galambgomba fn 6A

(a fajnévben kötött szókapcsolat részeként haszn. jelzővel is) (Gomba is) ’világszerte elterjedt, nagy termetű, merev, törékeny, a tönkre ránövő lemezű, hengeres tönkű, ún. mikorrhizás gomba, amelynek akár 20 centiméteresre is megnövő, különböző színű kalapja eleinte gömbölyded, majd ellaposodik és középen bemélyed’ ❖ Galamb-gomba (Russula aeruginea Fr. Galambicza; Kolozsvárott galamb-gomba, galamb-csiperke). […] A kalapja fiatal korában gömb alakú; ekkor karimája a tönköt érinti, később kiszélesedik s közepe benyomott (1888 Kemény Mór C7912, 142) | A „nagygombák” közül nagyon sok az ún. gyökérkapcsolt gomba (tinorúk, galambgombák stb.), amelyek az erdei fákkal élnek „közös háztartásban” (1995 Természet Világa CD50) | Szintén nyári gomba az árvégű fülőke, de tömegesen jelennek meg [a nagyenyedi Bethlen Kollégium erdejében] a különféle galambgombák, közülük sok szeptemberig is terem. Említésre méltó közülük a kékhátú, a dióízű, az ízletes nagy galambgomba is (1998 Természet Világa CD50).

a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részként fajnévben is) (Gomba) ’〈az ilyen gombák fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Galambica vagy galambgomba (növ., Russula Pers.), a kalapos gombák génusza (1894 PallasLex. CD02) | Símahátú zöld galambgomba (Russula heterophylla […]) (1945 Ethnographia C6951, 71) | hánytató galambgomba (Russula emetica) (1999 MagyarNagyLex. C5821, 429) | lápi galambgomba (Russula paludosa […]) (2004 Természet Világa CD50).

b. (a fajnévben kötött szókapcsolat részeként haszn. jelzővel is) ’ilyen gombák vmelyikének leszedett termőteste, ill. abból készült étel’ ❖ Az export vargánya idei hiányait részben pótolni tudják galambgombával, bogyiszlói csiperkével és néhány kevésbé simert tinoru fajtával (1963 Magyar Nemzet szept. 7. C0356, 7) | ez a szakma olyan, hogy tévedni nem lehet, ezért azoknál a gombáknál, amelyikről az egyik könyv azt mondja, ehető, a másik szerint viszont nem, azokat inkább magamon próbálom ki. […] A hánytató galambgombát is kipróbáltam egyszer, de a várakozással ellentétben hányingerem nem volt, viszont egy kiadós, kétnapos hasmenésem annál inkább (1997 Magyar Hírlap CD09) | A gyűjtött gombák: vargánya, rókagomba, galambgomba és bronzos vargánya. Frissen tojással, pörköltnek, paprikásnak készítik el, szárítva levesbe főzik (2000 M. Kozár Mária CD36) | A kellemetlen szagú gombákat gyakran mérgezőnek tartják, pedig például a barnuló hátú galambgomba viszszataszító halszaga ellenére jó, ehető. Szagát a trimetil-amin adja, ami főzés során elillan és ennek következtében a halszag is eltűnik (2004 Természet Világa CD50).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

galambgomba főnév 6A
(a fajnévben kötött szókapcsolat részeként haszn. jelzővel is) (Gomba is)
világszerte elterjedt, nagy termetű, merev, törékeny, a tönkre ránövő lemezű, hengeres tönkű, ún. mikorrhizás gomba, amelynek akár 20 centiméteresre is megnövő, különböző színű kalapja eleinte gömbölyded, majd ellaposodik és középen bemélyed
Galamb-gomba (Russula aeruginea Fr.Fries Galambicza; Kolozsvárott galamb-gomba, galamb-csiperke). […] A kalapja fiatal korában gömb alakú; ekkor karimája a tönköt érinti, később kiszélesedik s közepe benyomott
(1888 Kemény Mór)
A „nagygombák” közül nagyon sok az ún.úgynevezett gyökérkapcsolt gomba (tinorúk, galambgombák stb.s a többi), amelyek az erdei fákkal élnek „közös háztartásban”
(1995 Természet Világa)
Szintén nyári gomba az árvégű fülőke, de tömegesen jelennek meg [a nagyenyedi Bethlen Kollégium erdejében] a különféle galambgombák, közülük sok szeptemberig is terem. Említésre méltó közülük a kékhátú, a dióízű, az ízletes nagy galambgomba is
(1998 Természet Világa)
a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részként fajnévben is) (Gomba)
〈az ilyen gombák fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉
Galambica vagy galambgomba (növ.növény, Russula Pers.Persoon), a kalapos gombák génusza
(1894 PallasLex.)
Símahátú zöld galambgomba (Russula heterophylla […])
(1945 Ethnographia)
hánytató galambgomba (Russula emetica)
(1999 MagyarNagyLex.)
lápi galambgomba (Russula paludosa […])
(2004 Természet Világa)
b. (a fajnévben kötött szókapcsolat részeként haszn. jelzővel is)
ilyen gombák vmelyikének leszedett termőteste, ill. abból készült étel
Az export vargánya idei hiányait részben pótolni tudják galambgombával, bogyiszlói csiperkével és néhány kevésbé simert tinoru fajtával
(1963 Magyar Nemzet szept. 7.)
ez a szakma olyan, hogy tévedni nem lehet, ezért azoknál a gombáknál, amelyikről az egyik könyv azt mondja, ehető, a másik szerint viszont nem, azokat inkább magamon próbálom ki. […] A hánytató galambgombát is kipróbáltam egyszer, de a várakozással ellentétben hányingerem nem volt, viszont egy kiadós, kétnapos hasmenésem annál inkább
(1997 Magyar Hírlap)
A gyűjtött gombák: vargánya, rókagomba, galambgomba és bronzos vargánya. Frissen tojással, pörköltnek, paprikásnak készítik el, szárítva levesbe főzik
(2000 M. Kozár Mária)
A kellemetlen szagú gombákat gyakran mérgezőnek tartják, pedig például a barnuló hátú galambgomba viszszataszító halszaga ellenére jó, ehető. Szagát a trimetil-amin adja, ami főzés során elillan és ennek következtében a halszag is eltűnik
(2004 Természet Világa)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások