gát fn 

1. (tulajdonnév részeként is) ’álló- v. folyóvíz medrében v. azon kívül épített, a víz szétterülését, lefolyását megakadályozó v. szabályozó mesterséges létesítmény’ ❖ Az utak Naménytól fogvást Munkácsig főképen az hidak, gátak, kotykák [...] reparáltassanak minden üdő halasztás nélkül (1772 Bessenyei György¹ 7393001, 318) | jó volna az alacsony partot erős gáttal feltölteni (1848 Arany János 8014011, 173) | A gátnak mint töltésnek egyes részeit különböző névvel illetik: tetejét németesen koronának hivják, lejtős oldalait rézsünek. Ahol ezek a föld fölszinét metszik, van a gátláb (1894 PallasLex. CD02) | szalonka sétál a rizstábla gátján (1955 Antalffy Gyula 1004011, 119) | A Glen Canyon-gátat [...] 1956-ban építették, hogy az energiára szomjazó délnyugatot árammal lássa el. Az alapjánál 90 méter vastag, 210 méter magas kolosszusba közel 10 millió tonna cementet dolgoztak bele, mögötte pedig felduzzadt a mára már szintén turistaparadicsommá vált Powel-tó [!] (1997 Természet Világa CD50) | A romániai Nagybánya (Baia Mare) aranybányájának egyik ülepítő tava cianidtartalmú vízzel telt meg, a tó rosszul megépített gátja az esőzések miatt 2000. január 30-án átszakadt, és 100 ezer köbméter mérgező víz ömlött a Laskó patakba, onnan pedig a Szamos folyón át a Tiszába (2002 Kerényi Attila 3173002, 244).

1a. (Bánya) ’bányatérség szelvényét kül. beáramló víz elől elzáró szerkezet’ ❖ Mint Brüxből jelentik, a Pluto-aknában akadálytalanul folytatják a gátmunkálatokat. Nyolc gát közül hét már készen van. A gátakkal elkülönitett bányarészek levegőjének legutóbbi elemezése szerint ujabb veszedelemtől nem kell tartani (1900 Magyar Nemzet nov. 20. C5255, 4) | A bányába behúzott levegő megfelelő irányítását ajtókkal, gátakkal szabályozzák (1952 Élet és Tudomány C4903, 108) | Még a múlt év februárjában víz tört be a [nagyegyházi] bányába. [...] E roppant víztömeget a föld alatti munkahelyek védelme érdekében akkor gátak közé terelték, csőrendszerben elvezették a bánya szivattyúihoz, s innen hozták a felszínre (1988 Népszabadság jan. 9. C7838, 11).

1b. (Föld) ’〈tengerben, óceánban:〉 víz alatti hosszú, keskeny kiemelkedés a tengerfenéken’ ❖ E szoros helyen a Jó-fok s a Messinai szoros közt, a tengerfenék csaknem hirteleni meredekséggel emelkedik, mintha fal vagy töltés volna emelve, oly magasan, hogy fölötte csak 8–9 ölnyi viz van, mig közvetlenül mellette mind a két oldalon épen tizszeres mélysége van a viznek. A Nautilusnak tehát nagyon kellett vigyázni, nehogy e tengeralatti szikla gerinczbe beleütközzék s roppant sebességével összezuzza magát rajta. [...] Az előbb emlitett tengeralatti gáton áthaladtukban, a csekélyebb mélységü vizben is folytatták szemléleteiket utasaink (1874 Vasárnapi Újság C7388, 488) | A fjord szájánál tenger alatt lévő gát választja el belső nagy mélységét a tengertől. (A norvégok tenger hidjának, harbraen nevezik.) Ez a küszöb nem más, mint a tenger szinéig leereszkedett ama jégár homlok-morénája, melynek jégburka ősalakjában megtartotta az öblöket (1905 Budapesti Hírlap febr. 13. C4693, 11) | gát [...] mélytengeri kanyont, völgyet v. fenékcsatornát rendszerint mindkét oldalán határoló hosszú, keskeny kiemelkedés a tengerfenéken. A fenékáramlás által felkavart üledékekből épül fel (1999 MagyarNagyLex. C5821, 496).

2. (átv is) ’vminek az útját álló, vmit a haladásában, mozgásában, terjedésében akadályozó tárgy, képződmény stb.’ ❖ reménljük, hogy a’ melyben öſzve gyültt év, ezen, holott leg-kiſebb gátot talál, […] magát-ki üſſe (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 103) | Az eleven sövény leg-jobb gát mind az emberek, mind a’ barmok ellen (1800 Tessedik Sámuel 7347001, 11) | nagy erőfeszitéssel, sánczhuzás által birtak csak a tűz terjedésének gátot vetni (1857 Vasárnapi Újság CD56) | pontosan kimérte azt a széles gátat, mely őt, Pont-Avesnes vasgyárosát elválasztotta Beaulieu kisasszonytól (1891 Zempléni P. Gyula ford.–Ohnet 8536002, 99) | Hindenburg terve szerint az osztrák-magyar hadseregnek a Kárpátoktól Czenstochováig áthatolhatatlan gátat kellett az oroszokkal szemben alkotnia (1942 Bánlaky József CD16) | A krém rendszeres használata támogatja a bőr védőköpenyét, és gátat képez a külső káros hatások ellen (2002 Magyar Hírlap CD09).

2a. (Anat) ’káros anyagoknak a vérből a központi idegrendszerbe való bejutását megakadályozó, szorosan összekapcsolódó sejtekből álló hálózat’ ❖ Vannak betegségek, melyekben a vér és liquor [= agy- és gerincvelői folyadék] közti concentratiós különbségek kiegyenlítődnek, vagyis a liquor és vér közti gát ilyenkor bizonyos anyagokra vonatkozólag valóban permeabilisnak látszik, de ilyenkor sem tudjuk, hogy ez a kiegyenlítődés hol megy végbe (1926 Orvosi Hetilap C8176, 138) | A gátnak fontos szerepe van a vér és az agy között zajló transzportfolyamatokban (1997 Természet Világa CD50) | Egyes sejtek egyszerűen összehúzódtak, márpedig ha ugyanez következik be az emberi agyban is, akkor feltételezések szerint a káros anyagok molekulái átjuthatnak a gát által alkotott szűrőn (2002 Magyar Hírlap CD09) | A vér-szövet-gát legfontosabb helyei: agyvelő, liquor, retina, csarnokvíz, üvegtest, here, mellékhere, placenta, thymus, vese, tüdő, perifériás idegek. Ezen gátak áteresztőképessége különböző (2003 Orvosi Hetilap C8249, 2235).

3. ’vkit tevékenységében, célja megvalósításában, ill. vminek a menetét, megvalósulását (meg)akadályozó tényező, körülmény’ ❖ hogy nékem árthaſſanak ſzükség vólt hadi Seregem’ elö-menetelének gátat vetni (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel C4564, 122) | Bírta szivem’ már hű szerelemre – Tudhatta, közöttünk nem vala gát (1877 Arany János CD01) | [Rousseau] a morált és hitet is védte, mint az érzés jogát! Az egyén jogát, amelynek még az Ész sem szabhat gátat! (1934 Babits Mihály 9014134, 307) | a videokonferencia áttöri az emberek közötti gátakat (1998 Byte Magazin CD38) | sokszor pénztárcánk a gátja lakberendezői elképzeléseinknek (2002 Lakáskultúra CD39).

4. (Sp) ’〈gátfutásban:〉 egymástól meghatározott távolságra elhelyezkedő, meghatározott magasságú, korlátszerű akadályok vmelyike, amelyen a versenyzőnek futás közben lépő mozdulattal kell átjutnia’ ❖ [Gátfutásban] a pályán egyenlő távolságra 10 vesszőből font három láb hat angol hüvelyk, 106⅔ cm. magas gátak vannak felállítva. A versenyző az egyes gátakat az u. n. gátugrással ugorja, illetőleg lépi át, nem két lábra ugrik le, hanem egyre és rögtön tovább szalad (1894 PallasLex. CD02) | Az első férfi futószám, a 400-as gát már romáin sikert ígért, de Petronius az utolsó gátban erősen botlott (1971 Népsport júl. 5. C8040, [1]) | Gáton az első előfutamban Csillag Levente bent ragadt a rajtnál, majd végigsöpörte a gátakat, s 7.75 másodperccel győzött (2000 Nemzeti Sport febr. 14. C8069, 13).

4a. (Sp, biz) ’gátfutás’ ❖ közöljük az egyes versenyszámok eredményét, a versenyszámok utáni adatok az eddigi mérkőzésekben elért legjobb eredményeket jelzik. […] 120 y. gát (16 mp.) (1903 Nemzeti Sport ápr. 5. C6911, 4) | Sok-sok éve néhány nagy hírű amerikai világsztár szerepelt a Népstadionban. Egyikük különösen dicsérte a salakot. Meg is volt rá minden oka, hogy aznap mindentől el legyen ragadtatva. Világcsúcsot ment a legszörnyűbb távon, négyszáz gáton (1974 Zsolt István 9808004, 224) | [Sanchez] másfél órával a gát döntője után rajthoz áll 400 méteres síkfutásban is. Így aztán töprenghet kicsit, hiszen ha kifutja magát gáton, akkor aligha marad esélye a második döntőben (2002 Magyar Hírlap CD09).

5. (Sp) ’〈díjugratásban, akadályversenyben:〉 olyan akadály, amely felett a lóval át kell ugratni’ ❖ A hazánk több lófuttatásaiból hires lovairól ismeretes gróf Kinsky Oktávian, october 9-kén Pardubitzon versenyfutás alkalmával már hat gáton győzelmesen áthatolt, a hetediknél azonban lebukott lováról (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Leontine ellenben valóságos sportsmanhez illő bátorsággal ülte meg a telivér arabsot, a gátokon pedig oly remekül tudott keresztülugratni, hogy egynémely lóversenyen az első díjat is elnyerhette volna (1862 Szokoly Viktor 8452006, 32) | a pályán kilenc akadály készült: a folyó, épp a tribün előtt egy nagy, kétarsinnyi, 5 csupasz gát, egy száraz és egy vizes árok, ferde sánc, az ír padka (egyike a legnehezebb akadályoknak): egy rőzsével teletüzdelt sánc, mögötte pedig úgy, hogy a ló nem láthatta meg, egy árok (a ló vagy átvitte mind a két akadályt, vagy felbukott); aztán még két vizes árok, egy száraz, végül a tribünnel szemben a futam vége (1952 Németh László² ford.–Tolsztoj² 9485065, 216) | [a] tréner felsorakoztatta a lovászokat, megkérdezte, ki akar gáton és akadályon ugratni (2009 Népszabadság máj. 12. C7857, 24).

6. (Anat) ’a nemi szervek és a végbél közötti, főként a több rétegben elhelyezkedő gátizmok által alkotott terület, amely a kismedence és a hasüreg mechanikus alátámasztásában, valamint a széklet- és vizeletürítés szabályozásában játszik szerepet’ ❖ hasra fektetvén az egyént, a farnyilás (Gefässspalte) mindkét széle hosszán, az egész gátot (perinaeum) betöltő 4–5” hüvelyknyi hosszu és 2” széles függölyös dagály (Wulst) volt észrevehető (1858 Orvosi Hetilap C8108, 122) | A placenta helyénél gyorsabban gyógyulnak azok a sérülések, amelyek a szülésnél a méh száján, a hüvelyben vagy gáton keletkeznek (1894 PallasLex. CD02) | A gát sérülése előfordul háziállatokon is, főként elléskor, v. kancán fedeztetéskor (1999 MagyarNagyLex. C5821, 496) | betegünk, bizonytalan gáti traumát követően a herezacskó és a gát fájdalmas duzzanatával, elszíneződésével, vizelési nehézséggel, lázzal jelentkezett (2001 Orvosi Hetilap C8247, 1051).

Ö: bukó~, duzzasztó~, föld~, hullám~, jászol~, kör~, malom~, nyúl~, part~, rőzse~, szikla~, véd~, védő~, zár~, záró~, zsilip~.

ÖU: fa~, haránt~, kő~, sövény~, töltés~, törmelék~, víz~.

ÖE: ~építő, ~fal, ~izom, ~metszés, ~munka, ~ugrás.

Sz: gátas.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.