gagauc l. gagauz

gagauz mn és fn  gagauc (nyj) , gagausz (ritk)

I. mn

1. ’többségében a moldovai Gagauzia autonóm tartományban és Dél-Ukrajnában, elszórtan balkáni, török, orosz és közép-ázsiai területeken élő, török nyelvet beszélő, ortodox vallású 〈nép, népesség〉, ill. e néphez tartozó, e népből származó 〈személy, csoport〉’ ❖ ? A görögök legsűrübben találhatók a Fekete-tenger mellett […] 13.656-an, továbbá Várna körül, 9371-en; ez utóbbiak azonban nagyobbára gagaucok, akik otthon törökül beszélnek (1893 PallasLex. CD02) | A gagauz parasztok, akikhez néha ellátogatott Kosztja, nem szívesen álltak szóba idegennel (1967 Kahána Mózes 9291001, 198) | [1990.] augusztus 19. – Önálló köztársaságot hoz létre a Moldavai SZSZK területén élő török eredetű gagauz nép (1990 Tények könyve CD37) | [Moldovában] a választói törvény az egész országot egyetlen választókerületnek tekinti, s így sajátos módon megakadályoz bármiféle kapcsolatot a pártok és az egyes régiók lakossága között, ami egyértelműen a nagyszámú gagaúz és orosz etnikum képviselete ellen irányul (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ’E néppel kapcs.’

2a. ’e nép által létrehozott, készített, ill. haszn. 〈dolog〉, ill. 〈vmely dolognak, tevékenységnek stb.〉 e nép kultúrájából, gyakorlatából való 〈eredete〉’ ❖ [a vizsgált] mesék a Peri Banu-típushoz tartoznak, de a kilőtt nyílnak hasonló szerepe van a Ribike-mesecsalád orosz, kisorosz, lett, litván, finn, cigány, gagauz, örmény és imeretin változataiban is (1934 Berze Nagy János C6944, 40) | Néhány besszarábiai török (gagauz) eredetű dallam arra figyelmeztet, hogy szorosabb kapcsolatok felderítésére ezirányban is számíthatunk (1937 Kodály Zoltán C5220, 69) | gagauz guzsaly (1937 Bátky Zsigmond C6817, 225) | [az előadások zöme kiterjedt] a Balkán török, gagauz folklórjára, néhány előadás a krími és altáji török folklórral is foglalkozott (1976 Voigt Vilmos C7109, 260).

2b. ’e nép körében zajló, általa megvalósuló’ ❖ gagauz autonómia (1989 Magyar Nemzet nov. 15. C8364, 2) | [a gagauz nép] a nyelvtörvény elfogadásakor került szembe Moldovával, bár a küzdelmet a gagauz önrendelkezés elenyésző számú régi hívének részvétele ellenére azóta sem gagauz nyelven, hanem oroszul folytatja (1994 Magyar Nemzet febr. 25. C8369, 6) | gagauz szabadságharc (2000 Népszabadság jan. 24. C5833, 14).

3. (Nyelvt is) ’e nép által beszélt, a török nyelvcsalád oguz ágához tartozó 〈nyelv(járás)〉, ill. e nyelvhez tartozó, abból származó v. arra jellemző 〈elem, sajátosság〉’ ❖ gagauz bü̅džü ’varázsoló’ (1925 Munkácsi Bernát C5982, 13) | DNy-i vagy oguz nyelvcsoport: az oszmán-török, azerbajdzsán, türkmen és gagauz nyelvekből áll (1982 NéprajziLex. CD47) | a mai bolgár, lengyel, német, román, szlovák, ukrán, jiddis, gagauz, cigány nyelvjárások mintegy 1800–2700 hungarizmust (magyarizmust) vettek át (1991 Rot Sándor C5931, 57).

3a. ’ilyen nyelvű, ill. e nyelvet, annak elemeit leíró v. annak sajátosságait bemutató 〈szöveg, mű〉’ ❖ A „Miatyánk 121 európai nyelven” című könyvben, amelyet Németh Zsigmond gyűjtött, állított össze és írt hosszú magyar és angol nyelvű szövegmagyarázatot, rálapoztam az avar, okszitán, breton, velszi, gót, kurd, héber, gagauz, kun, eszkimó, lív, cseremisz, osztják és a székely rovásírásos átírású Miatyánkra is (1991 Magyar Nemzet ápr. 22. C8366, 4) | [Baszkakov] részt vett számos szótár szerkesztésében: […] türkmén–orosz (1968), karakalpak–orosz (1958), gagauz–orosz–moldvai (román) (1973), karaim–orosz–lengyel (1974) (1994 MagyarNagyLex. C5816, 343).

3b. (-ul raggal, hsz-szerűen) ’e nyelven’ ❖ az oroszok oroszul, a gagauzok gagauzul akarnak beszélni és tanulni (1991 Magyar Nemzet szept. 14. C8366, 2) | [Moldovában] négy és fél millió lakos él, közülük hárommillió románul (ahogy ők mondják: moldovai nyelven), másfél millió oroszul, ukránul, gagauzul, bolgárul beszél (1997 Magyar Nemzet okt. 6. C6354, 6).

