garád¹ fn 3A1 (nyj) garát (ritk) , gerád (ritk)
1. ’olyan kerítés v. határoló építmény v. képződmény, amely rendsz. felhányt földből, trágyából v. egyéb anyagból, ill. (erre telepített) sövényből v. vesszőfonadékból, venyigéből stb. készül(, és amelyet vízelvezetésre is szolgáló árok vesz körül)’ ❖ Garád Sepes ex foſſa, & aggeſto ſtramineo [= kerítés gyepűárokból és felhalmozott szalmából] (1786 Pázmándy Sámuel C6200, 177) | [a barátposzáta] sövényekben, kertekben, tövises garádokban, bokrokban, gazos árokpartokon ’s más illy helyeken legörömestebb tartózkodván, esztendőnkint kétszer költ (1829 Pák Dienes 8346010, 199) | [a palócoknál] garâd v. garât (kerítés) (1892 Bartha József C0359, 310) | Fijatal korábo ja falat is átugrotta, mos mëg a gërádot së birgya (1915 Magyar Nyelvőr C5972, 332) | A bekerítésig a területet garád vette körül, orgonabokrok és eperfák (1978 Jung Károly 1073002, 124) | A kiskunsági négyszögletes vagy kör alaprajzú karámok (karán, karány, haráng stb.) vagy garádok ugyancsak befelé dűlő nádból, néha dudvából, ízékből, rőzséből vagy szalmából készültek (1999 Magyar néprajz CD47).
1a. ’az ezt körülvevő árok v. általában határolási, elkerítési céllal ásott árok’ ❖ [Hogy a marhák] kárt ne tegyenek a szllben, […] jó széles mély garadot kell ásattatni, a’ fldet a garád felett fel kell hányattatni (1780 Prónay Pál C3538, 43) | Garád, keritték, árkolat (1816 Vocabularium C1948, 21) | Aszódon a mezőváros alatti garátban hétfőn délután egy eléktelenített összemarczangolt férfihullát találtak (1868 Vasárnapi Újság C7382, 444) | megcsusztam s egy mély, száraz garádba zuhantam. A sáncból nem találván egyhamar kijárást, annak mentén folytattam utamat (1878 Mikszáth Kálmán C3144, 127) | Akit nem körösztűnek mëg, azt a pap nem temeti el, azt csak kiviszik a temetőbe, és ott a gorádba eltemetik ëgy skatujába (1978 Jung Károly 1073002, 163).
2. (rég) ’ásott kút nyílását körülvevő(, vesszőből v. deszkából készült) védőfal, kútkáva’ ❖ A napokban egy idevaló lakos lovait akarván itatni, a vízhuzáskor kútgéme beszakadván, a szerencsétlen – garád nélküli kútjába bezuhant, s ott találá fel halálát (1852 Pesti Napló jan. 2. C8634, [3]) | Garád, garádja, gárgya a. m. [...] gémes kut kerítése (1894 PallasLex. CD02) | a pártaszalagok ott röpködtek a kút garádja fölött (1907 Vasárnapi Újság C7421, 1033).
3. (ritk) ’a kaszálón hosszú sorba rakott szénahalom, amelyből a kisebb-nagyobb boglyákat alakítják ki’ ❖ Gyűjtéskor a szénarendeket egymásra forgatták, „garádra hajtották” s az egymásra hányt rendekből nőtt „garád”-ból rakták a petrenczéket (1916 Vargha Gyula C7704, 141) | Különösen a Dunántúl, a Felföld és Erdély tájain szokás, hogy a szénát előbb ágyásokba, hosszú sorokba gyűjtik. A hóstátiak (Kolozsvár) a szénagyűjtést összeverések, a kaszálón végighúzódó szénasorok készítésével kezdik [...]. Székelyföldön boglyahely, boglyafenék a nevük, a Felföldön a gát, garád, hurka, kolbász, zsinór, sír stb. elnevezésekkel találkozunk (1999 Magyar néprajz CD47).
J: garágya.
ÖU: föld~, kert~, szalma~, szőlő~.
Sz: garádol.
Vö. CzF. garád¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. garád¹