alul hsz és ik  alól (rég)

I. hsz 33A7 (viszonyraggal is)

1. ’függőleges irányban lent, alacsonyan, a földhöz közelebbi részen, ill. vminek a lent levő, (leg)alsó végén, szélén’ ❖ a’ Sebet, vagy vágáſt Óltó-viaſzſzal bé-kell-kenni, és mind alól, mind fellyül valami váſzon rongyal eröſsen bé-kötni (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332009, 192) | A süllő fölül zöldes szürke, alúl ezüst szinü, majd csuka nagyságu (1845 Hanák János 8180001, 49) | Habár fölűl a gálya, S alúl a víznek árja, Azért a víz az úr! (1848 Petőfi Sándor 8366346, 43) | A mi alul van írva, megerősítem (1897 Tóth Béla¹ 8485004, 15) | [a lovas katonának] piros nadrágja volt, de alul a nadrágon céltalan madzagok lógtak a papucs fölé (1927 Markovits Rodion 9423005, 272) | 121. lap, alulról 10–12. sor (1937 Bartók Béla 9036002, 264) | [a férfi] megmutatta, hogy a cetlin van alul egy elszámolás (1978 Hankiss Ágnes 1063003, 111) | az edina [!] alulról kézen fogott és lehúzott magához a matracszivacsra (1992 Marno János 2016012, 359).

1a. ’vmely kimagasló v. lent levő dolog tövében v. alatt, ill. a közelében levő lenti helyen’ ❖ Az Augusztiniánusok […] alólról löni kezdének (1789 Kovács Ferenc¹ ford.–Boileau C2756, 12) | a hegyélen, honnan egész Segesvárig lehet a Küküllő völgyén pillantani, állhatott a Várfelén lévő fővárnak valamely előváracsa, honnan az alulról jövő ellenséget kikémlelték (1868 Orbán Balázs 8340002, 29) | Visszakerülnek a folyó környékére, a hid mellé, amin falusi szekerek járnak át szénával, és bőgő tehenek, barmok, és lovak, mivel az országút ide torkollik. A folyó mélyen zug alul (1927 Remenyik Zsigmond 9561002, 18) | A nagy csendben egy megkésett alkonyati méh bukdácsolt zümmögetve, valahol az almafa sűrű virágai között: s alul a fa alatt egy fehér lepke hullámzott bizonytalanul, mintha már nem látna jól (1948 Tamási Áron 9701015, 34).

1b. alul vmin ’vmi, ritk. vki alatt levő helyen, részen’ ❖ a’ hold vagy fell, vagy alól megyen a’ fels vagy alsó meridiánumon, az az, a’ déli lineán (1795 Decsy Sámuel C1380, jegyzet 1) | a’ hátulsó hajfürtök sorának nem szabad annyira letsüggni mint az elsőnek, sem a’ homlokon lévőknek annyira mint alul a’ fülön (1830 Némethy József ford. 8333001, 12) | Alul a kereszten, alul a sirhalmon, Alig látszott már ki a földből az a domb (1854 Arany János C0656, 75) | sokkal szebb egy pisze orr, mint olyan hosszú, szájon alólig érő sasorr (1885 Thewrewk István C4135, 76) | Bal nadrágszára térden alul hiányzott, pipaszár lába selyempapírba volt csomagolva, és spárgával körültekerve, mint a sonka (1967 Örkény István 9500030, 153).

2. (kissé rég, ritk) ’vmely helynek, területnek a távolabbi részén’ ❖ Mikor pedig a tál asztalra kerűle, Mind a hárman helyet foglaltak körűle: Legfelűl a király, oldalvást a gazda; Szembe a királylyal, legalul, Piroska (1849–1853 Arany János CD01) | Egy félperc alatt kicsapott a láng, és alulról, a kert végéből rémületes kiáltás hallatszott (1896 Papp Dániel 8354004, 183).

3. alul vmin (kissé rég) ’vmitől dél(ebb)re levő, ill. a vízfolyás irányába eső helyen’ ❖ Fekszik Tzetzén alúl Fejér vármegye szélén (1808 Sándor István C1535, 12) | a mesquite [= meszkitefa, vagyis aszályfa] tulajdonképi hazája csak a szél. 28-dik fokán alul kezdődik (1858 Xantus János 8531004, 96) | [a bárány] alól állt a farkason a folyam mellett, mégis bűne lőn, hogy a vizet fölzavarta (1865 Vas Gereben C4384, 294) | [Felvincen] ugy a Torda, mint a Vásárhely felől, vagy alulról jövők is kiereszteni és étetni szoktak (1871 Orbán Balázs 8340018, 102) | a Sajó Ónodig 60-80, azon alul 100-150 lépés széles (1930 Bánlaky József CD16).

