gazol ige 

1. tn ’〈haszonnövénnyel beültetett területen〉 a gaz, a gyomok eltávolítását végzi vki; gyomlál’ ❖ Azt mondta, még egy ideig várakozik. Aztán ha nem jövünk, a szőllőbe megy gazolni (1856 Garay Alajos C1806, 196) | Jó munka van, gazolok, sog gaz van (1939 Szenna és vidéke nyelvjárása C6379, 109) | nagyapámék két tehenet befogtak a járomba, és tehenes szekérrel mentek paradicsomot szedni, közbe még kapálgattak, gazoltak a kukoricában (1991 Őrszigethy Erzsébet 2038002, 14).

1a. ts ’〈haszonnövénnyel beültetett területet, ill. dísz- v. haszonnövényt〉 gaztól, gyomtól megtisztít vki; gyomlál’ ❖ a’ ſzleinket napſzámosok által drága pénzen nem dolgoztattyuk, hanem gazoltattyuk (1792 Magyar Kurír C0320, 155) | Hogy Szala, és Somogy Vármegyékben a’ harmadik, vagy utolsó kapállást Aratás előtt megejtik; és általa egy úttal a’ Töveketis befedik, vagy betakarják; jónak mondani nem lehet. Ezeket ha nem gazolnák Septemberben; vagy a’ Csapra metszés által tkéjek a’ gazdag fűből magosan ki nem állana: sok gerezd megfúladna (1818 Nagyváthy János C6765, 187) | [Marcsu] a mezei munka idején aztán kapát fogott, és ringó, parasztos járással sietett le a kertbe, hogy gyomláljon a zöldségesben, feltöltögesse a krumplit vagy gazolja a kukoricát (1966 Sipkay Barna 9606001, 28) | a gyerekek másik „osztaga” [...] Joli nénivel tisztítja a gyepet, gazolja a rózsatöveket (1984 Népszava máj. 16. C7449, 3) | veteményest gazolni (2010 Szabad Föld szept. 24. C8396, 30).

1b. tn (nyj) ’〈annak kif-ére, hogy vki haszonállat számára takarmánynak való növényeket levág és összegyűjt, ill. állat a földről gazt, füvet stb. tépegetve eszik, legel〉’ ❖ Olly engedelmes telünk van, hogy ſzéltibe ſzánthat a’ Fldmives; minden jóſzág nappal gazol (1791 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0173, 48) | gazol gazōl (-ōlok, -ōsz) tn . i. [...] 3. ’gazt szed, füvet szed’ (1935 Szamosháti szótár C6654, 326) | régen, amíg nem volt lóhere, lucerna, gazónyi kellett (1958 Vajkai Aurél C6723, 93) | gazòl ’szénafűfélét tépeget’ (1959 Magyar Nyelvőr C5420, 480) | [a lovat] éjjel béklyóban legeltették, cserkészni, gazolni engedték az őszi tarlókon (1956 Hofer Tamás C5347, 503).

2. tn (nyj) ’hulladékot elszórva szemetet csinál, szemetel vki’ ❖ Gazolok: (szemetezek.) Sordido (1810 Végtagokra szedett szótár C3748, 32) | Gazol, [...] gazt szór el; ne gazolj itt a szobában (1872 A magyar nyelv teljes szótára C7036, 453) | gazolni: 1) piszkolni (1881 Magyar Nyelvőr C5948, 237) | gazol gazōl (-ōlok, -ōsz) tn . i. 1. ’szemetel, szemetet hullat’ (1935 Szamosháti szótár C6654, 326).

2a. tn (nyj) ’〈ember v. állat〉 székletet ürít (vhova)’ ❖ Azt mondhatnák, hogy én, mint fészkébe gazoló madár, az oly hőn pártoltam inductio ügyének ártok (1860 Brassai Sámuel C8492, 315) | s. v. a szent kehelybe gazolván, „ez”, mondák [a betörő oláhok], „a magyarok uri szent vacsorája” (1866 Szilágyi Ferenc C7537, 74) | gazolni: [...] bélsárt kiüríteni (1881 Magyar Nyelvőr C5948, 237) | gazol ’cacare’. A cigám megijett és a nadrágjába gazolt (1957 Magyar Nyelvjárások C5806, 201).

2b. ts (rég, ritk) ’〈ember v. állat〉 ürülékével bepiszkít vmit’ ❖ A’ Tyúkok, és tsirkék tiſzta pitvarodot, Otsmányul gazollyák ſzép tſinos házodot; Mind ki-rekeſzteſſenek (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3101, 69) | a’ szabadon legelő marha a’ fűnek felét sem eheti meg, nagyobb részét eltapodja és gazolja (1842 Gál János C3078, 108).

2c. tn (ritk, biz) ’félelmet érez, fél vki’ ❖ A közeledéssel csappan merszünk s a rejtelmes s izgalmas épület előtt már szívszorongás fejlik bátorságunk maradékából. Ott állunk sertepertélve a kapuban. Numa állja egyedül a gátat s becsönget. Ne gazolj, magyar! (1921 Tersánszky Józsi Jenő 9706001, 92).

3. ts (rég) ’becsmérlő szavakkal illet, szidalmaz, mocskol, ócsárol vkit vki’ ❖ gazol és tolvajnak kiáltoz, mintha én gonoſz-tév vólnék (1789 Andrád Sámuel ford. C0616, 196) | S az a Frimont, él-é még az, vagy megholt? Soh’sem szidott az benönket, nem gazolt (1847 Döbrentei Gábor C1445, 141) | Gazollyák a zsȧndárok az ėmbert, kénozzák, hȧjȧzzák, kenik sárval (1874 Magyar Nyelvőr C5941, 3).

Ö: be~, ki~, le~.

ÖU: össze~.

Sz: gazolás.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.