fölhő l. felhő

felhő fn  fölhő (kissé rég) , fölyhő (rég v. nyj)

1. ’a légkör magasabb rétegeiben lebegő vízcseppek v. jégkristályok alkotta képződmény, amely a felfelé áramlás folyamán lehűlő levegő vízgőztartalmának kicsapódásával jön létre’ ❖ a’ ſojom madár égig emelkedik, Mivel prédájáról könnyen felejtkezik S’ a’ magas felhökben el-is tévelyedik (1772 Barcsay Ábrahám 7019037, 19) | Fekete fölyhkkel borítva vólt az Ég, Zápor esett, a’ köztt mint dió olly nagy jég (1788 Gvadányi József C1936, 24) | Ha a villányos felhőktől egész a föld szinéig mindig nedves levegő volna: akkor nem lehetne félni a villám ártalmas hatásától; de mivel ez nincs; ez oka, hogy a villámszikra a föld színén levő testek között gyujt, hasít, szétszór (1843 Tarczy Lajos 8464005, 200) | Füstölög a Kékesnek teteje, Mig egy nagy záport hoz a felheje (1859 Rákosi László 8386026, 117) | A már kicsapódott, a levegőben lebegő apró kis vízszemecskék, amelyek az alacsonyabb felhők anyagát alkotják, további kicsapódás és összefolyás által megnőnek (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 204) | Talán esőt ád az Isten, – mondja az asszony és sietve hozzáteszi: – csak még hónapig meg ne fakadjon a fölhő(1929 Sásdi Sándor CD10) | A felmelegedett felszín által kibocsátott infravörös hősugárzás egy részét felhők, illetve a légkör üvegházhatású összetevői elnyelik és visszaverik; biztosítva ezáltal […] a nettó beérkező sugárzás és a kilépő hősugárzás egyensúlyát (2004 Természet Világa CD50).

1a. (ehhez hasonló alakulatban összesűrűsödő) köd v. gőz, pára’ ❖ kávéház felhőjébe vesző alakjáról (1918 Réti István CD10) | Az asztal körül a régi vígság, a régi gondtalanság foglalt helyet, s a leves felhője csak a leves felhője volt (1922 Falu Tamás CD10) | A gépnek 1766–68-ban szerkesztett típusaiból még hatalmas felhőkben fütyült ki a gőz, az erő jórésze elpazarlódott – s Watt panaszkodott is, hogy ez imponál az embereknek, lárma nélkül nem hisznek a gépben (1936 Hajnal István CD42) | Köd gomolygott odakint, lassú, lapos felhőkben kúszott a ház felé (1957 Rónay György C3638, 77) | Sötétben indult útnak a hússzállítmány. Egyenletesen nyikorogtak a szekér fakerekei; az ökrök pofája fölött megfagyott lehelelük fehér felhője lebegett (2014 Körner Gábor ford.–Tokarczuk 3564002, 91).

1b. ’vmely anyag részecskéinek, pornak, füstnek a levegőbe jutó(és látható alakzatba sűrűsödő) tömege, rétege’ ❖ Szőkéék kéménye ugyancsak füstölög, Egész felhőt képez a háztető fölött. A tágas konyhában sürögnek, forognak. Tornak a jele ez, vagy lakodalomnak? (1857–1867 Szulik József 8455008, 156) | Az eszméletlenség elmúlt, a gránát füstje, felhője eloszlott, sápadt, ködös künn az ég (1916 Barta Lajos CD10) | a cigarettafüst szürke felhőkben gurul a lámpa fölött (1929 Kassák Lajos CD10) | [az asszony] meztelen fehér válla az idegen környezetben, a lecsúszott selyempongyola koszorújában s a parfüm sűrű felhője alatt […] annyira különbözött a már számtalanszor látott s közömbösen ható külvárosi asszonyvállaktól (1933–1938 Déry Tibor 9107007, 152) | Mi ez a jó illat? Jázmin? Bodza? És játékos, lengő-símogató felhője honnét jön? (1935 Földi Mihály CD10) | Mintha valami mocskos füst felhőjével árnyékolta volna be a ragyogó eget (1943 Rónay György ford.–Gauguin 9573002, 43) | A vulkánkitörések okozta sztratoszferikus aeroszoltartalom növekedését, a vulkáni por és aeroszolok felhőjének szétterjedését megfigyelték műholdakról (1996 Természet Világa CD50).