4. ’a (leg)alsó rétegben v. réteg alatt, ill. vmivel borított helyen a belső rétegben v. az alatt, belül’ ❖ Keverj tisztára mosott taraczkot (perje gyökeret), száraz bors füvet kalmus [= kálmos] levéllel, tedd alul az ágyba, a’ balha mind eltünik (1835 Némethy József 8333015, 203) | elővesz […] a gazdasszony […] egy nagy fazekat, abba alul rak egy réteg szalonnát, fölébe egy réteg káposztát, a fölé egy réteg marhahust szeletekben, aztán ismét káposztát, majd meg egy réteg fris sertéshust, erre megint káposztát (1837 Táncsics Mihály 8463006, 227) | Az ingre, legalul – különösen Hunyadon – a kurta szoknya következik s erre kötik a fehér fodorvászonból készült alsószoknyát (1907 Malonyay Dezső 8292004, 53) | Nyitott fekete zekék, alul virágdíszes ingek (1938 Németh László² 9485001, 31).

5. (sajtó) ’〈fejlődési sorban, értékrendben, rangsorban stb.:〉 a (leg)alsó szinten’ ❖ nálunk, átalános mértéket véve, alulról sokkal erősebb a nyomás a sajtóra és a nyilvánosság egyéb tényezőire, mint felülről (1863 Zilahy Károly 8539019, 133) | Nem szólok a fensőbb oktatásról. Alulról fölfelé kezdtük az építést (1875 Csengery Antal 8086006, 373) | [Poe] a megismerhetetlenre igyekezett rátapintani fenn, a cosmicus régiókban, vagy alul, a természet törvényeinek szivében (1910 Elek Artúr 9122001, 17) | Forbáth néhány költeménye […] már a konstruktivista beérkezés, az alulról, az anyag szintjéről felfelé építkező versek irányába mutat (1982 Ónodi László 2028007, 277) | Az Európai Szabad Magyar Kongresszus […] egy alulról felépített organizáció képét mutatta, mint a tagszervezetek csúcsszerve (1985 Borbándi Gyula 9811016, 392).

5a. ’társadalmi, anyagi v. műveltségi tekintetben kedvezőtlen(ebb) helyzetben’ ❖ a felsőbb regiókban száguldó lángeszek az alulról jött csapást fel sem veszik, mint csupán gyáva erőlködést és csak a felülről jövő nyomás miatt jajdulnak (1844 Pákh Albert 8347010, 8) | [a kőműveslegény] kihirdette nekik, hogy ezután ők lesznek az urak. – Kik, a kőmüvesek? – Nem, hanem általjában mindönféle munkások, akik eddig alul voltak (1927 Móra Ferenc C3205, 152) | A dolgozók alulról jövő kezdeményezése (1954 Fónagy Iván–Soltész Katalin 1054001, 20) | a hatalom alulról származik, a vezető alulról kapja megbízatását, ám később szükségképpen itt is felülről működik a hatalom, de – ideális esetben – alulról történő ellenőrzés mellett (1989 Lengyel László 1093002, 78).

6. alul vmin ’vmely (szokásos, kellő v. elvárható) szintet, fok(ozat)ot, minőséget stb. el nem érve’ ❖ mennyi ember ismertetett már halhatatlan lelkének bölcs vezérlése alatt olyan, ki magát a baromi állapoton sokkal alól tette? (1804 Bessenyei György¹ C1079, 101) | minden critikán alúl vannak (1830 Széchenyi István 8429002, 44) | érdemén alul honoráltatnék (1851 Kemény Zsigmond 8235010, 34) | az állami lét tartama […] messze alul esik a fogalmával ma öszszekötött állandóságon (1885 Pulszky Ágost 8380002, 170) | rangján alól kell házasságot kötnie (1907 Ambrus Zoltán C0595, 18) | [a csapat] csatársora jóval rendes játékformáján alul szerepelt (1919 Világ 2115001, 11) | [Géza] pár díjnokkal, obskurus hivatalnokkal szokott összejönni, kik az ő társadalmi helyzetén is alul állottak (1923 Kosztolányi Dezső C5082, 23) | [a] világbajnokságon csapatunk várakozáson alul szerepelt (1960 Népszabadság márc. 18. C4812, 12) | Méltóságomon alul van, hogy szóljak (1961 Benedek Marcell 9042001, 58) | áron alul (1991 Havas Gábor 2003035, 17).

