foggat (5a) l. faggat

faggat ts ige 5afoggat (rég v. nyj)

1. ’kitartóan, rámenősen, es. kíváncsiskodva kérdez(get), vallat (vmiről v. vkiről) vkit vki’ ❖ Ezt, itt légyen melly ſzemélynek teteme? Vátig fartatja. […] A’ tett kérdésre [így felel:] Jaj! bbájos volt az, úgy mond, a’ kirl, Faggatsz (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 265) | Készitesse el továbbá [a megye] a rég tervezett utat Szedelczétől Pleszczéig, Csubárba, miáltal […] az utazó nem lesz kénytelen egy pár óráig Krániczország földjén döczögtetni, s osztrák vámtisztektől faggattatni magát (1847 Hetilap CD61) | Anyja és nővére faggatni kezdték a történtek iránt, de Elek kitérőleg felelt (1869 Vajda János 8503067, 275) | vond feleletre tehát Őket velem e merényért: mí czélra foglalák el Kranáa-várát, a sziklatetőn Épűlt Akropolis szent tilosát? Nosza hát kérdezd ki, ne hígy nekiek, faggasd százféle fogással, Mert szégyen volna ilyen dolgot, mellőzve, ki nem puhatolni (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0659, 349) | De hol van ilyen ország s hol a párja? Hiába fakgatsz, nem tudom (1938 Füst Milán CD10) | Kolonc, amikor Rea megint a menyasszonyáról faggatta, kifakadt (2009 Spiró György 3283006, 32).

1a. ’〈személy, ill. emberi gondolkodás〉 a megismerés v. megfejtés szándékával kutat, vizsgál vmit’ ❖ [Sieyès abbé] kereſztyén Ember, de annak [ti. a kereszténységnek] a’ tanitását faggatni hagyja (1798 Molnár János C0299, 162) | [az ügyvéd Berecz] multját faggatja: – Mért vesztette el ön a tiszti kardbojtot? (1895 Budapesti Hírlap nov. 16. C4742, 5) | Iszonyodott attól, hogy az ő füle hallatára faggassák a titkos praktikák dolgát (1922 Móricz Zsigmond 9462003, 171) | E kérdések valójában azt faggatják, a kritikus dolga-e megfejteni, milyen szellem lebeg ezúttal Déva vára felett (1992 Bogácsi Erzsébet 2027041, 43) | Történeti nyelvhasonlítás, amely rendszerint valamely nyelv(ek) genetikai rokonságát faggatja (2000 Hegedűs József C5355, 134).

2. (rég) ’〈személy, ritk. csoport, intézmény, es. állat személyt, közösséget, ritk. állatot〉(testileg v. lelkileg) kínoz, bánt (vmivel), ill. (hajszolva) zaklat, zargat v. nyomorgat’ ❖ Igy bánik a’ bünös emberrel-is [az ördög], mikor a’ penitentzia tartáshoz kéſzül, és ö néki a’ ſzálláſt fel-akarja mondani: Mert akkorleg-körmösbben faggattya ötet (1772 Vajda Sámuel 7365001, 146) | a’ keresztények botokkal és éhséggel faggattattak (1776 Boldog halálra készítő kalendárium ford. C1140, 118) | Ó bóldogtalan gyalázatoſan meg-alázódott emberi Nemzet! […] Te rettegſz a’ te kegyetlenked ’s tégedet faggató Mágnáſok és Nemeſſeidtl, kiknek nálad nélkl ſemmi erejek nem lehet (1790 Laczkovics János ford.–Martinovics C2877, 34) | mentl többet faggatá a’ Gróf szeretkez gondoskodásával, annál szembe tünbb ln meg indúlása (1821 Dulházy Mihály ford.–Reinbeck C2030, 167) | – Hah, te is? te is börtönőr vagy? kiálta felugorva fektéből a fogoly s odarohanva a pókhoz, kiszabadítá a faggatott bogarat [a pók hálójából] (1856 Jókai Mór C2252, 164) | Fennáll nevezetesen azon meseszerű tévhit, a gyermekeket 5–14. életéveig rendszeresen az olvasással, irással és számolással faggatni, teljes kilencz évig! (1876 Munkás-Heti-Krónika szept. 17. C7862, [1]) | Fakgatja [Velence] békén dalmát széleinket, Magyar hajóinkat kifosztogatja (1883 Dóczi Lajos C1426, 62).

2a. (rég) ’〈testi v. lelki állapot, érzés, körülmény vkit, vmit〉 gyötör, ill. háborgat, nyugtalanít’ ❖ A’ midön valamelly szomorúság faggat, Okosság’ szavára igen tsekély halgat (1773 Kónyi János ford.–Aulnoy C2741, 54) | a’ veſzteget éhség kezdé ki-ſzáradott béleimnek bels részét faggatni (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 133) | Alláh, miért kell illy tömlöczbe szorongnom, Mellyben sürü homály faggat kétségbeesésig? (1824 Edvi Illés Pál C1548, 85) | Ama’ föláldozottak árnyékainak e’ kegyetlenségek elleni vádjai minden csendes éjjelen kínozva foggatandják Mihály herczegnek, nagybátyáinak és anyjának lélekismeretét (1842 Pesti Hírlap CD61) | [a] szülők szivét kimondhatlan éles fájdalom faggatja, midőn gyermekük el talál tőlük éltében tévelyedni (1854 Vasárnapi Újság CD56).

