gael mn és fn 

I. mn 14B1

1. (Tört is) ’Írország, Skócia és a Man-sziget területén az ókortól jelen levő, az ún. szigeti kelta nyelvek vmelyikét beszélő 〈nép〉, ill. 〈a Brit-szigeteken és egyes angolszász országokban:〉 annak hagyományait ápoló, (magát) kelta eredetű(nek valló) 〈népesség〉’ ❖ [az Osszián költeményeit létrehozó] nép a’ hajdani Gaël, Celta, vagy Caledoniai nemzet, melly Caesar’ idejében Gallusok’ neve alatt a’ Rhodanus és Garonna folyók között lakott; később’ onnét a’ rómaiak által Britanniába, innét pedig Irland’ és Scótia’ éjszaki hegyes tájékira nyomatott (1832 Fábián Gábor C1653, VI) | a mai hatalmas, szabad és dícső Albion szigetén [egykor] a legvéresebb faj- és nemzetiségi küzdelmek dúlták föl az államot, s az angolszász újgyarmatos írtotta a britt és ír, a celta és gael ős népet (1876 Ipolyi Arnold CD57) | Britannia északi részét a régi irók Caledoniának nevezik. Itt lakott többek közt a kelta gaedel vagy gaél törzs (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | A mai skótok többsége egyáltalán nem törődik a gaelickel, illetve a gael nemzetséggel, vagy ahogyan mi mondjuk, a „Gaidhealtachd népével” (2004 Népszava máj. 27. C7467, 6).

1a. ’ilyen nép(esség)hez tartozó, abból származó 〈személy, csoport〉, ill. ilyen nép(esség)ből való 〈eredet, származás〉’ ❖ [Glenlyon,] a’ gael lovag, atholli fegyveres alattvalóitól kisérteté magát (1839 Jelenkor C8305, 300) | Piktek […], a Kr. u. IV. sz. óta a rómaiaktól É-ra fekvő és le nem igázott Kaledonia gael eredetü kelta lakossága (1896 PallasLex. CD02) | [Londonderry észak-írországi grófság azonos nevű székvárosát] 1612. egy gél klan teljesen elpusztította, londoni kereskedők építették újra (1928 TolnaiÚjLex. C5727, 217) | 1858-ban megalakult az Ír Köztársasági Testvériség, melynek amerikai frakciója (az ókori gael harcosok nyomán fenianoknak nevezték magukat) létrehozta az Ír Köztársasági Hadsereget, az IRA-t (1996 Természet Világa CD50) | [Nancy C. Dorian vizsgálata] egyetlen kelet-sutherlandi (Skócia) gael beszélő nyelvhasználati stílusait írja le (2001 Bodó Csanád C7191, 174).

2. ’ilyen nép(esség) által létrehozott, készített v. haszn., ill. művelt, folytatott 〈dolog, tevékenység stb.〉, ill. 〈vmely dolognak, tevékenységnek stb.〉 ilyen nép(esség) kultúrájából, gyakorlatából való 〈eredete, származása〉’ ❖ Hir szerint néhányan Glasgowban ’s a’ hooge-streeti gaël kápolnában összegyülni ’s [Daniel] O’Connell ellen panaszt ’s vádat emelni szándékoznak (1837 Jelenkor C8303, 354) | A gaël monda tündérei, vizi szellemei nagyon hasonlítnak a scandinav eredetűekhez, de nem olyan emberiek (1861 Arany János C6505, 70) | Utóbb kétségek merültek fel e versek gaël eredete iránt, a kutatók többsége azon a nézeten van, hogy az Ossziánnak tulajdonított énekeket Macpherson írta (1928 TolnaiÚjLex. C5727, 279) | a clairseach nevű gael (ókelta) hárfa (1930 ZeneiLex. CD49) | Amit [Észak-Írországban] katolikusnak neveznek, általában ugyan katolikus, de mindenekelőtt a gael kultúra befolyásolja (1998 Magyar Hírlap CD09) | A jégkorong és a jéglabda közvetlen őse a shinty nevű gael játék (2000 MagyarNagyLex. C5823, 247).