2. (tbsz-ban, határozóként) ’〈Magassággal, magasan levő hellyel kapcs.〉’

2a. ’〈bizonyos felfogás szerint: az isten, istenség (és az üdvözültek) lakóhelyére vonatkoztatva〉’ ❖ Magyarok! a haza, királyunk koronájának legszebb gyöngye veszélyben van, de van biró a felhők fölött, honunk védelmében segíten fog bennünket a magyarok istene. (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Ha tehát a Messiás-nak gondolata kezdetben teljesen ugyanaz volt, mintha mi magyarok egy második Nagy Lajosnak vagy Mátyás királynak megszületését várnók, szóval nem volt egyéb, mint egy politikai reménység, úgy az mégis a későbbi prófétáknak eszejárásában lassanként átalakult, annyira, hogy a Messiásból hova-tovább egy, a felhőkből csodás módon a földre szálló túlvilági lény lett (1917 Posch Jenő CD10) | Mikor első este ott feküdtem a konyhájukban, az otthoni ragadós rongyok helyett, habtiszta ágyhuzatban, csakugyan azt hittem, a mennyországba kerültem, ahogy a képeken láttam, fehér felhőkön az üdvözülteket (1924 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | a római Pantheon opeiónja és a szabad égbolt jut eszünkbe, amelynek kékjében felhőkön trónolva pillantjuk meg az antik isteneket (1938 e. Ybl Ervin 9793001, 210) | A régi allegorikus művészetben a felhők közül kinyúló kéz magát az istenséget jelképezte (1957 Ráth-Végh István 9556001, 91) | gyakorta alkalmaztak olyan díszleteket, amelyek még ma is fantasztikusnak tűnő technikai virtuozitással igyekeztek megidézni a szabadtéri helyszíneket: az Olümposzt vagy a tenger mélyét, ligeteket vagy erdei és felhők közt lebegő isteneket (1989 Takács István 2046011, 27).

2b. ’〈nagy magasság jelképeként〉’ ❖ Menjünk most Lybia fövény hegyeire, Nézzünk a felhőkig nyuló fenyvesire (1780 Ányos Pál CD01) | Mint az éj’ villámjai a’ rengetegekben, mint a’ tenger’ iszonyatos ordítása, midőn a’ hullámok a’ felhőkig vetődnek, mint a’ szirtbérczek’ hátaikon a’ menydörgés, olly rettenetes, olly fene volt az had (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Macpherson 7163062, 19) | A nyár ugyan igen meleg, s ha ilyenkor néhány héten át nem esik, a lősz mély homokká porlad, a mely a legkisebb széltől fölkavarodva egész felhőkben emelkedik föl és a házak minden résén behatolva, mindent ellep (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Melyik felesége hamarább kihozza Az ebéd vékáját, kő közé rakassék. Kő közé rakassék, ott megégettessék: Fölhőkig épüljön magos Déva vára (1911 Balázs Béla 9019009, 51) | szidják, hajszolják a gyilkos vendéget a békés vízimadarak. Hajszolják, de el nem érik, hiszen a ragadozóknak főleg a repülés a kenyerük. Egy villanás, már felettük volt, és olyan nyugodtan körözött fel a felhők fölé, mintha játék lenne az egész (1956 Fekete István 9142002, 115) | Dobhártyánk pattanásán éreztük a légnyomáskülönbséget. Hol a felhőkig emelkedett az út, hol újra lenn voltunk a mélyben (1976 Fehér Klára 9137002, 65).

