gácsó l. gádzsó

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

gádzsó fn és mn (nyj v. szleng is)gácsó (nyj) , gázsó

I. fn

1. ’〈kül. a cigányok szóhasználatában:〉 nem cigány személy, kül. férfi’ ❖ Á munká csák a gádzsónak való; te bé ne piskold vélle á kézsedet (1893 Borsszem Jankó márc. 19. C5012, 10) | [debreceni tájszó:] gádzsó: fickó (1911 Magyar Nyelvőr C5968, 93) | egy „gádsó” sohse volna képes egy nótát ugy elmuzsikálni, mint egy „roma(1925 Pesti Hírlap ápr. 22. C5673, 11) | megcsalnám a gácsókat, a miltúságos, naccságos, tekintetes urakat. Há-há! Lenne lóvé... degivel... (1926 Pesti Hírlap szept. 19. C5674, [33]) | A cigányságnak igen szigorúak az erkölcsi normái – de ez kettős erkölcs: a saját közösségen belül érvényes, a gádzsókkal (nem cigányokkal) szemben nem (1995 Magyar Hírlap CD09) | [Az oláh cigányok számára] a mi csoport tagjai a romák. A mi csoporttal szemben állók a gázsók, akik tovább oszthatók parasztokra és úri emberekre (parasztoknak általában a falusiakat és a velük szemben ellenséges érzületűeket nevezik, míg úri embereknek a velük szolidaritást mutatókat, a velük szemben nem lenézően viselkedőket mondják) (1997 Prónai Csaba C8617, 734).

2. (kissé rég) ’〈nem cigányok szóhasználatában:〉 cigány személy, kül. férfi’ ❖ Kotorincs (annak, a ki lop; ha czigány volt a tolvaj azt mondják: gácsó!) (1876 Magyar Nyelvőr C5943, 124) | A cigány hétrétre görnyedve, alázatosan kérdezte: – Melyiket huzzsám, ténsurácskám? A páprikásat-e vagy ázst a keserüizsüt, instállom? – A keserüt! A legkeserübbet huzzad, gádzsó! – kurjantotta Kökény (1914 Pesti Hírlap szept. 24. C5662, 14) | [A cigányok] mënnek, mënnek, hát ëgyszër tanálkoznak két csëndőrrel. Na mëgijedtek a gázsók, hogy a csëndőrök mëgeszik a pëcsënyéjöket (1915 Nagyszalontai gyűjtés C6380, 209) | én a szegedi Csillag második emeletén, negyven közbűntényessel, zsivánnyal-cigánnyal összezárva, délután már annak az épületes látványnak lehettem tanúja, hogy fél komisz kenyérért, a középen, hogyan szopja ki az egyik gádzsó a másiknak a péniszét (1993 Határ Győző C7163, 265).

II. mn

’〈kül. a cigányok szóhasználatában:〉 nem cigány 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ Gyere csak, gádzsó komám, te majd hessegesd rulam az dongókat! (1914 Pesti Hírlap szept. 24. C5662, 14) | [Angliában] speciális intézményekkel igyekeztek a gorgió (= gádzsó) társadalom normáihoz való alkalmazkodásukat [ti. a cigányokét] elősegíteni (1997 Báthory János C7130, 442) | Vannak jó szándékú roma és gádzsó értelmiségiek, akik már most hangosan gondolkodnak bizonyos „pozitív diszkriminációs” állami intézkedések bevezetésén kisebbségek számára (1999 Magyar Hírlap CD09) | jól szituált gádzsó fogorvostanoncok (2009 Népszabadság márc. 4. C7857, 3).

a. ’〈kül. a cigányok szóhasználatában:〉 ilyen személyre jellemző 〈tulajdonság〉, ill. ilyen személyekkel kapcs., azokhoz tartozó, azoktól származó 〈dolog〉’ ❖ [a roma identitás fenntartásának egyik kritériuma] a független munka, ami viszonylag nagy szabadsággal jár és a gázsó környezetben rejlő lehetőségek kiaknázásán alapul (1997 Prónai Csaba C8617, 734) | A cigány önkormányzat irodája előtt romák gyülekeznek, mint mondják, csöndben demonstrálnak a „gádzsó” iskola ellen (2002 Magyar Hírlap CD09) | ez az egész gádzsó világ a gádzsó törvényeivel: ellenség (2002 Népszabadság júl. 17. C7850, 10) | gázsó engedékenység és nagylelkűség (2003 Népszabadság máj. 24. C7851, 5) | vélhetőleg a személyek között, és főként a roma és gádzsó beszélgetések voltak a legerősebb hatásúak (2007 Venczel Sára C8628, 651).

Vö. ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz.

gácsó lásd gádzsó
🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
gádzsó főnév és melléknév (nyj v. szleng is)
gácsó (nyj)
gázsó
I. főnév
1.
〈kül. a cigányok szóhasználatában:〉 nem cigány személy, kül. férfi
Á munká csák a gádzsónak való; te bé ne piskold vélle á kézsedet
(1893 Borsszem Jankó márc. 19.)
[debreceni tájszó:] gádzsó: fickó
(1911 Magyar Nyelvőr)
egy „gádsó” sohse volna képes egy nótát ugy elmuzsikálni, mint egy „roma
(1925 Pesti Hírlap ápr. 22.)
megcsalnám a gácsókat, a miltúságos, naccságos, tekintetes urakat. Há-há! Lenne lóvé... degivel...
(1926 Pesti Hírlap szept. 19.)
A cigányságnak igen szigorúak az erkölcsi normái – de ez kettős erkölcs: a saját közösségen belül érvényes, a gádzsókkal (nem cigányokkal) szemben nem
(1995 Magyar Hírlap)
[Az oláh cigányok számára] a mi csoport tagjai a romák. A mi csoporttal szemben állók a gázsók, akik tovább oszthatók parasztokra és úri emberekre (parasztoknak általában a falusiakat és a velük szemben ellenséges érzületűeket nevezik, míg úri embereknek a velük szolidaritást mutatókat, a velük szemben nem lenézően viselkedőket mondják)
(1997 Prónai Csaba)
2. (kissé rég)
〈nem cigányok szóhasználatában:〉 cigány személy, kül. férfi
Kotorincs (annak, a ki lop; ha czigány volt a tolvaj azt mondják: gácsó!)
(1876 Magyar Nyelvőr)
A cigány hétrétre görnyedve, alázatosan kérdezte: – Melyiket huzzsám, ténsurácskám? A páprikásat-e vagy ázst a keserüizsüt, instállom? – A keserüt! A legkeserübbet huzzad, gádzsó! – kurjantotta Kökény
(1914 Pesti Hírlap szept. 24.)
[A cigányok] mënnek, mënnek, hát ëgyszër tanálkoznak két csëndőrrel. Na mëgijedtek a gázsók, hogy a csëndőrök mëgeszik a pëcsënyéjöket
(1915 Nagyszalontai gyűjtés)
én a szegedi Csillag második emeletén, negyven közbűntényessel, zsivánnyal-cigánnyal összezárva, délután már annak az épületes látványnak lehettem tanúja, hogy fél komisz kenyérért, a középen, hogyan szopja ki az egyik gádzsó a másiknak a péniszét
(1993 Határ Győző)
II. melléknév
〈kül. a cigányok szóhasználatában:〉 nem cigány 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉
Gyere csak, gádzsó komám, te majd hessegesd rulam az dongókat!
(1914 Pesti Hírlap szept. 24.)
[Angliában] speciális intézményekkel igyekeztek a gorgió (= gádzsó) társadalom normáihoz való alkalmazkodásukat [ti. a cigányokét] elősegíteni
(1997 Báthory János)
Vannak jó szándékú roma és gádzsó értelmiségiek, akik már most hangosan gondolkodnak bizonyos „pozitív diszkriminációs” állami intézkedések bevezetésén kisebbségek számára
(1999 Magyar Hírlap)
jól szituált gádzsó fogorvostanoncok
(2009 Népszabadság márc. 4.)
a.
〈kül. a cigányok szóhasználatában:〉 ilyen személyre jellemző 〈tulajdonság〉, ill. ilyen személyekkel kapcs., azokhoz tartozó, azoktól származó 〈dolog〉
[a roma identitás fenntartásának egyik kritériuma] a független munka, ami viszonylag nagy szabadsággal jár és a gázsó környezetben rejlő lehetőségek kiaknázásán alapul
(1997 Prónai Csaba)
A cigány önkormányzat irodája előtt romák gyülekeznek, mint mondják, csöndben demonstrálnak a „gádzsó” iskola ellen
(2002 Magyar Hírlap)
ez az egész gádzsó világ a gádzsó törvényeivel: ellenség
(2002 Népszabadság júl. 17.)
gázsó engedékenység és nagylelkűség
(2003 Népszabadság máj. 24.)
vélhetőleg a személyek között, és főként a roma és gádzsó beszélgetések voltak a legerősebb hatásúak
(2007 Venczel Sára)
Vö. ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz.

Beállítások