fines (4B) l. finesz
finesz fn 4B fines (rég) , finész (rég)
1. (biz) ’ravasz(ul) ötlet(es), furfang(os fogás, cselekedet, viselkedés, beszéd)’ ❖ [a haszonbérlők] különböző időben s fineszszel különböző szerződéseket alkotnak czéljaiknak megfelelőleg (1846 Hetilap CD61) | A gézengúz fiúról aztán elhíresztelték, hogy az a Dunába ugrott, a menyasszonya pedig utána ugrott. Egyszerre eltűntek mind a ketten. De engem nem lehet ám olyan könnyen bolonddá tenni. Tudtam én jól, hogy ez csak finész (1897 Jókai Mór CD18) | [Frigyes] a biedermeier divatú ruhás Szendrőy kisasszony előtt elfelejtette mindazokat az ötleteket, fogásokat, „finesz”-eket, amelyek oly könnyedén rendelkezésére voltak félesztendő előtt a fesztelen főrangú hölgyek „Cottériá”-jában (1933 Krúdy Gyula CD54) | [egy újságíró] egy kis szerencsével és finesszel bárhova be tud jutni (1962 Népszabadság nov. 11. C4814, 10) | [Bács-Kiskun megyében az agrárértelmiségiek] a keletkezett javak nagy részét is megfelelő leleménnyel forgatták vissza a tágabban értelmezett mezőgazdaságba és a falura, a mezővárosra. Sok finesszel létrehozott modelljükről pedig azt hihették, hogy örök életű (1999 Természet Világa CD50).
1a. (rég, Ját) ’〈kártyajátékban:〉 alacsony értékű kártyával végrehajtott ütés, amelynek célja felfedni az ellenfél magasabb értékű ütőkártyáját’ ❖ az illyes fortélyt Impasz, vagy Finesznek hívják (1824 A whist C2038, 32) | Finesse, Finte, vagy Impasse: ha az Ember nem üt a’ leg-fbbel, olly reményben, hogy a’ második üt Kártya azon Ellenfélnek a’ kezében vagyon, a’ melly invitált; azért-is vagy alsóbbal üt, vagy alsóbbal ütni a’ Baráttyának engedi (1824 A whist C2038, 55).
2. (biz) ’ravaszság, fortélyosság, rafináltság mint tulajdonság, ill. ilyen ötletekre való készség, képesség’ ❖ [a bárónő] oly közönséges finessel birna, mint a táncosnők? (1864 Szentpály Janka C3966, 52) | Egy tervem van, a melyhez a legnagyobb finessz szükséges (1906 Ambrus Zoltán C0594, 101) | – Nehéz szakma? – Micsoda? Az akvirálás? Ahogy vesszük, hozzáállás és finesz dolga, hogy elboldoguljon az ember (1964 Népszabadság jan. 16. C1501, 7) | Az egyenesekben több mint 300 kilométeres sebességgel száguldanak [a Forma 1-es autóversenyzők], és ehhez valóban csak egy erős motor és egy nagy jobb láb kell, itt a finesznek, az igazi tudásnak nagyon sok lehetősége nincs a lóerőkkel szemben (1998 Magyar Hírlap CD09).
3. (rég v. ritk, irod) ’finom, kecses, könnyed mozdulat, ill. tapintatos, gyengéd, kíméletes viselkedés, bánásmód’ ❖ ? A’ kis Spadé [ti. az ilyen alakú fegyverhez hasonló ékszer] Finést a’ hadi Tiszteknek Mutat: más Spadéjok vagyon ám ezeknek. Vigyázzon Nagyságod! ezek sebet tesznek, Ha egyszer a’ szíven győzedelmet vesznek (1788 Gvadányi József C1936, 96) | írtam én e’ felől az Özvegynek a’ leg kéméllőbb finessel (1809 Szentgyörgyi József C2559, 230) | [Francis Jammes] Ruszticitása nagyon kedveli az urbánus finesse-ket: gondoljunk csak arra hogy – egy példa a sok száz közül – meztelen kedvese a téli szalon tűzhelye előtt mily kecsesen csúsztatja kis fekete tokjaiba a lábait (1944 Szabó Lőrinc 9629169, 147) | [Boikliev mester] Olyan „finesszel” futtatja a nőket, hogy hálásak érte, nem győzik köszönni neki (1956 Urbán Ernő 2005053, 632).
Vö. TESz.; ÉKsz.; SzT.; IdSz.