2c. ’〈annak jelölésére, hogy a hétköznapit, a szokásost meghaladja vmi, ill. vmely tekintetben nagyon magasra emelkedik vmi, vki〉’ ❖ De melyly nehéz légyen Vitézi Versekbenn Írni, meg vallották sokan életekbenn. Meg mutatta Máró, ki sok eſztendkig Faragta Dídóját, míg vitte felhkig. Akkor is Homérus’ roppant forgátsai Lettek munkájának leg ſzebb Oſzlopai (1789 Barcsay Ábrahám 7019001, 64) | felhőkben nyargaló speculatiók (1831 Széchenyi István C3901, 175) | hölgyek öltözeteit pedig magasztalja egészen a felhőkig, s tudakozza tőlök szabójok lakását, s reménylem, minden türhetően fog menni (1844 Nagy Ignác 8324008, 111) | felhőkbe törő szini pályáját mint Tátrai Kárpát futotta be (1886 Rákosi Viktor C3599, 45) | felhőkig emelte könnyű, szívbeli mámor (1978 Tandori Dezső ford.–Donelaitis 9703043, 112) | a paprika kincs lesz, státusszimbólum, ára a felhőkig szalad fel, a kör bezárul (1994 Magyar Hírlap CD09).

2d. ’〈a valóságtól elrugaszkodott, túlzott vágyak, elképzelések, remények stb. álomvilágának a jelölésére〉’ ❖ Nem fellengtünk mi a’ felhőkben kivánatainkkal, nem akartuk mi önöket, kedves atyánkfiai! a’ magyar Heliconra tüzzel vassal fölkergetni (1842 Pesti Hírlap CD61) | mások illy nézetemet nem osztják, sőt engem felhőkben kalandozónak tartanak (1843 Széchenyi István 8429028, 24) | Valóban olyan felhőkben járó, világtól-idegen poétalélek volna Füst Milán, amilyennek most látszik, amikor gyakorlati-nemzetgazdasági szempontokra hivatkozik? (1935 Bálint György CD10) | Laktam felhőkön én is és elég volt. Hazád a föld: vállald te is otthonul (1947 Rónay György CD53).

3. (gyakr. birokszóként) ’〈vkire rátelepedő, vkit elborító érzés, indulat, állapot, ill. borús hangulat (kifejeződésének) jelölésére〉’ ❖ Ezen ſzókra a’ ſzomoruságnak jele boritá-el ſzinét minden bánatot ortzáknak komor felhjével (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 144) | újdon barátságukat a legkisebb félreértés felhője sem fogja ezentúl megháborítani (1854 Jókai Mór CD18) | legkevésbé Sem igyekeztem elszéleszteni Sötét gyanúja villogó felhőjét (1875 Vajda János CD01) | Az ügyvéd arcán egy felhő húzódott, csak az Apolka pattant fel székéről örömteljesen (1894 Mikszáth Kálmán 8312006, 125) | tiszta homlokán rejtett aggodalom felhője suhant át (1930 Szitnyai Zoltán CD10) | Gyermekien őszinte kék szemében ködök, felhők tanyáztak. Jóleső, kellemes hangjában valamely bánat bujkált (1933 Földi Mihály CD10) | valami nagy és visszaszoríthatatlan tunyaság, tétlenség felhője ereszkedett rá a versíróra (1971 e. Devecseri Gábor 9108015, 53) | Ez a ház, a benne lévő tárgyakkal együtt, műremek volt, a szeretetnek és a szép felismerésének kincses doboza. Miért nem tudtam igazán megbecsülni? Miért maradtak belőle csak tárgyak, […] miért takarja előlem, mint sűrű köd, a lelkiismeret-furdalás felhője? (2006 Beney Zsuzsa 3041001, 171).