2b. (ritk, átv is) ’〈tárgyat, eszközt〉 túlzott v. kíméletlen használattal nyaggat, nyű’ ❖ [a faluháza előtt] egypár czigány szörnyü keserves nótákra faggatá rozzant hegedűje ’s brugója csomózott húrjait (1843 Haraszthy Samu C7134, [533]) | Frici most anyi furulyát tömött magába, a hány csak ajkai közé fért, és elkezdé azokat oly iszonyú dühvel fakgatni, hogy szemei kidagadtak, arca téglavörös lett (1866 Fővárosi Lapok C8082, [1037]) | De semmi semmi – egyáltalán semmi [gondolatom nincs]! Eszemet akár mikép fakgatom (1866 Szelestey László 8436001, 14) | már első nap elkezdték „faggatni” a gépet. Elcsépeltek nyolcvan mázsát. Százat is kibír, ha nagyon akarjuk – vélekedett akkor Horák. És kibírt naponta 130 mázsát. Mert zúgatták hajnaltól napestig (1960 Népszabadság aug. 28. C4812, 6).

3. (/nyj) ’nyomással, ütögetéssel stb. kifakaszt, feltör v. felszakít vmit vki, hogy a benne levő anyag, dolog kifolyjék, előbújjon’ ❖ Nem jó az éretlen gyümöltsöt ſzaggatni, Mit haſznál idétlen virágot faggatni? (1777 Kónyi János C2731, 70) | Térdet hajtván néki, engedelmet kértem, Hogy nékem engedgyen virágokat ſzenni, Mivel egy parádét igyekezek tenni. Mondá: ſzedgyél bátran, én tsak jobbítgattam, Te plántáltad, én meg bimbóit faggattam (1796 Fábián Julianna C1943, 49) | Szép forrásokat is faggat, mély tókat is áraszt (1823 Hasznos Mulatságok C8318, 363) | A gazdasszony a paradicsomot faggatja, mikor, hogy télire eltegye, két kezével kétfelé szakasztja s aztán levét kinyomja (1888 Magyar Nyelvőr C5953, 556) | foggat: kopácsolja a tojást (tyuk) (1909 Magyar Nyelvőr C5967, 236) | faggat […] „a jégen sarokkal feltöri a jeget, hogy feljöjjön a víz” (1968 Szlavóniai szótár C6859, 216).

Ö: ki~.

ÖU: meg~.