4. ’(jellemzően) e nép által v. e nyelv beszélői által lakott 〈terület〉’ ❖ [A 13. században] a legtöbb kun a mai gagausz vidéken lakott (1931 Németh József C7758, 406) | Jártam Sumlában, Madarában, […] a Várna-környéki gagauz területen (Kesztricsben) (1948 Németh Gyula C6432, [1]) | Ebben az isten háta mögötti gagauz kisvárosban […] az idegenből jött embernek nem volt könnyű ismeretséget kötni valamire való helybelivel (1967 Kahána Mózes 9291001, 198) | Bartha bajtárs személyes felelőssége Trianonért talán egy hajszállal sem volt nagyobb, mint az enyém a gagauz településeket kettévágó kucsukainardzsi békepontokért (1998 Romániai Magyar Szó jan. 30. C6173, 7).

5. (tulajdonnév részeként) ’e nép által szervezett 〈állam〉’ ❖ a moldovai kormány alkotmányellenesnek nyilvánítja a független Gagauz Köztársaság kikiáltását (1990 Tények könyve CD37) | bekopogott hozzánk a napisajtó híre, hogy a Gagauz Köztársaság színre akar lépni önállósági igényével (1993 Országgyűlési Napló CD62).

5a. ’ezen állam v. e nép szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő’ ❖ Komratban, a gagaúzok székvárosában kedden tárgyalóasztalhoz ült a moldovai parlament egyeztetőbizottságának és a gagaúz parlament egyeztetőbizottságának küldöttsége (1990 Népszabadság okt. 7. C7840, 2) | Moldava déli részén gagauz kormány alakul (1991 Tények könyve CD37) | Az államfő a gagauz vezetők szerint megígérte az autonómiát a szakadár övezetnek (1994 Új Magyarország ápr. 12. C6260, 12) | önálló gagauz állami egyetemmel (2003 Szabad Föld febr. 14. C8389, 21).

6. ’e népre vonatk., azt érintő, azzal foglalkozó’ ❖ [Bulgáriával, Romániával kapcsolatosan] nemcsak bolgárok, románok többszörös áttelepüléseire, pásztormozgásokra kell figyelnünk, hanem különböző török népek betelepedésére, illetve beolvadására is, hogy a középkorból csak a kunokat, valamint a vitatott gagauz kérdést [említsük] (1967 Kisbán Eszter C7101, 91) | [Gál Zoltán] elmondta: szóba került az is, miként oldották meg a Moldovai Köztársaságban a gagauz problémát (1995 Magyar Hírlap CD09).

II. fn

1. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) ’többségében a moldovai Gagauzia autonóm tartományban és Dél-Ukrajnában, elszórtan balkáni, török, orosz és közép-ázsiai területeken élő, török nyelvet beszélő, ortodox vallású nép’ ❖ a félig elbolgárosodott gagauzokat szlávul […] fekete bolgároknak hívják (1903 Melich János C6348, 54) | A törökség közé számíthatjuk a gagaúzokat, akik eltörökösödött kúnok, a Duna deltája körül élnek (1916 Vasárnapi Újság C7430, 614) | A gagauszok és szurgucsok törökül beszélő óhitű keresztények. Kelet-Bulgáriában elszórva, kisebb-nagyobb csoportokban élnek (1931 Németh József C7758, 404) | Demény Lajos a kolozsvári Korunkban […] a moldvai folyamatokat elemzi-értelmezi. Magától értetődően nemzeti-nemzetiségi szempontból. Ezúttal, a gagaucok – más átírás szerint: gagauzok – szempontjából (1991 Népszabadság ápr. 4. C7841, 9) | területi autonómiát élveznek a Dániához tartozó Grönlandon az eszkimók, Belgiumban a németek, Spanyolországban a baszkok vagy a katalánok, Moldvában a gagauzok (1997 Nagy Károly² CD17).

1a. ’e néphez tartozó személy’ ❖ Vannnak olyanok is ezek között a nemzetiségek között, amelyeknek létszáma 1000 alatt van, így például 844 gagaus, 783 negitai, 656 doprai és 229 szajot él Szovjetoroszországban (1933 Népszava júl. 20. C7501, 7) | élnek itt [ti. Moldovában] bolgárok és százezer – a törökkel rokon nyelvet beszélő – gagauz (1967 Esti Hírlap ápr. 19. C4756, [6]) | A FÁK evezős nyolcasában előfordulhat, hogy egymás mellett lapátol egy orosz, egy fehérorosz, egy ukrán, egy moldáv, egy dnyeszterentúli moldáv, egy örmény, egy csecsen, egy volapük és egy gagauz (1992 Népszabadság júl. 25. C7842, 8) | Hát nem ér egy székely annyit, mint egy gagauz? (2006 Népszava márc. 17. C7469, 11).

2. (Nyelvt) ’e nép által beszélt, a török nyelvcsalád oguz ágához tartozó nyelv’ ❖ Az ú. n. j-török vagy köztörök nyelvek: […] baskir, miser, tepter; kazáni tatár; krími tatár; karaim (Lengyelországban, Litvániában és Krímben); gagauz (Beszarábiában és Bulgáriában) (1934 Ligeti Lajos C5875, 45) | itt említhetjük meg a Bolgáriában és a Beszarábiában beszélt gagauzt (1937 Zsirai Miklós 9805001, 19) | A gagauzban ’rózsaszín’ jelentésű al megfelelője számos más török nyelvben al ’piros’ (1988 Kicsi Sándor András C6039, 460) | Az ’erdő’ > ’tölgy’ jelentésváltozás nemcsak a törökországi törökből adatolható, hanem megtaláljuk a gagauzban is (2004 Róna-Tas András C7184, 270).

Vö. ÉKsz.; IdSz.