3a. ’〈gondokkal, nehézségekkel teli helyzet jelképeként〉’ ❖ Felhők után romlott Hazánkban Nap ki derül, Hadat ül ki Béke (1777 Baróti Szabó Dávid ford.–Baróti Szabó C0823, 238) | [a szószólók] viſzſza indulának a’ Tanáts-házhoz a’ népnek felhöt oszlató vivát-kiáltáſa között (1787 Magyar Kurír C0312, 394) | Ekként gyült a villanyos folyadék az olasz kérdés felhőjében harminczhárom éven át, mig végre egy hatalmas viharban tört ki 1848-ban Milánóban (1879 Kossuth Lajos CD32) | Ez a kis magyar világ, itt, háborog, fekete, csúnya felhők kavarodnak rája (1901 Ady Endre CD0801) | a hazánk ege fölött tornyosuló felhőknek közepette, midőn ő császári királyi apostoli felsége az én személyemet bízta meg e nemes vármegye vezetésével… (1906–1907 Mikszáth Kálmán 8312014, 138) | Hejh! az koronás fejű papocska mast odafönt Bécsben ríhat apja után, mi tévő lészen ez zimankótul, fekete fölyhők feje fölött való győlekezése korán! (1913 Laczkó Géza CD10) | Tisztul már az ég, lassan elvonulnak a háború felhői, mondta tegnapi televíziós beszédében az indiai kormányfő (2002 Magyar Hírlap CD09).

4. (Inf) ’zárt rendszerű v. az interneten keresztül elérhető távoli számítógép(ek), szerver(ek csoportja), ill. az az által nyújtott szolgáltatás, kül. tárhely’ ❖ Abban az esetben, ha egy cég a nyilvános frame relay hálózatot használja […], az „felhőbe” kapcsolódik (1997 Byte Magazin ford. CD38) | a sokezernyi számítógépet magában rejtő, szupergépként használható Felhő (2010 Népszava nov. 27. C7473, melléklet 6) | 2012-re az Alagút teljes eszközállományát új, „vékony kliens” gépekre korszerűsítették: ezek apró, vacak komputerek voltak, nyomoronc meghajtókkal és CPU-kkal, amelyek nem tudtak önállóan adatokat tárolni vagy feldolgozni, hanem minden tárolási és feldolgozási tevékenységüket a felhőben végezték (2019 Tomori Gábor ford.–Snowden 3639005, 309) | A telefonotokról talán törölni akartok minden böngészési előzményt, ami arra utal, hol járt a telefonotok, vagy a képek, videók és magánjellegű felvételek némelyikét, amelyeket a készülék automatikusan feltöltött a felhőbe (2019 Tomori Gábor ford.–Snowden 3639005, 318).

Ö: atom~, bárány~, eső~, fátyol~, gáz~, gomoly~, hó~, por~, réteg~, vihar~, zivatar~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. felleg; ÉKsz.; ÚMTsz.

fölhő lásd felhő
felhő főnév
fölhő (kissé rég)
fölyhő (rég v. nyj)
1.
a légkör magasabb rétegeiben lebegő vízcseppek v. jégkristályok alkotta képződmény, amely a felfelé áramlás folyamán lehűlő levegő vízgőztartalmának kicsapódásával jön létre
a’ ſojom madár égig emelkedik, Mivel prédájáról könnyen felejtkezik S’ a’ magas felhökben el-is tévelyedik
(1772 Barcsay Ábrahám)
Fekete fölyhkkel borítva vólt az Ég, Zápor esett, a’ köztt mint dió olly nagy jég
(1788 Gvadányi József)
Ha a villányos felhőktől egész a föld szinéig mindig nedves levegő volna: akkor nem lehetne félni a villám ártalmas hatásától; de mivel ez nincs; ez oka, hogy a villámszikra a föld színén levő testek között gyujt, hasít, szétszór
(1843 Tarczy Lajos)
Füstölög a Kékesnek teteje, Mig egy nagy záport hoz a felheje
(1859 Rákosi László)
A már kicsapódott, a levegőben lebegő apró kis vízszemecskék, amelyek az alacsonyabb felhők anyagát alkotják, további kicsapódás és összefolyás által megnőnek
(1926 TolnaiÚjLex.)
Talán esőt ád az Isten, – mondja az asszony és sietve hozzáteszi: – csak még hónapig meg ne fakadjon a fölhő
(1929 Sásdi Sándor)
A felmelegedett felszín által kibocsátott infravörös hősugárzás egy részét felhők, illetve a légkör üvegházhatású összetevői elnyelik és visszaverik; biztosítva ezáltal […] a nettó beérkező sugárzás és a kilépő hősugárzás egyensúlyát
(2004 Természet Világa)
1a.
(ehhez hasonló alakulatban összesűrűsödő) köd v. gőz, pára
kávéház felhőjébe vesző alakjáról
(1918 Réti István)
Az asztal körül a régi vígság, a régi gondtalanság foglalt helyet, s a leves felhője csak a leves felhője volt
(1922 Falu Tamás)
A gépnek 1766–68-ban szerkesztett típusaiból még hatalmas felhőkben fütyült ki a gőz, az erő jórésze elpazarlódott – s Watt panaszkodott is, hogy ez imponál az embereknek, lárma nélkül nem hisznek a gépben
(1936 Hajnal István)
Köd gomolygott odakint, lassú, lapos felhőkben kúszott a ház felé
(1957 Rónay György)
Sötétben indult útnak a hússzállítmány. Egyenletesen nyikorogtak a szekér fakerekei; az ökrök pofája fölött megfagyott lehelelük fehér felhője lebegett
(2014 Körner Gábor ford.Tokarczuk)
1b.
vmely anyag részecskéinek, pornak, füstnek a levegőbe jutó(és látható alakzatba sűrűsödő) tömege, rétege
Szőkéék kéménye ugyancsak füstölög, Egész felhőt képez a háztető fölött. A tágas konyhában sürögnek, forognak. Tornak a jele ez, vagy lakodalomnak?
(1857–1867 Szulik József)
Az eszméletlenség elmúlt, a gránát füstje, felhője eloszlott, sápadt, ködös künn az ég
(1916 Barta Lajos)
a cigarettafüst szürke felhőkben gurul a lámpa fölött
(1929 Kassák Lajos)
[az asszony] meztelen fehér válla az idegen környezetben, a lecsúszott selyempongyola koszorújában s a parfüm sűrű felhője alatt […] annyira különbözött a már számtalanszor látott s közömbösen ható külvárosi asszonyvállaktól
(1933–1938 Déry Tibor)
Mi ez a jó illat? Jázmin? Bodza? És játékos, lengő-símogató felhője honnét jön?
(1935 Földi Mihály)
Mintha valami mocskos füst felhőjével árnyékolta volna be a ragyogó eget
(1943 Rónay György ford.Gauguin)
A vulkánkitörések okozta sztratoszferikus aeroszoltartalom növekedését, a vulkáni por és aeroszolok felhőjének szétterjedését megfigyelték műholdakról
(1996 Természet Világa)
2. (tbsz-ban, határozóként)
〈Magassággal, magasan levő hellyel kapcs.〉
2a.
〈bizonyos felfogás szerint: az isten, istenség (és az üdvözültek) lakóhelyére vonatkoztatva〉
Magyarok! a haza, királyunk koronájának legszebb gyöngye veszélyben van, de van biró a felhők fölött, honunk védelmében segíten fog bennünket a magyarok istene.
(1848 Kossuth Hírlapja)
