galambocska fn 6A (rendsz. kedvesk)
1. ’kis galamb, ill. galambfióka’ ❖ Nézd a’ Galambotska hogy él a párjával, Nem kotzodik ſoha ö ſzelid társával (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225006, 54) | Noe patriarcha a vizözön után kibocsátott vala a bárkából egy galambocskát, hogy az elveszett világról valami jó hirt s örömet vinne neki (1869 Orbán Balázs CD22) | Aztán kirebbent a szobából mint valami nagyon fiatal és nagyon puha tollú szép, fehér galambocska, akit repülni tanít a galamb-mamája (1895 Vasárnapi Újság C7409, 231) | [a sólyom] a levegőégben egy pillanatra megáll, kóválygás után, hogy melyre hulljon le az alatta kerengő galambocskák közül (1922 Móricz Zsigmond 9462003, 109) | a galambocskák a fehér galambdúcba repülnek, és nem szállnak le a rombadőlt toronyra (1961 Bajomi Lázár Endre ford.–France 9016003, 117).
2. ’〈(fiatal) nő, ritk. férfi v. gyermek megnevezéseként v. megszólításaként〉’ ❖ Manon anyjok! ne hamarkodjuk el a’ dolgot. A’ galambocska, ha jobban megismérend, elvégre majd megadja magát. […] Tudok a’ némberek körül járni ’s mielőtt egy évnegyed elmulnék, belopom magamat Mariette szivébe (1846 Társalkodó ford. C7983, 44) | – No, hát eljöttél – szólt Klivényi. – Meglátogattál. Szép volt tőled. Kutyamája, de megszépültél. Hallod-e Apolka, olyan vagy, mint egy feslő liliom. Hát mit hoztál nekünk, édes galambocskám? (1894 Mikszáth Kálmán CD04) | Anna Mihajlovna még soha nem gondolkodott afelett, miért is cipeli tovább ezt a nyomasztó, rettenetes életet. […] – Miért is élek! Uram teremtőm! De a Vánja, a Vánjuska, az ő galambocskája! Annak nem szabad meghalni. Addig ő is él és dolgozni fog (1924 Havas András Károly CD10) | Kedvesen nevetett [az asszonyka], s oly halkan és oly elegáns volt fekete ruhájában, édes kis bögyös töltött galambocska (1926 Móricz Zsigmond 9462010, 130) | a tanár nem ügyelt rájuk, úgy folytatta: – Nem fogtok többet röhögni, galambocskáim. Elég volt (1933 Karinthy Frigyes 9309056, 35) | Hol bírok én elhelyezkedni negyven fölött? Menj el, galambocskám, cselédnek az újgazdaghoz, van munka! Menj feketemosogatónak az étterembe, van munka! (1996 Magyar Hírlap CD09).
2a. (birtokszóként) (átv is) ’〈megszólításként is:〉 vkinek a kedvese, szerelme’ ❖ a’ meg-holt Tsáſzárnak leányát feleségül el-vettem [...]. Férjhez-is mehetett Menyetske lehetett Szerelmes galambotskám (1783 Győrffy József¹ ford.–Holberg C1967, 375) | Drága kincsem, galambocskám, Csikóbőrös kulacsocskám! Érted halok, érted élek, Száz leányért nem cseréllek (1802 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | Marci egész bátorsággal ölelte meg őt [ti. a lányt] és így szólott hozzá: – Jaj de nagy örömöd van galambocskám, hogy még sírva rísz nagy gyönyörüségedben, nem bánom én már, csak hogy az enyim vagy… Panni reá borult Marci keblére. – Örömömben, örömömben sírok Marcikám (1872 Abonyi Lajos 8001003, 130) | azt mondja az én lelkem galambocskám: „Te Verona, nem tudok miattad aludni éjjel, mert szörnyen hortyogsz, máshol vettetek neked ágyat ezentúl.” (1908–1910 Mikszáth Kálmán CD04) | A lány házasságról beszélt, a frank, akinek otthon a meleg Szmirnában is volt egy galambocskája, megijedt erre (1999 Györffy Miklós ford.–Széchenyi CD1502).
Vö. TESz. galamb; ÉKsz.; ÚMTsz.