈vmely rendszeren belül:〉 egynemű v. azonos jellegű dolgok, élőlények csoportja (mint kategória, típus), ritk. annak egyedi példánya’ ❖ [a mesében az egér] viſzſza tére a’ maga felekezetire, és tſak ugyan egérhez, mint maga neméhez méne férjhez (1780 Patay Sámuel ford. C0710, 225) | [A csuka] a maga felekezetinek ſem kedvez (1787 Mátyus István C3069, 363) | A’ szó-tsavarításnak tizenegygy felekezete nevezetes (1813 Kassai József C2495, 79) | a’ levélben uralkodó hang, valamint ennek megtartása ’s árnyéklása is attól függ, mint a’ levél a’ levélírásnak ez vagy amaz a’ felekezetéhez tartozik (1827 Bitnitz Lajos 8058005, 283) | A részletes növénytan osztassék föl a leirandó tárgyak szüksége szerént: seregekre, szakaszokra, osztályokra, rendekre, családokra, ha ezek gazdagabbak: felekezetekre is, – ezekben pedig a nemek soroltassanak elő elkülönítetten a fajok nemei előtt (1865 Tanodai Lapok 8666001, 266).

Ö: hit~, vallás~.

ÖU: egyház~, ellen~, nép~, nyelv~, párt~, testvér~, vélemény~.

ÖE: ~alkotó, ~azonosság, ~düh, ~közi, ~különbség.

Sz: felekezetes, felekezetlen, felekezetű.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; SzT.; ÚMTsz.; ÉKsz.².