7. alul vmin ’vmely életkor, ill. korhatár alatt’ ❖ [a betegek] többnyire 3 éven túl s csak csekély számmal e koron alul voltak (1847 Schöpf-Merei Ágoston 8305002, 138) | Velocipédezés egyátalában 13-14 éven alul lévő gyermekeknek nem való, mert azoknál könnyen idézhet elő lágyékmirigygyuladásokat, lábizületi bajokat, sőt benső sérveket is (1886 Porzsolt Lajos 8375004, 11) | a banda legidősebbje is alul volt a tizedik életévén (1934 Márai Sándor 9421006, 215) | Magánzárka, mert két és fél hónapja múltam el tizennyolc éves, tizennyolcon alul tilos (1994 Szántó Piroska 1166002, 21).

8. alul vmin ’vminél kisebb összegben v. összegért, ill. mennyiségben, mértékben’ ❖ Népével, mint számba vevk, négyezren alul nincs (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358006, 263) | Ha a kreol hozzáfog a narancs-evéshez, tuczaton alul abba nem hagyja (1861 Rosty Pál 8397002, 16) | Nálunk hatvan krajcárt fizetnek, én itt idegenbe hetvenen alul nem dógozok (1935 Móricz Zsigmond 9462032, 110) | A polgárság és alatta a proletárréteg jelentőségén jóval alul vehetett s vett részt a közéletben (1937 Fejtő Ferenc 2045034, 66) | a [boszorkány]perben halálra ítéltek száma – ha az európai átlagot vesszük figyelembe – [nálunk] a közepes értéken alul marad (1981 Dömötör Tekla 1039005, 57).

II. ik 0

1. (rég)(vkinél, vminél) alacsony(abb)an levő helyre’ ❖ Magán alúlesvén, sárban fertőzik (1809 Berzsenyi Dániel CD01) | alulfordult bátor ügyes észszel létra fogát alul megragadá kézzel (1879 Arany János C0657, 289).

2. ’a szokásosnál, a kelleténél, az elvárhatónál kisebb mértékben, fokban, ill. alacsonyabb szinten’ ❖ az előretolt két alakulat kemény harcban alulmaradt a többszörös túlerővel szemben (1849 Kossuth Lajos CD32) | [a statisztika] távol van a valóságtól […], az adatok igen jelentősen alulbecsültek (1991 Füst György 2037003, 1434) | alulteljesítő, sovány gyerekkel (1994 Magyar Hírlap CD09) | [Almási Éva] alulintonálja Golde számait, a hangja színtelen (1996 Magyar Hírlap CD09) | a kormány alultervezi az inflációt (1999 Magyar Hírlap CD09).

Fr: öv.

Vö. CzF. alúl, alulra, alulról; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. alól; ÚMTsz. alul¹, alulról