Sz: faggatás.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

foggat lásd faggat
faggat tárgyas ige 5a
foggat 5a (rég v. nyj)
1.
kitartóan, rámenősen, es. kíváncsiskodva kérdez(get), vallat (vmiről v. vkiről) vkit vki
Ezt, itt légyen melly ſzemélynek teteme? Vátig fartatja. […] A’ tett kérdésre [így felel:] Jaj! bbájos volt az, úgy mond, a’ kirl, Faggatsz
(1777 Baróti Szabó Dávid)
Készitesse el továbbá [a megye] a rég tervezett utat Szedelczétől Pleszczéig, Csubárba, miáltal […] az utazó nem lesz kénytelen egy pár óráig Krániczország földjén döczögtetni, s osztrák vámtisztektől faggattatni magát
(1847 Hetilap)
Anyja és nővére faggatni kezdték a történtek iránt, de Elek kitérőleg felelt
(1869 Vajda János)
vond feleletre tehát Őket velem e merényért: mí czélra foglalák el Kranáa-várát, a sziklatetőn Épűlt Akropolis szent tilosát? Nosza hát kérdezd ki, ne hígy nekiek, faggasd százféle fogással, Mert szégyen volna ilyen dolgot, mellőzve, ki nem puhatolni
(1871–1874 Arany János ford.Arisztophanész)
De hol van ilyen ország s hol a párja? Hiába fakgatsz, nem tudom
(1938 Füst Milán)
Kolonc, amikor Rea megint a menyasszonyáról faggatta, kifakadt
(2009 Spiró György)
1a.
〈személy, ill. emberi gondolkodás〉 a megismerés v. megfejtés szándékával kutat, vizsgál vmit
[Sieyès abbé] kereſztyén Ember, de annak [ti. a kereszténységnek] a’ tanitását faggatni hagyja
(1798 Molnár János)
[az ügyvéd Berecz] multját faggatja: – Mért vesztette el ön a tiszti kardbojtot?
(1895 Budapesti Hírlap nov. 16.)
Iszonyodott attól, hogy az ő füle hallatára faggassák a titkos praktikák dolgát
(1922 Móricz Zsigmond)
E kérdések valójában azt faggatják, a kritikus dolga-e megfejteni, milyen szellem lebeg ezúttal Déva vára felett
(1992 Bogácsi Erzsébet)
Történeti nyelvhasonlítás, amely rendszerint valamely nyelv(ek) genetikai rokonságát faggatja
(2000 Hegedűs József)
2. (rég)
〈személy, ritk. csoport, intézmény, es. állat személyt, közösséget, ritk. állatot〉 (testileg v. lelkileg) kínoz, bánt (vmivel), ill. (hajszolva) zaklat, zargat v. nyomorgat
Igy bánik a’ bünös emberrel-is [az ördög], mikor a’ penitentzia tartáshoz kéſzül, és ö néki a’ ſzálláſt fel-akarja mondani: Mert akkorleg-körmösbben faggattya ötet
(1772 Vajda Sámuel)
a’ keresztények botokkal és éhséggel faggattattak
(1776 Boldog halálra készítő kalendárium ford.)
Ó bóldogtalan gyalázatoſan meg-alázódott emberi Nemzet! […] Te rettegſz a’ te kegyetlenked ’s tégedet faggató Mágnáſok és Nemeſſeidtl, kiknek nálad nélkl ſemmi erejek nem lehet
(1790 Laczkovics János ford.Martinovics)
mentl többet faggatá a’ Gróf szeretkez gondoskodásával, annál szembe tünbb ln meg indúlása
(1821 Dulházy Mihály ford.Reinbeck)
– Hah, te is? te is börtönőr vagy? kiálta felugorva fektéből a fogoly s odarohanva a pókhoz, kiszabadítá a faggatott bogarat [a pók hálójából]
(1856 Jókai Mór)
Fennáll nevezetesen azon meseszerű tévhit, a gyermekeket 5–14. életéveig rendszeresen az olvasással, irással és számolással faggatni, teljes kilencz évig!
(1876 Munkás-Heti-Krónika szept. 17.)
Fakgatja [Velence] békén dalmát széleinket, Magyar hajóinkat kifosztogatja
(1883 Dóczi Lajos)
2a. (rég)
〈testi v. lelki állapot, érzés, körülmény vkit, vmit〉 gyötör, ill. háborgat, nyugtalanít
A’ midön valamelly szomorúság faggat, Okosság’ szavára igen tsekély halgat
(1773 Kónyi János ford.Aulnoy)
a’ veſzteget éhség kezdé ki-ſzáradott béleimnek bels részét faggatni
(1774 Kónyi János ford.Marmontel)
Alláh, miért kell illy tömlöczbe szorongnom, Mellyben sürü homály faggat kétségbeesésig?
(1824 Edvi Illés Pál)
Ama’ föláldozottak árnyékainak e’ kegyetlenségek elleni vádjai minden csendes éjjelen kínozva foggatandják Mihály herczegnek, nagybátyáinak és anyjának lélekismeretét
(1842 Pesti Hírlap)
[a] szülők szivét kimondhatlan éles fájdalom faggatja, midőn gyermekük el talál tőlük éltében tévelyedni
(1854 Vasárnapi Újság)
2b. (ritk, átv is)
〈tárgyat, eszközt〉 túlzott v. kíméletlen használattal nyaggat, nyű
[a faluháza előtt] egypár czigány szörnyü keserves nótákra faggatá rozzant hegedűje ’s brugója csomózott húrjait
(1843 Haraszthy Samu)
Frici most anyi furulyát tömött magába, a hány csak ajkai közé fért, és elkezdé azokat oly iszonyú dühvel fakgatni, hogy szemei kidagadtak, arca téglavörös lett
(1866 Fővárosi Lapok)
De semmi semmi – egyáltalán semmi [gondolatom nincs]! Eszemet akár mikép fakgatom
(1866 Szelestey László)
már első nap elkezdték „faggatni” a gépet. Elcsépeltek nyolcvan mázsát. Százat is kibír, ha nagyon akarjuk – vélekedett akkor Horák. És kibírt naponta 130 mázsát. Mert zúgatták hajnaltól napestig
(1960 Népszabadság aug. 28.)
3. (/nyj)
nyomással, ütögetéssel stb. kifakaszt, feltör v. felszakít vmit vki, hogy a benne levő anyag, dolog kifolyjék, előbújjon
Nem jó az éretlen gyümöltsöt ſzaggatni, Mit haſznál idétlen virágot faggatni?
(1777 Kónyi János)
Térdet hajtván néki, engedelmet kértem, Hogy nékem engedgyen virágokat ſzenni, Mivel egy parádét igyekezek tenni. Mondá: ſzedgyél bátran, én tsak jobbítgattam, Te plántáltad, én meg bimbóit faggattam
(1796 Fábián Julianna)
Szép forrásokat is faggat, mély tókat is áraszt
(1823 Hasznos Mulatságok)
A gazdasszony a paradicsomot faggatja, mikor, hogy télire eltegye, két kezével kétfelé szakasztja s aztán levét kinyomja
(1888 Magyar Nyelvőr)
foggat: kopácsolja a tojást (tyuk)
(1909 Magyar Nyelvőr)
faggat […] „a jégen sarokkal feltöri a jeget, hogy feljöjjön a víz”
(1968 Szlavóniai szótár)
Ö: kifaggat
ÖU: megfaggat
Sz: faggatás
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások