gál (4A7) l. gall

gall mn és fn 4A7  gál (rég, ritk)

I. mn

1. (Tört) ’az i. e. 1. évezred közepére a Pireneusoktól és a Mediterráneumtól a La Manche csatornáig, az Atlanti-óceántól a Rajnáig terjedő területen letelepült, (többségében) az itt létrejött, később róla elnevezett Galliában élt, kelta nyelvet beszélő, majd romanizálódó 〈népcsoport (vmely része)〉’ ❖ A hindu, hellen, római, gall, gót, germán, szláv, esth, sőt mint láttuk amaz besenyő s húnoknak vett chionita s ros népeknél is […] az elégetés divatozott [mint temetkezési szokás] (1853 Ipolyi Arnold C2172, 563) | Róma híve, de a gál nemzet fia volt (1858 Jókai Mór CD18) | mi minden nem lett az akkor [ti. Julius Caesar idején] leigázott gall néptörzsből, a mai franciák őseiből (1900 Budapesti Hírlap júl. 26. C0055, 2) | az ókori Vienna Allobrogum vagy Galliae a gall allobrogoknak [volt a székhelye] (1926 RévaiNagyLex. C5715, 226) | a gall insuberek (1997 Horváth András CD17).

1a. (Tört) ’e népcsoporthoz tartozó, e népcsoportból származó 〈személy, csoport〉, ill. e népcsoportból való 〈eredet, származás〉’ ❖ azért földiratilag Savoya mindig Olaszországba esik; különben a’ régi római, gall és germán elem találkoztának vegyülete (1846 Életképek C0104, 621) | Egy gall költő, Sidonius Appollinaris (1855 Pesti Napló nov. 17. C8637, [2]) | [a franciák] a kelta és gall származásról megfeledkezve, latinoknak tartják magukat (1902 Budapesti Hírlap jan. 5. C4690, 6) | Társadalmilag és jogilag az ókorban a gall és germán nők helyzete volt a legjobb; a háznak ők voltak urai; de jogilag az asszony a férj gyámsága alatt állott (1916 RévaiNagyLex. C5710, 538) | A franciák csak a 15. században kezdték magukat azonosítani a kakassal, amikor történetíróik felfedezték gall őseiket (2000 Hahner Péter CD17).

2. (Tört) ’〈E népcsoporttal v. Galliával kapcs.〉’

2a. ’e népcsoport által v. Galliában létrehozott, készített v. művelt, folytatott, haszn. 〈dolog, tevékenység stb.〉, ill. 〈vmely dolognak, tevékenységnek stb.〉 e népcsoport kultúrájából, gyakorlatából való 〈eredete〉’ ❖ A görög és római többire mez fővel járt, s ha jött a vihar, togája vagy gall eredetű köpenye csuklyáját fejére húzta, s mosolyogta a fergeteget (1860 Kőváry László C2803, 26) | [a kiállításon] tiszta gall művészetből eredő nagy bronz vadkant látunk: a gallok szent állatját (1878 Fővárosi Lapok C8094, 1028) | két kultúra és nép között állva, [a Rajna-vidék már a 6. század végétől] római és gall kultúrértékeket közvetít a germánság szíve felé (1936 Váczy Péter CD42) | Galliában már a római hódítás előtt is virágzott a mezőgazdaság: a gall földművelés módszerei úgyszólván az egész birodalomban elterjedtek (1976 Valóság ford. 2056020, 122) | A római kori gall fülbevaló köve pakisztáni eredetűnek bizonyult (2000 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’e népcsoporthoz tartozást kifejező, e népcsoportra v. tagjaira jellemző, náluk v. Galliában szokásos’ ❖ [a lelket a kutya] a brittiai szigetekre viszi, hová, a gall hit szerint, a lelkek a halál után a tengeren át útaztak (1853 Ipolyi Arnold C2172, 389) | [Grangeneuve-nek a gallok történetét megidéző, Amhra című darabjában a főpap] gall szokás szerint (ara és vőlegény fölváltva egy s ugyanazon serlegből isznak) összeadja Luern-t és Gyptist (1882 Nemzet dec. 3. C0381, [6]) | [a franciák szelleme] visszaüt a velükszületett liguri, gall és frank gondolkodásmódra (1938 Cs. Szabó László CD10) | A germán (frank, burgundi) eredetű francia főnemesség szőke hajú, fehér bőrű volt, a nagy forradalomban kiirtották, s azóta a régi gall típus az uralkodó (1972 Várkonyi Nándor 9758002, 237).

2c. ’e népcsoporttal v. Galliában megeső, történő, ill. e népcsoport körében zajló, általa megvalósuló’ ❖ midőn [a bójok] a gall háboruk alatt a helvetáknak segélyül mentek, megverte őket Caesar (1855 Pesti Napló okt. 31. C8637, [1]) | A magyar középkornak Liviusa ő [ti. Anonymus], de szintoly óvatossággal kell használni, mint a római történet első könyveit a gall betörésig (1877 Pauler Gyula CD57) | a provinciák politikailag is elindultak az önállósulás útján. Különösen jól láthatjuk ezt a gall szeparatizmus megerősödésében (1936 Váczy Péter CD42) | legalább egy évszázaddal az Itáliát elárasztó gall invázió előtt Milánó környékén már kelták laktak (1997 Szabó Miklós CD17).

3. (Nyelvt is) ’e népcsoport által beszélt szárazföldi kelta 〈nyelv(járás)〉, ill. e nyelvhez tartozó, abból származó v. arra jellemző 〈elem, sajátosság〉’ ❖ A classicus irók is fentarták a Theuth, Thoit, Theutus, a gall Theutates, germán Tuisto és Tuisco neveket (1853 Ipolyi Arnold C2172, 448) | A mint a rómaiak Galliát birtokukba kerítették, első főtörekvésük oda irányult, hogy a nemzeti nyelvet kiszorítsák s a latint meghonosítsák. […] Nem telt bele négy század és a gall nyelv nagyobbára kihalt (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | [Johann Tröster 1666-os művében] szójegyzéket közöl, amelyben egész sor erdélyi tájszót sorol fel és hasonlít össze svéd, dán, cimber és gall szavakkal (1964 Nagy Jenő C5904, 168) | [román kutatások szerint Daciából eddig] mintegy 70 kelta (gall, pannoniai) és germán; kb. 60 thrák-geta; s ugyanennyi semita (palmyrai, ituraeai) nevet ismerünk (1997 Szabó Edit CD17).

3a. (Nyelvt is) ’e nyelvből való 〈eredet〉’ ❖ Mint gall eredetű és Galliában használt szók említetnek: Columella által: arepennis (földmérték) […]; Plinius által: alauda […] (pacsirta); ugyan az által cervisia mint különös ital (1859 Lukács Móric C7517, 97) | a szavojai nyelvjárásban van naⁿ: völgy, lombard. fruda, fruva, hegyi patak, nyug. svájci jou (máskép írva: joux) és származék jorát, ez a hegynév: Jura, erdős hegy, chaum, chaux (la Chaux-de-Fonds) gyéren benőtt köves rét a hegytetőn, fr. lande, puszta, erdős szakadék; mindezek gall eredetűek (1915 Szendrey Zsigmond C5972, 402) | A francia chamois a talán gall vagy ligur eredetű késő-latin camōce(m), nom. camox ’zerge’ szóra megy vissza (1960 Kiss Lajos² C5900, 371).

3b. (-ul raggal, hsz-szerűen) (ritk) ’e nyelven’ ❖ mit, hogy lombardul sem értenek Olaszországban meg vizigótul sem Spanyolországban, meg gallul sem Franciaországban? (1992 Népszabadság máj. 18. C7842, 7).

4. (Tört) ’(jellemzően) e népcsoport által v. e nyelv beszélői által lakott, ill. Galliához tartozó 〈terület〉, ill. e területen levő’ ❖ A celták közt divatozott néhány próbát görög és római irók emlitenek. Strabo a következő esetet beszéli el: „A gall tengerparton a Loire torkolatánál fekszik a két holló öble […]” (1866 Vasárnapi Újság C7380, 563) | [Arles] Arelatum v. Arelate név alatt már az ó-korban is fennállott mint gall város (1893 PallasLex. CD02) | [a rómaiak] az egész gall területre kiterjesztették az uralmukat (1938 ÚjIdőkLex. C5438, 2658) | A római időkben még Belgium nagy részén a gallok erdeje terült el. […] A Térounanne egyházmegye a gall erdő helyén épült ki (2000 Hoffmann Tamás CD58).

5. (tulajdonnév részeként is) (Tört) ’e népcsoport által szervezett, Gallia területén működő 〈állam v. közigazgatási egység〉’ ❖ valamennyi olasz, gall, hispaniai s libyai köztársaság [elveszett] a római császárságban (1876 Molnár Antal¹ C7560, 42) | Különbirodalmak képződése indult meg […]. Nyugaton az Alpeseken túli provinciák helyén, […] így alakult ki a gall birodalom a támadóan fellépő nyugati germánok ellen (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | [csak] aki soha nem járt Nimes-ben vagy Arles­ban, vélheti úgy, hogy Pannónia építészeti remekekben vetélkedhet a gall provinciával (1990 Magyar Nemzet szept. 5. C8365, 4).

5a. (Tört) ’ilyen állam, közigazgatási egység v. e népcsoport szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő’ ❖ Vercingetorix gall fejedelem (1847 Életképek C8373, [361]) | Kora gyermekéveimben elszakadtam Galliából, sokat elfeledtem, amit ti még tudtok. Őseim nyelvén csak a gál légiók közvitézeivel szoktam beszélni (1858 Jókai Mór CD18) | Nem lehetetlen, hogy az aureus-ok mintája – a Julius Caesar galliai hódításával ismertté lett – gall pénz volt (1916 Hóman Bálint CD42) | „Jaj a legyőzötteknek!” – „Vae victis!” Brennus gall vezér hamis súlyokkal mérte a legyőzött rómaiak hadisarcát. Amikor a rómaiak szóvá a tették, akkor ezt válaszolta (2000 Népszava dec. 21. C6325, 6).

6. (sajtó v. irod) ’〈az e népcsoportból, valamint római és germán elemekből az egykori Gallia területén kialakult francia nép jelzőjeként〉’ ❖ csak egy pillantást kell Franciaország történelmére s a gall nemzet szellemére vetnünk (1883 Pesti Hírlap ápr. 20. C5631, 2) | (Új Franciaország). Külső jelek szerint a gall nép még mindig késlekedik részt venni az európai ember újjászülésében (1919 Földi Mihály CD10) | Senki sem bízik a párisi olimpiád tökéletes lebonyolításában […] A gall náció jó tulajdonságai között sok minden szerepel, de a szisztematikus szervezőképesség semmi esetre sem (1923 Nemzeti Sport nov. 6. C7148, [1]) | a századok folyamán a magyarság egyetlen nép iránt sem érzett olyan mély rokonszenvet, mint a francia nemzet iránt. Innen, hogy spirituális rokonságunk a gall nemzettel a legnagyobb (1947 Magyar Nemzet márc. 11. C4787, 1).

6a. (sajtó v. irod) ’e néphez v. Franciaországhoz tartozó, e népből származó 〈személy, csoport〉’ ❖ [hogy a párizsi kirakatban látott arcképről felismert Tibád Antal] tekintélye a gall népek közé is elhatott, majdnem mesésnek tűnt fel (1889 Pesti Hírlap dec. 7. C5637, 6) | A két gall nagyság, Lacoste és Miss Lenglen kezdenek a 2. pályán [a wimbledoni teniszversenyen] (1925 Nemzeti Sport jún. 25. C7150, 9) | Jacqueline a gall nők utánozhatatlan boldogságával és engedelmességével hajtotta fejét a könyvelő vállára (1941 Magyar Nemzet jan. 10. C8357, 4) | A francia válogatottból hiányozni fog Laurent Jalabert, aki a gall csapat kapitánya lett volna (2001 Nemzeti Sport okt. 3. C8070, 15).

7. (sajtó v. irod) ’〈E néppel v. Franciaországgal kapcs.〉’

7a. ’e nép által v. Franciaországban létrehozott, készített v. művelt, folytatott, haszn. 〈dolog, tevékenység stb.〉, ill. 〈vmely dolognak, tevékenységnek stb.〉 e nép kultúrájából, gyakorlatából való 〈eredete, származása〉’ ❖ müveltebbjeink irodalmunkban bizodalmatlankodván, idegen isteneket imádva, a’ német, angol és gall-literatura’ tributáriusaivá [= tisztelőivé] lesznek (1847 Pesti Hírlap C8014, 331) | [Napóleon] a francia fegyverek és a gall kultura erejével Anglia felsőbbségét Afrikában és Ázsiában akarta megtörni (1891 Budapesti Hírlap jan. 7. C4738, [1]) | Dobognak is [a franciabarát szívek], hamisitatlan gall impresszionizmussal (1915 Budapesti Hírlap júl. 13. C4703, 8) | trianonozó, […] a gall termékek, üzletek, vendéglők bojkottjára biztató internetes [hozzászólások] (2001 Magyar Hírlap CD09).

7b. ’e néphez tartozást kifejező, e népre v. tagjaira jellemző, náluk v. Franciaországban szokásos, ill. 〈vmely sajátosságnak, jellemző dolognak stb.〉 e népből való 〈eredete, származása〉’ ❖ Corneille és Raceine [!], kik régi és középkort gall classicitasukba öltöztettek át (1852 Pesti Napló aug. 5. C8634, [2]) | Bégnier ur francia. Izig-vérig gall öntudattal telitve (1928 Pesti Hírlap aug. 23. C5676, 13) | [az öregasszony arca] élénk és erős vonású gall arc, amelyre az éles orr és a finom, megnyúlt vonalak jellemzőek (1965 Népszava júl. 25. C7436, 9) | [a francia sofőr] jó gall szokás szerint természetesen semmilyen más nyelven nem hajlandó érteni szülőföldjéén kívül (2002 Nemzeti Sport márc. 19. C8071, 10).

8. (sajtó v. irod) ’e nép által beszélt újlatin 〈nyelv〉, ill. e nyelvhez tartozó, abból származó 〈elem〉’ ❖ Elé ſzámlállya Le Long azon Bibliákat-is mellyek a’ Deák nyelvbl eredett Gall, Olaſz, Spanyol, Catalan, Rhet, vagy Grison, Pedemonti, Oláh vagy Rumeni nyelven irattattak (1802 Molnár János C0307, 74) | a’ gall en nasilláló [= nazálisként való] kiejtése (1854 Bugát Pál C8478, 264) | Flaubert-t mindazonáltal olvasni fogják, mig a gall nyelv élni fog, igy tehát mig ember lesz a földön (1921 Budapesti Hírlap dec. 14. C4709, [1]) | A vallonok és a franciák „huzakodós” ellentéte sem sarkallja az előbbieket arra, hogy francia állampolgárságra (is) törekedjenek. Annál is kevésbé, mert immár hatalmas ideje imponáló kulturális vagyont halmoztak fel „gall” anyanyelvükön (1998 Magyar Hírlap CD09).

9. (sajtó v. irod) ’(jellemzően) e nép által v. e nyelv beszélői által lakott, v. Franciaországhoz tartozó 〈terület〉, ill. e területen levő’ ❖ [Réka] illendőnek tartotta, és természetessen eszközlötte, hogy a’ Magyar-hazai-Nyelv főképpen betsűltessen, azzal követtségek iratassanak; […] sött a’ vizek (mint Átilla-köze Etelkuzú [!] név szerént) tartományok, vidékek, mint máig is – Gáll és Spanyol részeken, Húnzcóur, Húnzrouk, etc. fent-lévén jegyeztessenek (1816 Perecsényi Nagy László C3471, 56) | A németről gall területre átutalható havi összegeket egyénenként kétszázról hétszáz márkára emelték (1933 Pesti Hírlap jan. 17. C5681, 6) | A gall városban [ti. Clermont-Ferrand-ban] Salim Medjkoune (38–3–1) technikai döntetlennel […] védte meg kispehelysúlyú övét honfitársa, Mustapha Hame (19–16–4) ellen (2001 Magyar Hírlap CD09).

10. (tulajdonnév részeként is) (sajtó v. irod) ’e nép által szervezett, Franciaország területén működő 〈állam(alakulat)〉’ ❖ A tonkingi viszály megért s gyümölcse a háboru Franciaország és Khina között. A gall köztársaság és a mennyei birodalom mérkőzni fognak (1884 Pesti Hírlap aug. 23. C5632, [1]) | Páris csak a mappán fővárosa Franciaországnak, a valóságban a hires bortermő város [ti. Bordeux] falai közül kormányozzák a gall birodalom kátyuba jutott szekerét (1914 Budapesti Hírlap szept. 9. C4702, 10) | Franciaországot az utolsó hetven évben a németek két villámháborúban is lerohanták, mégis szükség van egy „szabad, boldog és erős” gall államra (1943 Magyar Nemzet júl. 27. C8359, 4) • gall kakas (sajtó v. irod) a) ’〈ezen állam, Franciaország jelképeként, ill. Vallónia (francia nyelvű közösségének a) jelképeként〉’ ❖ A’ rajzolatok [a koronahercegnek ajándékozott emlékkönyvben], nagy részint, a’ burkus sassal, és gall kakassal ékesitvék (1838 Hazai és Külföldi Tudósítások C8297, 78) | Gall kakas. A francia nemzet cimere a forradalom alatt (1894 PallasLex. CD02) | [a Franciaország–Belgium] meccs lefolyása erős francia fölényt mutat, az első félidőben is határozottan jobb volt a gall kakas legénysége (1922 Nemzeti Sport jan. 21. C6648, 3) | A flamand oroszlán azzal kárpótolta a gall kakast (ők ketten a két [belgiumi] országrész címerállatai), hogy egy külön szövetségi alapból évi néhány milliárd frankot ad a Brüsszel környéki francia ajkú közösségeknek (2001 Népszabadság júl. 6. C7849, 7) b) (pejor is) ’e néphez tartozó, e népből származó, ill. Franciaországot képviselő, kül. az e néphez tartozást túlhangsúlyozó, francia nemzeti önérzetét túlságosan felnagyító v. felfújó személy’ ❖ ebben az utolsó percben a gall kakas, a francia követ, mérgesen kukorékol; ő a leghangosabb. Az angol ellenben hallgatagon gubbaszt (1915 Pesti Hírlap okt. 5. C5663, 2) | [A francia motorversenyzők] nekidühödten estek neki a mezőnynek […]; Mielőtt észbe kaphatott volna, már körhátrányba esett a boly. A két gall kakas került az élre (1928 Nemzeti Sport febr. 22. C6777, 13) | vajjon mért sürgette annyira a kiváló gall kakas hírében álló püspök a házasság törvényes és vallási szertartását? (1943 Rónay György ford.–Gauguin 9573002, 53) | [a német zöldek által 1973-ban elfogadtatott környezetvédelmi és építésügyi törvény] máig mértékadó Nyugat-Európában. Erre hajaztak a franciák is, de egy-két büszke gall kakas úgy gondolta, hogy mindez rá nem vonatkozik (2006 Népszabadság máj. 26. C7854, 13) | [Andy Roddick teniszező] a neki jutott „gall kakast” [ti. Marc Giquelt] három simában búcsúztatta (2007 Népszava jan. 18. C7470, 15).

10a. (sajtó v. irod) ’ezen állam v. e nép szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő’ ❖ a gall egyház tekintélyei, mint ricei püspök (1859 Pesti Napló okt. 16. C8641, [3]) | meg se mozdúlt Még a muszka és a gall had (1886 Borsszem Jankó dec. 12. C5005, 2) | a gall kormány ragaszkodik a pályát a nézőtértől elválasztó rácsokhoz (1997 Magyar Nemzet júl. 16. C6354, 11) | Megosztották szeretőiket a gall államfők · Elnöki ágyasok francia módra (2006 Népszava szept. 4. C7469, 13).

II. fn

1. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) (Tört is) ’az i. e. 1. évezred közepére a Pireneusoktól és a Mediterráneumtól a La Manche csatornáig, az Atlanti-óceántól a Rajnáig terjedő területen letelepült, (többségében) az itt létrejött, később róla elnevezett Galliában élt, kelta nyelvet beszélő, majd romanizálódó népcsoport (vmely része)’ ❖ [a frankok] Gáll [!] Orſzágban ſok Várakat meg-vettenek, ’s ott le is telepedtenek: hívattattak Frantzoknak, és a’ kik köztt le-telepedtek: (Galli) Galloknak (1792 Mándy István C3023, 118) | A’ Celták, Gallok, Németek (Germanusok) köztt már akkor találunk Nemeseket, midőn még makkal tengődtek (1820 Tudományos Gyűjtemény C5517, 4) | A Nyugaton maradt kelta népek, a portugálok, baszkok, gallok, gael-welshek (walesiek), breton-britek, írek, piktek, skótok története ismert (1972 Várkonyi Nándor 9758002, 236) | [Hannibál] a Ticinus folyó mellett megütközött Scipio konzullal, és legyőzte őt. A győzelem hírére a környéken élő leigázott gallok, de még a konzul gall katonái is sorra átálltak a pun vezérhez (2010 Szabad Föld ápr. 23. C8396, 39).

1a. (Tört is) ’e népcsoporthoz tartozó személy, kül. férfi’ ❖ A’ Gallok és Frankok fövege hajdanában sisak volt (1838 Honművész C6072, 472) | az újabb műitészek inkább hajlandók e szoborban egy gállot látni, ki, hogy a szolgaságtól megmeneküljön, előbb nejét, azután magát döfi át (1868 Fővárosi Lapok C8084, 658) | Hannibál csupán tizenkét tagmélységű falanxot sorakoztatott fel a rómaiak ellen, amely húszezer gallból és spanyolból állt (1940 Magyar Nemzet júl. 17. C8356, 5) | A két hős gall, Asterix és Obelix népe a rómaiak ellen hadakozott. Melyikünk ne hallott volna róluk? (2000 Élet és Tudomány C6269, 1384).

2. (Nyelvt) ’e népcsoport által beszélt, az indoeurópai nyelvcsalád kelta ágának kontinentális csoportjához tartozó, a középkorra kihalt nyelv’ ❖ A latinnak a gall helyére fogadása annál könnyebb volt, mert közös levén eredetök a sanskritban, a két beszédmódnak külső különbség mellett ugyanegy alapja és jelzetes rokonsága volt (1865 Erdélyi János² C7534, [245]) | A kelta, amely egykor Európa legnagyobb részének nyelve volt, már csak kisebb foltokra zsugorodva tengődik. Megkülönböztetünk: a) szárazföldi keltát vagy gallt […] b) szigeti keltát (1937 Zsirai Miklós 9805001, 13) | [A francia nyelv] alapvetően latin eredetű, de a kelta nyelvcsaládba tartozó gall és a germán nyelvcsaládba tartozó frank is erősen hatott rá (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) (sajtó v. irod) ’〈az e népcsoportból valamint római és germán elemekből az egykori Gallia területén kialakult francia nép megnevezéseként〉’ ❖ Oroszlány-Vár [ti. Lviv, vagyis Lemberg] leve a kezdet. Kiragadta [Ádámot] nyugalmas ölébűl Adraitéának sisakos Bellóna, az orkán-Módra reánk dörgő Gallok nagy tábora ellen (1835 Tudományos Gyűjtemény C7264, 120) | egy régi vers a francziák általi elfoglaltatása után azt mondja: Limes eram Gallis, nunc pons et janua fio Si pergunt, Gallis nullibi limes erit! (Galloknak voltam küszöbe, most ajtaja, hidja Rajtam túl nincsen Gallokra nézve határ több.) (1870 Vasárnapi Újság C7384, 414) | [1829-ben] Tormay Károly félesztendő alatt beutazza Németországot, Belgiumot, a gallok honát, Svájcot, Itália egy részét (1939 Hankiss János 9224001, 11) | A gallok teljes jövedelmük átlagosan 16 százalékát, azaz egy év során 2590 eurót tesznek félre (2002 Magyar Hírlap CD09).

3a. (sajtó v. irod) ’e néphez tartozó személy’ ❖ A’ Dineper túlsó partyán mikor áltt az Orozság [!] Bátteriát készít Dorogobnál sántzait ásván, Rajta vitéz Gallok lévén, oda hagyta karámját (1815 Perecsényi Nagy László C3469, 33) | A’ gall nevezi a’ férget [ti. a böglyöt] taon vagy tahon, az olasz tafáno (1837 Hasznos Mulatságok C8346, 399) | sikerült újból kompromittálni e négyezer szemérmes gallnak a szemérmetlen Galliát. Szerte a világon, ahol újságot olvasnak, ezren mondogatják: – Ahá! Persze. Azok a borzasztó franciák! (1905 Ady Endre CD0801) | [a szavazáson] a francia Zinedine Zidane-t (Real Madrid) látták a legjobbnak […]. Az edzőknél szintén egy gall, Arsène Wenger (Arsenal) vitte el a pálmát (2003 Nemzeti Sport jan. 2. C8072, 6).

4. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) (rég, ritk) ’〈általában a kelták v. vmely, nem galliai kelta népcsoport megnevezéseként〉’ ❖ a’ Kaledonokkal vegyűlve vagynak (Galok, legrégibb Gallusok Sismondi szerént 340,000-en olvadtak öszve) alsó Skótziában és az Orkád-szigeteken (1832 Hasznos Mulatságok C8337, 192) | A’ galok, miolta Scotia’ bérczei közé szoríttattak, kettőztetett szenvedelemmel viseltetnek énekeik eránt (1833 Szalay László C5250, 82) | Kelták vagy gálok költöztek-ki közép Francziaországból, gyarmatokat alapitottak a’ termékeny nagy- britanniai szigeteken; szkótok és piktek nevezete alatt még a’ rómaiaknak is félelmesek voltak, kik egy nagy sánczot húztak ellenek ángliai birtokaik oltalmára (1836 Vasárnapi Újság C0429, 115) | [a druidák hívei] közé tartoztak nemcsak a’ czelták, vagy más néven az isméretes gallok, hanem a’ régi brittek, germánok és scandáviaiak [!] (1846 Társalkodó C7983, 251).

J: gallus.

Vö. CzF. gall²; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.