3. (Nyelvt is) ’〈a kelta nyelvek ún. szigeti kelta ágának〉 az ír, a skót és a manx nyelvet magában foglaló 〈csoportja〉 v. az e nyelvcsoporthoz tartozó vmelyik, kül. a skót 〈nyelv〉, ill. e nyelvcsoporthoz v. annak vmely nyelvéhez tartozó v. arra jellemző 〈elem, sajátosság〉’ ❖ a’ dun gael nyelven erősített hely (1815 Kazinczy Ferenc munkái C2528, XIX) | Ben (Bein vagy Bhein), gael szó, amely hegycsucsot jelent (1893 PallasLex. CD02) | [Fábián Gábor az Osszián-énekek fordításakor] a tulajdonneveknek (szerinte igen bolondos) gael orthographiáját változtatta meg, a mennyiben azokat a kiejtés szerint magyarosan irta (1902 Heinrich Gusztáv C8531, 17) | A gael csoportba tartozik a hegyi skótok nyelve: az erse v. szűkebb értelemben vett gael nyelv (1914 RévaiNagyLex. C5707, 427) | A szigeti kelta nyelvek nyelvészeti alapon oszthatók két csoportra, a gael nyelvekre és a brit nyelvekre. Az előbbihez tartozik az ír, a skót és a manx (2000 MagyarNagyLex. C5823, 733) | A kelta kistigris [ti. Írország] gazdasági csodája az angol nyelv dominanciájával keletkezett, de ott volt a háttérben az ír öntudat, amely viszont a gael nyelvre is támaszkodott (2002 Magyar Hírlap CD09).

3a. ’e nyelvekből, ill. azok vmelyikéből való 〈eredet〉’ ❖ [a whisky szó] gaél, vagyis kelta eredetü (1911 Pesti Napló jún. 25. C8689, 10) | Bizony, a whisky nem skót, hanem ír találmány. […] Gael eredetű a szó maga is: uisge beatha azt jelentette, az élet vize (1996 Természet Világa CD50).

3b. ’ilyen nyelvű, ill. e nyelvek (vmelyikének) elemeit leíró, sajátosságait bemutató 〈szöveg, mű〉’ ❖ a’ gael Originál [ti. Macpherson fordításának eredetije] ki vagyon adva (1815 Kazinczy Ferenc 7163061, IX) | Gael nyelvtanokat irtak: Munro (2. kiad. Edinburg 1843) és Forbes (London 1843) (1894 PallasLex. CD02) | gael szótár (1911 Pesti Napló okt. 20. C8689, 20) | [Írországban a Connemara nevű] vidéken él az ország legtöbb, az írt anyanyelvként használó polgára. Errefelé még az útjelző táblákon is csak gael feliratot látni, angolt nem (1996 Természet Világa CD50).

3c. (-ül raggal, hsz-szerűen) ’e nyelvek vmelyikén’ ❖ Karraig gaelűl szirtet tészen (1815 Kazinczy Ferenc munkái C2528, XX) | Gaëlül beszéltem, úgy feleltem kérdéseikre. Magokfajtának néztek, így pompásan ment a dolog [ti. a népmesék, mondák gyűjtése Észak- és Dél-Uist lakosai között] (1861 Arany János ford.–John Campbell³ C6505, 68) | [az 1891-ben készült összeírás szerint] Irországban 38 121-en (0·81) beszéltek kizárólag gaelül és 680 174 (14·46%) egyszersmind angolul (1896 PallasLex. CD02) | Glamorgan (ejtsd: glemmorgen), gaelül Morganw v. Gwlad Morgan, dél walesi county Caermarthen, Monmouth, Brecknock countyk és a Bristol-csatorna közt (1913 RévaiNagyLex. C5704, 558) | Nagy elismerésben részesül az 580 ezer walesiül és a 60 ezer gaelül beszélő polgár, aki az EU és a brit kormány közötti megállapodás jegyében rövidesen anyanyelvén kommunikálhat az unió intézményeivel (2008 Népszabadság júl. 21. C7856, 10).

4. (ritk) ’(jellemzően) vmely ilyen nyelv beszélői által lakott 〈terület〉, ill. vmely ilyen nép által szervezett 〈állam〉’ ❖ A’ gael földről származott Macpherson volt az, ki először a’ 18-dik század’ második felében, Osiánt a’ tudós világgal megismerteté (1832 Fábián Gábor C1653, XII) | Dumbarton a középkorban Strathelwyd nevü gael királyságnak volt székhelye (1893 PallasLex. CD02) | az angol–ir békeszerződéssel voltaképpen az első gael állam született meg (1922 Pesti Napló febr. 10. C8700, 6).