alul határozószó és igekötő
alól 0 (rég)
I. határozószó 33A7 (viszonyraggal is)
1.
függőleges irányban lent, alacsonyan, a földhöz közelebbi részen, ill. vminek a lent levő, (leg)alsó végén, szélén
a’ Sebet, vagy vágáſt Óltó-viaſzſzal bé-kell-kenni, és mind alól, mind fellyül valami váſzon rongyal eröſsen bé-kötni
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
A süllő fölül zöldes szürke, alúl ezüst szinü, majd csuka nagyságu
(1845 Hanák János)
Habár fölűl a gálya, S alúl a víznek árja, Azért a víz az úr!
(1848 Petőfi Sándor)
A mi alul van írva, megerősítem
(1897 Tóth Béla¹)
[a lovas katonának] piros nadrágja volt, de alul a nadrágon céltalan madzagok lógtak a papucs fölé
(1927 Markovits Rodion)
121. lap, alulról 10–12. sor
(1937 Bartók Béla)
[a férfi] megmutatta, hogy a cetlin van alul egy elszámolás
(1978 Hankiss Ágnes)
az edina [!] alulról kézen fogott és lehúzott magához a matracszivacsra
(1992 Marno János)
1a.
vmely kimagasló v. lent levő dolog tövében v. alatt, ill. a közelében levő lenti helyen
Az Augusztiniánusok […] alólról löni kezdének
(1789 Kovács Ferenc¹ ford.Boileau)
a hegyélen, honnan egész Segesvárig lehet a Küküllő völgyén pillantani, állhatott a Várfelén lévő fővárnak valamely előváracsa, honnan az alulról jövő ellenséget kikémlelték
(1868 Orbán Balázs)
Visszakerülnek a folyó környékére, a hid mellé, amin falusi szekerek járnak át szénával, és bőgő tehenek, barmok, és lovak, mivel az országút ide torkollik. A folyó mélyen zug alul
(1927 Remenyik Zsigmond)
A nagy csendben egy megkésett alkonyati méh bukdácsolt zümmögetve, valahol az almafa sűrű virágai között: s alul a fa alatt egy fehér lepke hullámzott bizonytalanul, mintha már nem látna jól
(1948 Tamási Áron)
1b. alul vmin
vmi, ritk. vki alatt levő helyen, részen
a’ hold vagy fell, vagy alól megyen a’ fels vagy alsó meridiánumon, az az, a’ déli lineán
(1795 Decsy Sámuel)
a’ hátulsó hajfürtök sorának nem szabad annyira letsüggni mint az elsőnek, sem a’ homlokon lévőknek annyira mint alul a’ fülön
(1830 Némethy József ford.)
Alul a kereszten, alul a sirhalmon, Alig látszott már ki a földből az a domb
(1854 Arany János)
sokkal szebb egy pisze orr, mint olyan hosszú, szájon alólig érő sasorr
(1885 Thewrewk István)
Bal nadrágszára térden alul hiányzott, pipaszár lába selyempapírba volt csomagolva, és spárgával körültekerve, mint a sonka
(1967 Örkény István)
2. (kissé rég, ritk)
vmely helynek, területnek a távolabbi részén
Mikor pedig a tál asztalra kerűle, Mind a hárman helyet foglaltak körűle: Legfelűl a király, oldalvást a gazda; Szembe a királylyal, legalul, Piroska
(1849–1853 Arany János)
Egy félperc alatt kicsapott a láng, és alulról, a kert végéből rémületes kiáltás hallatszott
(1896 Papp Dániel)
3. alul vmin (kissé rég)
vmitől dél(ebb)re levő, ill. a vízfolyás irányába eső helyen
Fekszik Tzetzén alúl Fejér vármegye szélén
(1808 Sándor István)
a mesquite [= meszkitefa, vagyis aszályfa] tulajdonképi hazája csak a szél.szélesség 28-dik fokán alul kezdődik
(1858 Xantus János)
[a bárány] alól állt a farkason a folyam mellett, mégis bűne lőn, hogy a vizet fölzavarta
(1865 Vas Gereben)
[Felvincen] ugy a Torda, mint a Vásárhely felől, vagy alulról jövők is kiereszteni és étetni szoktak
(1871 Orbán Balázs)
a Sajó Ónodig 60-80, azon alul 100-150 lépés széles
(1930 Bánlaky József)
4.
a (leg)alsó rétegben v. réteg alatt, ill. vmivel borított helyen a belső rétegben v. az alatt, belül
Keverj tisztára mosott taraczkot (perje gyökeret), száraz bors füvet kalmus [= kálmos] levéllel, tedd alul az ágyba, a’ balha mind eltünik
(1835 Némethy József)
elővesz […] a gazdasszony […] egy nagy fazekat, abba alul rak egy réteg szalonnát, fölébe egy réteg káposztát, a fölé egy réteg marhahust szeletekben, aztán ismét káposztát, majd meg egy réteg fris sertéshust, erre megint káposztát
(1837 Táncsics Mihály)
Az ingre, legalul – különösen Hunyadon – a kurta szoknya következik s erre kötik a fehér fodorvászonból készült alsószoknyát
(1907 Malonyay Dezső)
Nyitott fekete zekék, alul virágdíszes ingek
(1938 Németh László²)
5. (sajtó)
〈fejlődési sorban, értékrendben, rangsorban stb.:〉 a (leg)alsó szinten
nálunk, átalános mértéket véve, alulról sokkal erősebb a nyomás a sajtóra és a nyilvánosság egyéb tényezőire, mint felülről
(1863 Zilahy Károly)
Nem szólok a fensőbb oktatásról. Alulról fölfelé kezdtük az építést
(1875 Csengery Antal)
[Poe] a megismerhetetlenre igyekezett rátapintani fenn, a cosmicus régiókban, vagy alul, a természet törvényeinek szivében
(1910 Elek Artúr)
Forbáth néhány költeménye […] már a konstruktivista beérkezés, az alulról, az anyag szintjéről felfelé építkező versek irányába mutat
(1982 Ónodi László)
Az Európai Szabad Magyar Kongresszus […] egy alulról felépített organizáció képét mutatta, mint a tagszervezetek csúcsszerve
(1985 Borbándi Gyula)
5a.
társadalmi, anyagi v. műveltségi tekintetben kedvezőtlen(ebb) helyzetben
a felsőbb regiókban száguldó lángeszek az alulról jött csapást fel sem veszik, mint csupán gyáva erőlködést és csak a felülről jövő nyomás miatt jajdulnak
(1844 Pákh Albert)
[a kőműveslegény] kihirdette nekik, hogy ezután ők lesznek az urak. – Kik, a kőmüvesek? – Nem, hanem általjában mindönféle munkások, akik eddig alul voltak
(1927 Móra Ferenc)
A dolgozók alulról jövő kezdeményezése
(1954 Fónagy Iván–Soltész Katalin)
a hatalom alulról származik, a vezető alulról kapja megbízatását, ám később szükségképpen itt is felülről működik a hatalom, de – ideális esetben – alulról történő ellenőrzés mellett
(1989 Lengyel László)
6. alul vmin
vmely (szokásos, kellő v. elvárható) szintet, fok(ozat)ot, minőséget stb. el nem érve
mennyi ember ismertetett már halhatatlan lelkének bölcs vezérlése alatt olyan, ki magát a baromi állapoton sokkal alól tette?
(1804 Bessenyei György¹)
minden critikán alúl vannak
(1830 Széchenyi István)
érdemén alul honoráltatnék
(1851 Kemény Zsigmond)
az állami lét tartama […] messze alul esik a fogalmával ma öszszekötött állandóságon
(1885 Pulszky Ágost)
rangján alól kell házasságot kötnie
(1907 Ambrus Zoltán)
[a csapat] csatársora jóval rendes játékformáján alul szerepelt
(1919 Világ)
[Géza] pár díjnokkal, obskurus hivatalnokkal szokott összejönni, kik az ő társadalmi helyzetén is alul állottak
(1923 Kosztolányi Dezső)
[a] világbajnokságon csapatunk várakozáson alul szerepelt
(1960 Népszabadság márc. 18.)
Méltóságomon alul van, hogy szóljak
(1961 Benedek Marcell)
áron alul
(1991 Havas Gábor)
7. alul vmin
vmely életkor, ill. korhatár alatt
[a betegek] többnyire 3 éven túl s csak csekély számmal e koron alul voltak
(1847 Schöpf-Merei Ágoston)
Velocipédezés egyátalában 13-14 éven alul lévő gyermekeknek nem való, mert azoknál könnyen idézhet elő lágyékmirigygyuladásokat, lábizületi bajokat, sőt benső sérveket is
(1886 Porzsolt Lajos)
a banda legidősebbje is alul volt a tizedik életévén
(1934 Márai Sándor)
Magánzárka, mert két és fél hónapja múltam el tizennyolc éves, tizennyolcon alul tilos
(1994 Szántó Piroska)
8. alul vmin
vminél kisebb összegben v. összegért, ill. mennyiségben, mértékben
Népével, mint számba vevk, négyezren alul nincs
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
Ha a kreol hozzáfog a narancs-evéshez, tuczaton alul abba nem hagyja
(1861 Rosty Pál)
Nálunk hatvan krajcárt fizetnek, én itt idegenbe hetvenen alul nem dógozok
(1935 Móricz Zsigmond)
A polgárság és alatta a proletárréteg jelentőségén jóval alul vehetett s vett részt a közéletben
(1937 Fejtő Ferenc)
a [boszorkány]perben halálra ítéltek száma – ha az európai átlagot vesszük figyelembe – [nálunk] a közepes értéken alul marad
(1981 Dömötör Tekla)
II. igekötő 0
1. (rég)
(vkinél, vminél) alacsony(abb)an levő helyre
Magán alúlesvén, sárban fertőzik
(1809 Berzsenyi Dániel)
alulfordult bátor ügyes észszel létra fogát alul megragadá kézzel
(1879 Arany János)
2.
a szokásosnál, a kelleténél, az elvárhatónál kisebb mértékben, fokban, ill. alacsonyabb szinten
az előretolt két alakulat kemény harcban alulmaradt a többszörös túlerővel szemben
(1849 Kossuth Lajos)
[a statisztika] távol van a valóságtól […], az adatok igen jelentősen alulbecsültek
(1991 Füst György)
alulteljesítő, sovány gyerekkel
(1994 Magyar Hírlap)
[Almási Éva] alulintonálja Golde számait, a hangja színtelen
(1996 Magyar Hírlap)
a kormány alultervezi az inflációt
(1999 Magyar Hírlap)
Fr: öv
Vö. CzF. alúl, alulra, alulról; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. alól; ÚMTsz. alul¹, alulról

Beállítások