fiskálius fn 4A (nyj) ficskárius, fiskárius
1. (jelzőként is) (kissé rég) ’megbízójának a hatóságok és a bíróság előtti képviseletével, ill. jogi ügyekben tanácsadással, okiratok szerkesztésével, ellenjegyzésével, letétek kezelésével stb. hivatásszerűen foglalkozó(, szakirányú vizsgát tett) jogvégzett személy; ügyvéd, fiskális’ ❖ Két paraszt Pestre jövén együtt mentek volt prókátorukhoz, hogy bajokat neki elmondják. Egyik, a’ szószólló, néha néha füllentett-is referádája közben. „Pajtás te ne hazudj” – mondá a’ másik – „majd a’ hol szükséges lesz, Fiskarius uram ugy-is megteszi.” (1833 Regélő C0457, 400) | már esztendeje annak, hogy a ficskárius ur megcsinálta az írást (1884 Rákosi Jenő C3591, 6) | fenyegetőzött Farkas uramnak az a hatalmas szavu, széles arcu fiskálius ... hogy igy, hogy ugy, majd Farkas uramat is utóléri a törvény ostora (1884 Pesti Hírlap febr. 9. C5632, 3) | fiskáriusnak nem vagy elég huncut, pap leszel (1922 Pesti Hírlap júl. 16. C5670, [11]).
2. (rég, ritk) ’Ügyész, fiskus.’
2a. ’〈a vármegyei törvényhatóság választott tisztviselőjeként:〉 annak jogi képviseletét és közjogi feladatokat ellátó, büntetőügyekben a vád alá helyezést előkészítő, az eljárás során a vádat, ritk. a védelmet képviselő, a büntetések végrehajtását felügyelő, rendsz. jogvégzett személy (tisztsége)’ ❖ tudom, hogy nem bánná kelmed, ha a szennyje ennek a dolognak a képemen száradna, hanem majd fiskáriussá teszem én magamat, és ha harmad napig nem jövök a tolvajnyomba, akkor aztán menjen rám a panasz (1857 Vas Gereben C4380, 342) | a nemes vármegye hajdani magisztratualis fiskáliusa olyan hatalmas alakká építette meg Farkas Gábor uramat, hogy ahhoz képest talentum és providencia dolgában Bismarck burkus princ is csak közönséges ostoros gyerek (1883 Mikszáth Kálmán CD04).
2b. ’vmely földbirtokos, uradalom alkalmazásában álló, annak jogi, peres és pénzügyeit intéző rendsz. jogvégzett személy’ ❖ [A cigány muzsikusok] egy tánczot el-vonván, meg mondák hogy kié, Uram! ím’ ezs a’ tántz, Fiscáriusunké, Ezs a’ más pediglen, mi Kaſznár Urunké (1792 Magyar Hírmondó C5808, 134).
Vö. ÚMTsz. fiskális