fiskus fn 4A 

1. (Tört v. Pénz) ’az a vagyon, kül. pénzkészlet, amely felett az uralkodó, ill. az állam rendelkezik’ ❖ Fiskus (lat.). […] A császárok idejében a császári pénztár ellentétben az állampénztárral (patrimonium populi publicum), az államvagyonnal (ærarum publicum) és a császár magánvagyonával (privatum patrimonium, res privata principii). Későbben az államvagyon ellentétben a császár magánvagyonával (1894 PallasLex. CD02) | csak egyes császárok hajtatták be a leletet vagy legalább egy részét a fiscusba, Nero szenvedélyes kincskereső volt (1904 ÓkoriLex. CD28) | A saját befizetésekből – tehát nem a fiskusból – táplálkozó önfinanszírozó pénzügyi alapokkal együtt az idei agrárbüdzsé 101 milliárd forintra rúg (1997 Figyelő CD2601).

1a. (gyakr. minőségjelzővel v. birtokszóként, tulajdonnévszerűen is) (Jog is/Tört v. vál) ’a királyi v. államkincstár, es. vmely kisebb közigazgatási egység, uradlom stb. vagyonjogi, pénzügyi szerve’ ❖ A’ Fiskus jóſzága véghetetlen vala, a’ büntetéſek töbnyire a’ jóſzágok el-foglalása lévén (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel C4564, 206) | A’ Királyi Városban lakó Paraſzt emberek […] mindenekben a’ Városi Magistratus hatalma alatt vagynak, nékik mindazáltal, ha Successor [= jogutód, örökös], és Testamentom nélkl meg-találnának halni, nem a’ Város Fiscusa, hanem a’ Királyi Fiscus ſuccedál [= lép örökébe], valamint ſzintén minden Nemes vagy Szabad embernek (1819 Kövy Sándor 8257001, 17) | törvény szerint eddig is a mellékes atyafiaknak kellett volna a jobbágyok között, és nem az uradalmi fiscusnak örökösödniök (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | 1741-ben pedig a fiscus perelt II. Apafi szováthai birtokáért, de mivel az székely jus volt s mivel Apafi annak tényleges birtokában nem is volt, a pert elvesztette (1870 Orbán Balázs CD22) | Napjainkban fiskus az állam mint vagyonjogoknak alanya. Hazai jogunkban a kir. fiskus (államkincstár) jogi személy, ki a szent koronát, a királyt és az országot magánjogilag képviseli s a fiskus jogi személyisége más jogi személyekkel szemben bizonyos előjogokat élvez (1913 RévaiNagyLex. C5703, 548) | sikerült a szász lutheránus egyháznak a fiskus folytonos támadásait visszautasítani, melyek az egyház birtokában levő háromnegyed dézsmának visszaszerzését célozták (1931 Szekfű Gyula CD42) | A központi kincstári igazgatás élén Erdélyben a 16–17. században is a középkorias elnevezésű fejedelmi tisztségviselő, a kincstartó állott. Feladata a fejedelmi fiscust illető pénzjövedelmek begyűjtése, ellenőrzése volt (1996 Oborni Teréz CD17) | egy valóban független jegybank, a ma elfogadott közgazdasági elmélet szerint hatékonyabban képes az árstabilitás mint végső gazdaságpolitikai célkitűzés mellett föllépni, mint egy olyan jegybank, amely a fiskus mindenkori érdekeinek alávetetten, ezeknek az érdekeknek a kiszolgálójaként működik (1996 Országgyűlési Napló CD62).

2. (gyakr. minőségjelzővel v. birtokszóként, jelzőként is) (Közig v. Jog) ’Ügyész.’

2a. (/Tört) ’〈Magyarországon a középkortól 1871-ig, a bírósági rendszertől független ügyészi szervezet létrehozásáig:〉 a koronajavak jogi ügyeit intéző, az uralkodót és a kincstárt jogi és peres ügyekben képviselő, bizonyos, az uralkodó személyét sértő v. a kincstár érdekeit, az államrendet veszélyeztető ügyekben (a nyomozást irányító, a vádat előkészítő és) a királyi táblán vádlóként fellépő kinevezett tisztségviselő, az ún. királyi jogügyigazgató, ill. 〈az 1770-es évektől:〉 e tisztségviselő mellett működő v. a kincstári ügyek igazgatására létrehozott hivatalban szolgáló tisztviselő’ ❖ Miskolczon hét hólnapig (nagy részént a’ Királyi Fiscus mellett) a’ mint mondják, patvaristáskodtam: ’s akkor Vármegyétekbe által rándulván, a’ Jászói Contventbe Prókátornak esküdtem huszonegyed fél esztendős koromba (1789 Pálóczi Horváth Ádám C2554, 268) | a Felperes Királyi Fiscus Úr (1838 Kossuth Lajos CD32) | lakomat holmi kir. fiscusok megrohanák, mindenemet összeirák, megbecsülteték stb. s nemcsak az én szállásomat, hanem a szomszédokét is mind felkutaták, s kimotozák, hogy nincsenek-e ott elrejtve összeesküvési terveim (1849 Pesti Hírlap C8017, 110) | [az 1722–1723-i országgyűlésen felállított négy kerületi ítélőtábláról] a fellebbezés a pesti királyi ítélőtáblához történt, melyben a személynök elnöklete alatt egy főpap, egy főúr, az alnádor, az alországbíró, négy ítélőmester, négy nemes és két érseki ülnök s végül a fiscus foglalt helyet (1941 Wellmann Imre CD43) | Majláth Miklós, a kamara fiscusa protestált, hogy ő nem oka a [főúri összeesküvésben való részvétellel vádolt] prédikátor halálának (1972 Moldova György C6889, 1438) | Wesselényi ellen a másnapi gyűlésen történtekre hivatkozva indult meg a magyarországi per. A Fiskus 1835 elején, majd a védelem 1838 első felében számos tanút hallgatott ki (1996 Pajkossy Gábor CD58).