4a. (tulajdonnév részeként is) (ritk) ’vmely ilyen nép szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó 〈dolog〉, ill. vmely ilyen szervezett közösségben, államban vmilyen szerepet, funkciót betöltő 〈személy〉’ ❖ ezen erdőcsoportok, melyek a vidéket vagy tíz mértföldnyire borítják, Broceliand ősi erdejének maradványai, a hol az ön barátnője Porhoët kisasszony ősei, a Gael fejedelmek tartották vadászataikat (1872 Salamon Ferenc ford.–Feuillet 8402021, 87) | [Douglas Hyde] visszatérve Irországba, 1893. megalapította a Gael-ligát, melynek első elnöke lett. Teljes erővel küzd hazája elangolosítása ellen és az ír függetlenség mellett (1927 RévaiNagyLex. C5716, 404) | [A barlang] nevét a mondai gaél királyról, Fingalról (l. o.) kapta (1938 ÚjIdőkLex. C5439, 2449).

II. fn 4B1

1. (hat ne-vel, rendsz. tbsz-ban) (Tört is) ’Írország, Skócia és a Man-sziget területén az ókortól jelen levő, az ún. szigeti kelta nyelvek vmelyikét beszélő nép(hez tartozó csoport, közösség), ill. 〈a Brit-szigeteken és egyes angolszász országokban:〉 annak hagyományait ápoló, (magát) kelta eredetű(nek valló) népesség’ ❖ [John Campbell szerint] minekelőtte Columbus született volna, a’ Gaelek Amerikába költöztek (1819 Hasznos Mulatságok C0179, 11) | Maradjon meg minden nép az édes övének magányos birtokában, mint vagyon a’ német Francziaországban, a’ vaszk Spanyolországban, a’ gáel Skócziában (1841 Athenaeum C0022, 254) | Északon és északnyugaton itt [ti. Írország területén] is a gaélek laktak s rajtuk kívül az ivernek törzse tünt ki (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | [egyes tájékozatlan külföldiek] csak az egzotikumot látják a magyarságban, egysorba helyezve a cserkeszek, baszkok, gaélek romantikus világával (1939 Halász Gábor¹ CD10) | [A szerző] a második részben (Kelta vándorlások) azt a folyamatot írja le, ahogyan a kelta törzsek (pl. goidelek, keltiberek, gaelek) eljutottak szerte Európába (1999 Új Könyvek CD29) | A gaelek földje – Írország (2004 Népszava jún. 16. C7467, 14).

1a. ’ilyen nép(esség)hez tartozó személy’ ❖ Macpherson, született gael és Badenochi Iskolamester, földijeinek regéjikre figyelmessé tétetett, ’s a’ mit öszve tuda szedni, papirosra tevé, angolra lefordítá, ’s 1761. kiereszté (1815 Kazinczy Ferenc 7163061, IX) | gaelek Irországban, Skóciában, Man szigetén és a Hebridákon vannak (1896 PallasLex. CD02) | A XVIII. században a földjükről [ti. a Skót-felföldről] elűzött gaeleknek ugyanakkor megtiltották a kivándorlást, hogy erőszakkal Glasgow-ba és más gyárvárosokba hajtsák őket (1948 Nagy Tamás ford.–Marx C5061, 789) | [Skóciában] a fiatal gaelek – a gazdasági befektetések hiánya miatt – elhagyják szülőföldjeiket és nagyobb városokban keresik a boldogulásukat (2004 Népszava máj. 27. C7467, 6).

2. (Nyelvt) ’a kelta nyelvek ún. szigeti kelta ágának az ír, a skót és a manx nyelvet magában foglaló csoportja, ill. az e nyelvcsoporthoz tartozó vmelyik, kül. a skót nyelv’ ❖ [Alexandre Vattemare] Irlandban igen jeles isméreteket gyüjte az irlandi népről ’s ennek nyelvéről főkép a’ gaëlről (1833 Társalkodó C7970, 186) | a’ celta nyelv három főágaiban, a’ kymri Walesben, a’ gael éjszaki Scotiában és az ers Irlandban, mindinkább hátraszorittatik az uralkodásra jutott hazai nyelv által, a’ cornwali ág pedig már ki is halt (1847 Pesti Hírlap C8014, 246) | a gael-ról (vagy gael-ről?) csak annyit, hogy ez a VNy. szerint a szigeti kelta nyelvek egyik csoportja, egyszersmind a csoport egyik tagja, a Skóciában beszélt nyelv (1981 Deme László C6032, 267) | gael nyelvek: az indoeurópai nyelvcsalád kelta nyelvcsoportjához […], ill. annak szigeti ágához tartozó nyelvek. Idetartozik az ír gael, a skót gael és a manx, amelynek utolsó beszélője 1974-ben halt meg (1999 MagyarNagyLex. C5821, 420) | [Írországban] a nyolcvanévi állami erőfeszítés után is csak a lakosság 15 százaléka beszéli a gaelt (2002 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉKsz.; IdSz.