galy² l. gally

gally fn (átv is)galy (rég)

’fa v. fás szárú növény törzséből, szárából, ill. ágából kinőtt, az ágnál vékonyabb, gyengébb hajtás (letörve v. levágva, kül. mint oltóvessző, tüzelőanyag v. díszítés)’ ❖ Meſterség alkodta-egybe itt [ti. a kertben] a’ fákat, [...] Sürü gallyaik közt, hoſzſzú útak nyúltak (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 11) | A’ tör’sök ágakra, ez ismét gallyakra terjeſzti ki magát, mellyeken a’ ſzemek, vagy bimbók vagynak (1803 Fábián József 7101031, 206) | kisded madárkák tarkáznak galyokat S víg hanggal zengenek tiszta hymnusokat (1815 Dukai Takács Judit CD52) | midőn anyám teherb’ esett E telhetetlen Edvárddal, nemes Atyám, York herczeg Frankhonban csatázott, És összevetvén híven az időt, Belátta, hogy nem ő szemzé e galyt, Mi jól kitűnt vonásain, melyek Derék atyámhoz épen nem hasonlók (1867 Szigligeti Ede ford.–Shakespeare CD11) | a bokrok sűrű gallyain át két fényes villogó szemet pillantok meg (1885 Mikszáth Kálmán 8312004, 106) | [Csorbát] azzal bízták meg, hogy száraz galylyat gyüjtsön, tüzet rakjon (1920–1921 Gárdonyi Géza C1841, 306) | az oltás olyan nemes gallyal eszközöltetik, melynek rügye már 1-2 levélkére fesleni kezd (1925 RévaiNagyLex. C5713, 721) | kosarat font a fűzfa hajlékony gallyaiból (1927 Krúdy Gyula CD54) | kimentünk a csálai erdőbe zöld gallyakat szedni, a végzős magyar osztály termét díszítettük volna fel (2017 Vida Gábor 3649004, 316).

Ö: fenyő~.

ÖU: babér~, cserfa~, cser~, fa~, fenyőfa~, fűzfa~, fűz~, hársfa~, nyírfa~, oltó~, rózsa~.

Sz: gallyacska, gallyas, gallyazat, gallyú.

Vö. CzF. galy; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. galy; ÚMTsz. gally¹

galy² lásd gally
gally főnév (átv is)
galy (rég)
fa v. fás szárú növény törzséből, szárából, ill. ágából kinőtt, az ágnál vékonyabb, gyengébb hajtás (letörve v. levágva, kül. mint oltóvessző, tüzelőanyag v. díszítés)
Meſterség alkodta-egybe itt [ti. a kertben] a’ fákat, [...] Sürü gallyaik közt, hoſzſzú útak nyúltak
(1772 Bessenyei György¹)
A’ tör’sök ágakra, ez ismét gallyakra terjeſzti ki magát, mellyeken a’ ſzemek, vagy bimbók vagynak
(1803 Fábián József)
kisded madárkák tarkáznak galyokat S víg hanggal zengenek tiszta hymnusokat
(1815 Dukai Takács Judit)
midőn anyám teherb’ esett E telhetetlen Edvárddal, nemes Atyám, York herczeg Frankhonban csatázott, És összevetvén híven az időt, Belátta, hogy nem ő szemzé e galyt, Mi jól kitűnt vonásain, melyek Derék atyámhoz épen nem hasonlók
(1867 Szigligeti Ede ford.Shakespeare)
a bokrok sűrű gallyain át két fényes villogó szemet pillantok meg
(1885 Mikszáth Kálmán)
[Csorbát] azzal bízták meg, hogy száraz galylyat gyüjtsön, tüzet rakjon
(1920–1921 Gárdonyi Géza)
az oltás olyan nemes gallyal eszközöltetik, melynek rügye már 1-2 levélkére fesleni kezd
(1925 RévaiNagyLex.)
kosarat font a fűzfa hajlékony gallyaiból
(1927 Krúdy Gyula)
kimentünk a csálai erdőbe zöld gallyakat szedni, a végzős magyar osztály termét díszítettük volna fel
(2017 Vida Gábor)
ÖU: babérgally, cserfagally, csergally, fagally, fenyőfagally, fűzfagally, fűzgally, hársfagally, nyírfagally, oltógally, rózsagally
Sz: gallyacska, gallyas, gallyazat, gallyú
Vö. CzF. galy; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. galy; ÚMTsz. gally¹

Beállítások