2b. (kissé rég) ’〈a 16–17. századtól 1945-ig Magyarországon vmely vármegyei v. városi törvényhatóság választott tisztviselőjeként:〉 az adott közigazgatási egység jogi képviseletét és közjogi feladatokat ellátó, büntetőügyekben a vád alá helyezést előkészítő, az eljárás során a vádat, ritk. a védelmet képviselő, a büntetések végrehajtását felügyelő személy’ ❖ [Debrecenben] a’ M(éltóságos) Gr(óf) Forgács Miklós, Ö Excell(entiája) F(elséges) K(irályi) Comisarius […] választya Fő Biróságra, az akkori Fő Notárius T(ekintetes) Domokos Lajos Uramat. Senatoroknak felét pápistát felét reformátust: ugy egy(gy)ik Notáriust papistát a’ másikat reformátust. Nem külömben Fiscus Uraimékat (1774 Csokonai József 7503001, 8) | A’ Cselédtartó Gazdais a’ Cselédnek megígért bérit kifizetni tartozik, és a’ ki ezt nem telyesítené, ha Fldes Úr vagy Nemes, a’ Magiſtratualis [= vármegyei] Fiscus fogja rajta megvenni (1805 Domokos Lőrinc 7086001, 5) | Becsületsértési, kriminalitási causákban ex offo [= hivatalból] járt el a fiskus, volt főfiskus és vicefiskus, az egyik vádolta, a másik védte az incattust [= vádlottat] (1879 Jókai Mór CD18) | [A törvényszékre] kicsit elkésve, egy ócska csézán érkezett meg Bydesházy Sámuel uram, a megye fiskusa. Iródiákja kalamárist, porzót, egy konc papirost és a Tripartítumot cipelte utána (1929 Szabó László² CD10).

2c. (kissé rég) ’〈1848-ig Magyarországon az úriszéken büntetőügyekben a földesúr nevében eljárva a vád képviselőjeként is:〉 vmely földbirtokos, egyházi elöljáró stb. szolgálatában álló, annak jogi, peres és pénzügyeit intéző alkalmazott’ ❖ Hertelendy Károly magának a kir. válasznak fent idézett szavaival megmutatá, hogy Ő Felségének sem volt szándékában az uradalmi fiscust úriszéki jegyzőnek kivánni (1835 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [Fejér Antal] 1764-től báró Haller Sámuel tábornok udvari fiskusa volt (1894 Magyar írók élete CD27) | [Jókay József] érseki, püspöki, káptalani fiskus nem lehetett. Ahhoz nagyon kálvinista volt. Uradalmi fiskussá lenni szerencse dolga. Ha akad: akad. Azt az állást felhajszolni nem lehet (1905 Pesti Hírlap márc. 21. C5653, 2) | abban a házban [született Kossuth], melyben apja az Andrássy-birtok fiskusaként lakott (2001 Tamás Edit CD36).

2d. (rég, ritk) ’〈Magyarországon kívül:〉 koronaügyész v. államügyész, ill. (köz)vádló’ ❖ a’ Dominikanus Barát, a’ ki mint Inquisitor még inkább szeret vala Fiskus, mint életnek és halálnak ura lenni (1781 Nagy István¹ ford.–Wittola C3979, 42) | A’ királyi Fiscus, a’ kit Ángliaban Attorneynek neveznek, múlt Mártiusnak közepén egy Billt [= törvényjavaslatot] nyújtott bé a’ Parlamentomnak, azokra nézve, a’ kik az Orſzágnak ellenségeivel a’ Frantziákkal titkon tzimborálnak (1793 Magyar Kurír C0322, 133) | [A francia alkotmány szerint] a’ fbenjáró vétkeket itil ſzéknél a’ Kórmányſzék Cómmiſſariusa a’ közönséges Fiscus (1800 Magyar Kurír C0337, 48) | [Heineke József egykori magyar honvédtiszt] nehány Kossuth-bankjegyet tartogatott magánál s e világraszóló vétség miatt a cseh államügyész […] vád alá helyezte. Ha már a fiskus úr ily badar volt, legalább a törvényszéknek lehetett volna annyi esze, hogy az oly régi, elavult papirpénzek, melyek minden muzeumban és numismatikai gyűjteményben láthatók, egyáltalán nem veszedelmesek (1880 Fővárosi Lapok C8096, 983) | [A boszorkányperekben] védőügyvéd is volt, aki igyekezett a vádlottat menteni, szabályszerű tárgyalások folytak le, csakhogy az eredmény mindig ugyanaz lett: a fiskus győzött, a vádlottat saját beismerése alapján elítélték (1926 TolnaiÚjLex. C5718, 249).

ÖU: fő~, vice~.

Sz: fiskusi.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; IdSz.