Ha tehát a Messiás-nak gondolata kezdetben teljesen ugyanaz volt, mintha mi magyarok egy második Nagy Lajosnak vagy Mátyás királynak megszületését várnók, szóval nem volt egyéb, mint egy politikai reménység, úgy az mégis a későbbi prófétáknak eszejárásában lassanként átalakult, annyira, hogy a Messiásból hova-tovább egy, a felhőkből csodás módon a földre szálló túlvilági lény lett
(1917 Posch Jenő)
Mikor első este ott feküdtem a konyhájukban, az otthoni ragadós rongyok helyett, habtiszta ágyhuzatban, csakugyan azt hittem, a mennyországba kerültem, ahogy a képeken láttam, fehér felhőkön az üdvözülteket
(1924 Tersánszky Józsi Jenő)
a római Pantheon opeiónja és a szabad égbolt jut eszünkbe, amelynek kékjében felhőkön trónolva pillantjuk meg az antik isteneket
(1938 e. Ybl Ervin)
A régi allegorikus művészetben a felhők közül kinyúló kéz magát az istenséget jelképezte
(1957 Ráth-Végh István)
gyakorta alkalmaztak olyan díszleteket, amelyek még ma is fantasztikusnak tűnő technikai virtuozitással igyekeztek megidézni a szabadtéri helyszíneket: az Olümposzt vagy a tenger mélyét, ligeteket vagy erdei és felhők közt lebegő isteneket
(1989 Takács István)
2b.
〈nagy magasság jelképeként〉
Menjünk most Lybia fövény hegyeire, Nézzünk a felhőkig nyuló fenyvesire
(1780 Ányos Pál)
Mint az éj’ villámjai a’ rengetegekben, mint a’ tenger’ iszonyatos ordítása, midőn a’ hullámok a’ felhőkig vetődnek, mint a’ szirtbérczek’ hátaikon a’ menydörgés, olly rettenetes, olly fene volt az had
(1815 Kazinczy Ferenc ford.Macpherson)
A nyár ugyan igen meleg, s ha ilyenkor néhány héten át nem esik, a lősz mély homokká porlad, a mely a legkisebb széltől fölkavarodva egész felhőkben emelkedik föl és a házak minden résén behatolva, mindent ellep
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Melyik felesége hamarább kihozza Az ebéd vékáját, kő közé rakassék. Kő közé rakassék, ott megégettessék: Fölhőkig épüljön magos Déva vára
(1911 Balázs Béla)
szidják, hajszolják a gyilkos vendéget a békés vízimadarak. Hajszolják, de el nem érik, hiszen a ragadozóknak főleg a repülés a kenyerük. Egy villanás, már felettük volt, és olyan nyugodtan körözött fel a felhők fölé, mintha játék lenne az egész
(1956 Fekete István)
Dobhártyánk pattanásán éreztük a légnyomáskülönbséget. Hol a felhőkig emelkedett az út, hol újra lenn voltunk a mélyben
(1976 Fehér Klára)
2c.
〈annak jelölésére, hogy a hétköznapit, a szokásost meghaladja vmi, ill. vmely tekintetben nagyon magasra emelkedik vmi, vki〉
De melyly nehéz légyen Vitézi Versekbenn Írni, meg vallották sokan életekbenn. Meg mutatta Máró, ki sok eſztendkig Faragta Dídóját, míg vitte felhkig. Akkor is Homérus’ roppant forgátsai Lettek munkájának leg ſzebb Oſzlopai
(1789 Barcsay Ábrahám)
felhőkben nyargaló speculatiók
(1831 Széchenyi István)
hölgyek öltözeteit pedig magasztalja egészen a felhőkig, s tudakozza tőlök szabójok lakását, s reménylem, minden türhetően fog menni
(1844 Nagy Ignác)
felhőkbe törő szini pályáját mint Tátrai Kárpát futotta be
(1886 Rákosi Viktor)
felhőkig emelte könnyű, szívbeli mámor
(1978 Tandori Dezső ford.Donelaitis)
a paprika kincs lesz, státusszimbólum, ára a felhőkig szalad fel, a kör bezárul
(1994 Magyar Hírlap)
2d.
〈a valóságtól elrugaszkodott, túlzott vágyak, elképzelések, remények stb. álomvilágának a jelölésére〉
Nem fellengtünk mi a’ felhőkben kivánatainkkal, nem akartuk mi önöket, kedves atyánkfiai! a’ magyar Heliconra tüzzel vassal fölkergetni
(1842 Pesti Hírlap)
mások illy nézetemet nem osztják, sőt engem felhőkben kalandozónak tartanak
(1843 Széchenyi István)
