gacsos mn és fn  gajcsos (nyj)

I. mn 15A

1. ’ferde v. görbe, ill. göcsörtös 〈dolog〉’ ❖ [az idegen] szállását keresi, de a’ gacsos sikátorok közt nem boldogul (1844 Regélő Pesti Divatlap C4920, 428) | [Az izambert körte] vesszei. Elég számosak, hosszak és elég vastagok, hegyök felé mind-mind inkább elvékonyodók, könyökösek vagy gacsosak, kuszáltan szétállók, még vezérvesszei is ritkán egyenesek (1877 Bereczki Máté C1047, 282) | Viszös a kartony: nem jól hasad, ferdén, görbén hasad, gajcsos (1897 Magyar Nyelvőr C5845, 520) | parasztemberfaragta gacsos vándorbot (1939 Pesti Hírlap júl. 20. C5687, 9) | a metszés nem boszorkányság, meg lehet tanulni legalább annyit belőle, hogy a gacsos fakoronát megritkítsuk egy kicsit (1992 Magyar Nemzet ápr. 4. C8367, 3).

2. ’térdben v. bokában (befelé) görbülő, csámpás 〈láb〉 v. szabálytalan, deformálódott állású, kül. elferdült 〈kéz, ujj, térd〉, ill. 〈vmely végtagnak〉 ilyen 〈állása, helyzete〉’ ❖ Gatsos lábú pro [= ’úgy mint’] Kajtsos lábú (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 484) | A gacsos térd fennjáró gyógykezelésének gépek segélyével még az a hibája is van, hogy azon gépek, a melyek a térd hajlítását megengedik, csak a legkönyebb esetekben alkalmazhatók haszonnal, míg a középfokú eseteknél már nem húzzák elég biztosan kifelé a térdet (1882 Orvosi Hetilap C8132, 1287) | Veleszületett kétoldali merev könyökizület és gacsos kéz (1912 Orvosi Hetilap C8162, 792) | [Hermes] két gacsos lábával csámpásan poroszkált a porban (1926 Nagy Endre CD10) | [A magyar marháknál] az elülső lábakon kisfokú térdesség, esetleg francia állás, a hátulsókon pedig gacsos állás fordul elő (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Hallux valgus[.] E gyakori, sok ember életét megkeserítő elváltozásra még nem találtak jó magyar nevet. Az öregujj gacsos, azaz befelé, a kisujjak felé fordult helyzetét jelenti (1997 Magyar Nemzet febr. 13. C6354, 11).

2a. (kissé rég) ’ilyen lábú 〈ember, állat〉’ ❖ Egy gatsos lova (1788 Magyar Nyelv C5909, 330) | mintha bizony a huszár is csak ollyan ember volna, mint a bakancsos. Bor, pecsenye, tánc és szép lyány a huszárnak, a bot csak maradjon a gacsos bakancsosnak (1840 Nagy Ignác C3243, 3) | Hát azt a két gacsos ökröt hogy vesztegeti az ur? (1860 Pesti Napló jan. 13. C8642, [1]) | golyvás itt minden második ember, ha nem göthös, vagy gacsos (1924 Tersánszky Józsi Jenő CD10).

2b. (ilyen láb miatt kialakult) nehézkes, botladozó 〈járás, lépés〉’ ❖ csámpásan, gacsosan járni, csámpás v. gacsos járásúnak lenni (1854 Német és magyar szótár C5312, 210) | Térdét összeverte gacsosan ez alak (1860 Tatár Péter 8303005, 61) | Egy ringó járásban éppúgy ígéret van, akár egy temperamentumos táncban, s mint ahogy nincs, teszem azt, a gacsos léptekben (1984 Páskándi Géza C6900, 400).

2c. (/nyj)(ilyen járás miatt) félretaposott v. ferdére kopott 〈lábbeli〉’ ❖ [a muszkák közül] sokan csámpásan jártak és egyiknek-másiknak folyton botlott a lába a gacsos csizmában (1915 Az Est máj. 10. C5263, 5) | gacsos cipőjük [ti. a balkáni fiataloknak] hegyesorru, mint a franciáké, de parasztian terebélyes és bütykös (1934 Pesti Hírlap ápr. 20. C5682, 6) | Olyan tarátán [= elhanyagoltan, lomposan] öltözött, mint a cigánypásztor: gacsos, karácsony óta nem zsírozott csizma, löttyedt csizmanadrág (1978 Galgóczi Erzsébet 9168001, 180).

II. fn 4A (pejor is)

’térdben v. bokában görbülő lábú, csámpás ember’ ❖ Tollfuß, der, II. gatsos, kajtsos, gatsiba (1803 Magyar–német és német–magyar lexikon C5802, 588. hasáb) | A’ rútnak ezen szeretete, mi bennünket elfogott, ezen irtózás az ideálitól, a’ falábuak, félcsipejűek, kancsalok, sárga bőrűek, csorbák, csámpások, gacsosok, taligás nyomorékok és fogatlanok iránti szenvedély (1838 Athenaeum C0016, 42) | Reggelenkint a’ Kabósné’ udvara tele volt vakokkal, gacsosokkal, bénnákkal, csámpásokkal, fél csipejükkel, kancsalokkal, dadogókkal (1840 Jósika Miklós C0111, 112) | itt más világ van, mint ott az erdőbe, a gacsosok közt (1915 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | nagy hangon dalolgatják a mezőn, a liba mellett: „Szípit, jovát, séhaj … Elviszik huszárnak … a gacsossát, itthon hagyják … Falu csudájának …” (1948–1949 Szabó Pál² 9631002, 123) | [ismerjük] a bányásznép típusait a merész lázadóktól az alázkodó, szüntelen nyöszörgő gacsosokig (1968 Féja Géza C6885, 1419).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. gacsosan, kacsos; ÚMTsz. gacsos¹, gajcsos

gacsos melléknév és főnév
gajcsos I. 15A II. 4A (nyj)
I. melléknév 15A
1.
ferde v. görbe, ill. göcsörtös 〈dolog〉
[az idegen] szállását keresi, de a’ gacsos sikátorok közt nem boldogul
(1844 Regélő Pesti Divatlap)
[Az izambert körte] vesszei. Elég számosak, hosszak és elég vastagok, hegyök felé mind-mind inkább elvékonyodók, könyökösek vagy gacsosak, kuszáltan szétállók, még vezérvesszei is ritkán egyenesek
(1877 Bereczki Máté)
Viszös a kartony: nem jól hasad, ferdén, görbén hasad, gajcsos
(1897 Magyar Nyelvőr)
parasztemberfaragta gacsos vándorbot
(1939 Pesti Hírlap júl. 20.)
a metszés nem boszorkányság, meg lehet tanulni legalább annyit belőle, hogy a gacsos fakoronát megritkítsuk egy kicsit
(1992 Magyar Nemzet ápr. 4.)
2.
térdben v. bokában (befelé) görbülő, csámpás 〈láb〉 v. szabálytalan, deformálódott állású, kül. elferdült 〈kéz, ujj, térd〉, ill. 〈vmely végtagnak〉 ilyen 〈állása, helyzete〉
Gatsos lábú pro [= ’úgy mint’] Kajtsos lábú
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
A gacsos térd fennjáró gyógykezelésének gépek segélyével még az a hibája is van, hogy azon gépek, a melyek a térd hajlítását megengedik, csak a legkönyebb esetekben alkalmazhatók haszonnal, míg a középfokú eseteknél már nem húzzák elég biztosan kifelé a térdet
(1882 Orvosi Hetilap)
Veleszületett kétoldali merev könyökizület és gacsos kéz
(1912 Orvosi Hetilap)
[Hermes] két gacsos lábával csámpásan poroszkált a porban
(1926 Nagy Endre)
[A magyar marháknál] az elülső lábakon kisfokú térdesség, esetleg francia állás, a hátulsókon pedig gacsos állás fordul elő
(1929 Az állatok világa ford.)
Hallux valgus[.] E gyakori, sok ember életét megkeserítő elváltozásra még nem találtak jó magyar nevet. Az öregujj gacsos, azaz befelé, a kisujjak felé fordult helyzetét jelenti
(1997 Magyar Nemzet febr. 13.)
2a. (kissé rég)
ilyen lábú 〈ember, állat〉
Egy gatsos lova
(1788 Magyar Nyelv)
mintha bizony a huszár is csak ollyan ember volna, mint a bakancsos. Bor, pecsenye, tánc és szép lyány a huszárnak, a bot csak maradjon a gacsos bakancsosnak
(1840 Nagy Ignác)
Hát azt a két gacsos ökröt hogy vesztegeti az ur?
(1860 Pesti Napló jan. 13.)
golyvás itt minden második ember, ha nem göthös, vagy gacsos
(1924 Tersánszky Józsi Jenő)
2b.
(ilyen láb miatt kialakult) nehézkes, botladozó 〈járás, lépés〉
csámpásan, gacsosan járni, csámpás v.vagy gacsos járásúnak lenni
(1854 Német és magyar szótár)
Térdét összeverte gacsosan ez alak
(1860 Tatár Péter)
Egy ringó járásban éppúgy ígéret van, akár egy temperamentumos táncban, s mint ahogy nincs, teszem azt, a gacsos léptekben
(1984 Páskándi Géza)
2c. (/nyj)
(ilyen járás miatt) félretaposott v. ferdére kopott 〈lábbeli〉
[a muszkák közül] sokan csámpásan jártak és egyiknek-másiknak folyton botlott a lába a gacsos csizmában
(1915 Az Est máj. 10.)
gacsos cipőjük [ti. a balkáni fiataloknak] hegyesorru, mint a franciáké, de parasztian terebélyes és bütykös
(1934 Pesti Hírlap ápr. 20.)
Olyan tarátán [= elhanyagoltan, lomposan] öltözött, mint a cigánypásztor: gacsos, karácsony óta nem zsírozott csizma, löttyedt csizmanadrág
(1978 Galgóczi Erzsébet)
II. főnév 4A (pejor is)
térdben v. bokában görbülő lábú, csámpás ember
Tollfuß, der, II. gatsos, kajtsos, gatsiba
(1803 Magyar–német és német–magyar lexikon)
A’ rútnak ezen szeretete, mi bennünket elfogott, ezen irtózás az ideálitól, a’ falábuak, félcsipejűek, kancsalok, sárga bőrűek, csorbák, csámpások, gacsosok, taligás nyomorékok és fogatlanok iránti szenvedély
(1838 Athenaeum)
Reggelenkint a’ Kabósné’ udvara tele volt vakokkal, gacsosokkal, bénnákkal, csámpásokkal, fél csipejükkel, kancsalokkal, dadogókkal
(1840 Jósika Miklós)
itt más világ van, mint ott az erdőbe, a gacsosok közt
(1915 Tersánszky Józsi Jenő)
nagy hangon dalolgatják a mezőn, a liba mellett: „Szípit, jovát, séhaj … Elviszik huszárnak … a gacsossát, itthon hagyják … Falu csudájának …”
(1948–1949 Szabó Pál²)
[ismerjük] a bányásznép típusait a merész lázadóktól az alázkodó, szüntelen nyöszörgő gacsosokig
(1968 Féja Géza)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. gacsosan, kacsos; ÚMTsz. gacsos¹, gajcsos

Beállítások