Valóban olyan felhőkben járó, világtól-idegen poétalélek volna Füst Milán, amilyennek most látszik, amikor gyakorlati-nemzetgazdasági szempontokra hivatkozik?
(1935 Bálint György)
Laktam felhőkön én is és elég volt. Hazád a föld: vállald te is otthonul
(1947 Rónay György)
3. (gyakr. birokszóként)
〈vkire rátelepedő, vkit elborító érzés, indulat, állapot, ill. borús hangulat (kifejeződésének) jelölésére〉
Ezen ſzókra a’ ſzomoruságnak jele boritá-el ſzinét minden bánatot ortzáknak komor felhjével
(1774 Kónyi János ford.Marmontel)
újdon barátságukat a legkisebb félreértés felhője sem fogja ezentúl megháborítani
(1854 Jókai Mór)
legkevésbé Sem igyekeztem elszéleszteni Sötét gyanúja villogó felhőjét
(1875 Vajda János)
Az ügyvéd arcán egy felhő húzódott, csak az Apolka pattant fel székéről örömteljesen
(1894 Mikszáth Kálmán)
tiszta homlokán rejtett aggodalom felhője suhant át
(1930 Szitnyai Zoltán)
Gyermekien őszinte kék szemében ködök, felhők tanyáztak. Jóleső, kellemes hangjában valamely bánat bujkált
(1933 Földi Mihály)
valami nagy és visszaszoríthatatlan tunyaság, tétlenség felhője ereszkedett rá a versíróra
(1971 e. Devecseri Gábor)
Ez a ház, a benne lévő tárgyakkal együtt, műremek volt, a szeretetnek és a szép felismerésének kincses doboza. Miért nem tudtam igazán megbecsülni? Miért maradtak belőle csak tárgyak, […] miért takarja előlem, mint sűrű köd, a lelkiismeret-furdalás felhője?
(2006 Beney Zsuzsa)
3a.
〈gondokkal, nehézségekkel teli helyzet jelképeként〉
Felhők után romlott Hazánkban Nap ki derül, Hadat ül ki Béke
(1777 Baróti Szabó Dávid ford.Baróti Szabó)
[a szószólók] viſzſza indulának a’ Tanáts-házhoz a’ népnek felhöt oszlató vivát-kiáltáſa között
(1787 Magyar Kurír)
Ekként gyült a villanyos folyadék az olasz kérdés felhőjében harminczhárom éven át, mig végre egy hatalmas viharban tört ki 1848-ban Milánóban
(1879 Kossuth Lajos)
Ez a kis magyar világ, itt, háborog, fekete, csúnya felhők kavarodnak rája
(1901 Ady Endre)
a hazánk ege fölött tornyosuló felhőknek közepette, midőn ő császári királyi apostoli felsége az én személyemet bízta meg e nemes vármegye vezetésével…
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
Hejh! az koronás fejű papocska mast odafönt Bécsben ríhat apja után, mi tévő lészen ez zimankótul, fekete fölyhők feje fölött való győlekezése korán!
(1913 Laczkó Géza)
Tisztul már az ég, lassan elvonulnak a háború felhői, mondta tegnapi televíziós beszédében az indiai kormányfő
(2002 Magyar Hírlap)
4. (Inf)
zárt rendszerű v. az interneten keresztül elérhető távoli számítógép(ek), szerver(ek csoportja), ill. az az által nyújtott szolgáltatás, kül. tárhely
Abban az esetben, ha egy cég a nyilvános frame relay hálózatot használja […], az „felhőbe” kapcsolódik
(1997 Byte Magazin ford.)
a sokezernyi számítógépet magában rejtő, szupergépként használható Felhő
(2010 Népszava nov. 27.)
2012-re az Alagút teljes eszközállományát új, „vékony kliens” gépekre korszerűsítették: ezek apró, vacak komputerek voltak, nyomoronc meghajtókkal és CPUcentral processing unit ’központi feldolgozóegység’-kkal, amelyek nem tudtak önállóan adatokat tárolni vagy feldolgozni, hanem minden tárolási és feldolgozási tevékenységüket a felhőben végezték
(2019 Tomori Gábor ford.Snowden)
A telefonotokról talán törölni akartok minden böngészési előzményt, ami arra utal, hol járt a telefonotok, vagy a képek, videók és magánjellegű felvételek némelyikét, amelyeket a készülék automatikusan feltöltött a felhőbe
(2019 Tomori Gábor ford.Snowden)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. felleg; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások