🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

gázfőző mn és fn 

I. mn

1. ’gázlánggal működő, főzésre, melegítésre haszn. 〈készülék〉’ ❖ amint hazajött bányájából, bezárja magát tudákos barlangjába, tüzet gyújt, izzót szít a gázfőző kemencékben, vakító fényt gerjeszt górcsövei alá (1870 Jókai Mór CD18) | Gázfőző és fűtő szerkezetek (1894 PallasLex. CD02) | A takaréktűzhelyt újabban gázfőzőkályhákkal egészítik ki, ill. pótolják; ez tisztább, de költségesebb fűtési mód (1915 RévaiNagyLex. C5708, 4) | [A kamionos pihenőben] a pilóták autói mellett gázfőző készülékek (1996 Népszava jún. 24. C7461, 3).

2. (rég, ritk) ’az ún. gázfőzésre mint gázt előállító tevékenységre haszn. 〈helyiség〉’ ❖ Ön uram, ki óriási karzatot akar fölvinni a légbe, ellátva gázfőző műhelyekkel, s emelve ezer mázsát megbíró ballonok által, nem gondolt arra, miként szállítja le az égből azt a veszedelmes pokolgépet, ha ez már bevégezte gyilkos küldetését (1872–1874 Jókai Mór CD18) | Tévesen jegyzi fel nagy lexikonunk, hogy a gázfőzést Budapesten, 1850-ben kezdték el; megvolt az már 1844-ben a Nemzeti Színháznál, melynek ott helyben volt a gázfőző-műhelye (1903 Jókai Mór CD18).

II. fn

1. ’gázlánggal működő, főzésre, melegítésre haszn. készülék, kül. gázrezsó’ ❖ A férj: Gázfőzőt rendeltem neked, melyhez csak félannyi tüzelés kell (1897 Budapesti Hírlap márc. 6. C4744, 14) | Vannak kettőslángzók [ti. gázégők], „nagy” és „kicsiny” lángra állíthatók, kettős furatú csappal. A gázfőzők (rechaud) zárt beépítésű lángzókkal bírnak (1926 TolnaiÚjLex. C5722, 224) | ma az igazi kempingező középosztály könnyű vázú iglu sátorcsomagot fog a hóna alá, a másik kezében egy kis praktikus gázfőző, kemping gázpalackkal – hol vannak már a tűzrakós kempinghelyek romantikus lángjai? (2001 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég, ritk) ’az ún. gázfőzésre mint gázt előállító tevékenységre haszn. berendezés, ill. helyiség’ ❖ Itt maradtak az ellenség üres léggömbjei, itt maradtak a gázfőzői, amazokat megtölthetjük, az anastatereket [ti. a pusztító erejű robbanószerkezeteket, óriásbombákat] fölemelhetjük velük, s aztán repüljenek, amerre akarnak (1872–1874 Jókai Mór CD18) | A Nemzeti Színházat már a negyvenes években gázzal világították. Ez volt az egyedüli légszeszvilágítás a fővárosban. Saját gázfőzője volt ott azon a helyen, ahol most a színpadra bejárnak. Az itt termelt gáznak egy kicsit áporodott savanyú káposztaszaga volt; de hát eltűrtük azt nemzeti büszkeségből. Kívül az udvarban állt egy óriási vasmedence, amiben víz állt. Ez kellett a gázfőzéshez (1900 Jókai Mór CD18) | [a Nemzeti Színháznak] ott helyben volt a gázfőző-műhelye. Hentzi bombáztatása végzetekor egy százötven fontos bomba éppen a gázfőzőbe csapott le, de oly szerencsésen, hogy éppen a nagy víztároló kádba zuhant, s ott elfojtódott. De ugyanezen időben volt már Világoson, a Bohuss-kastélyban is egy gázfőző, melynél gyantás fát használtak (1903 Jókai Mór CD18).

ÖU: kemping~.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
gázfőző melléknév és főnév
I. melléknév
1.
gázlánggal működő, főzésre, melegítésre haszn. 〈készülék〉
amint hazajött bányájából, bezárja magát tudákos barlangjába, tüzet gyújt, izzót szít a gázfőző kemencékben, vakító fényt gerjeszt górcsövei alá
(1870 Jókai Mór)
Gázfőző és fűtő szerkezetek
(1894 PallasLex.)
A takaréktűzhelyt újabban gázfőzőkályhákkal egészítik ki, ill.illetve pótolják; ez tisztább, de költségesebb fűtési mód
(1915 RévaiNagyLex.)
[A kamionos pihenőben] a pilóták autói mellett gázfőző készülékek
(1996 Népszava jún. 24.)
2. (rég, ritk)
az ún. gázfőzésre mint gázt előállító tevékenységre haszn. 〈helyiség〉
Ön uram, ki óriási karzatot akar fölvinni a légbe, ellátva gázfőző műhelyekkel, s emelve ezer mázsát megbíró ballonok által, nem gondolt arra, miként szállítja le az égből azt a veszedelmes pokolgépet, ha ez már bevégezte gyilkos küldetését
(1872–1874 Jókai Mór)
Tévesen jegyzi fel nagy lexikonunk, hogy a gázfőzést Budapesten, 1850-ben kezdték el; megvolt az már 1844-ben a Nemzeti Színháznál, melynek ott helyben volt a gázfőző-műhelye
(1903 Jókai Mór)
II. főnév
1.
gázlánggal működő, főzésre, melegítésre haszn. készülék, kül. gázrezsó
A férj: Gázfőzőt rendeltem neked, melyhez csak félannyi tüzelés kell
(1897 Budapesti Hírlap márc. 6.)
Vannak kettőslángzók [ti. gázégők], „nagy” és „kicsiny” lángra állíthatók, kettős furatú csappal. A gázfőzők (rechaud) zárt beépítésű lángzókkal bírnak
(1926 TolnaiÚjLex.)
ma az igazi kempingező középosztály könnyű vázú iglu sátorcsomagot fog a hóna alá, a másik kezében egy kis praktikus gázfőző, kemping gázpalackkal – hol vannak már a tűzrakós kempinghelyek romantikus lángjai?
(2001 Magyar Hírlap)
2. (rég, ritk)
az ún. gázfőzésre mint gázt előállító tevékenységre haszn. berendezés, ill. helyiség
Itt maradtak az ellenség üres léggömbjei, itt maradtak a gázfőzői, amazokat megtölthetjük, az anastatereket [ti. a pusztító erejű robbanószerkezeteket, óriásbombákat] fölemelhetjük velük, s aztán repüljenek, amerre akarnak
(1872–1874 Jókai Mór)
A Nemzeti Színházat már a negyvenes években gázzal világították. Ez volt az egyedüli légszeszvilágítás a fővárosban. Saját gázfőzője volt ott azon a helyen, ahol most a színpadra bejárnak. Az itt termelt gáznak egy kicsit áporodott savanyú káposztaszaga volt; de hát eltűrtük azt nemzeti büszkeségből. Kívül az udvarban állt egy óriási vasmedence, amiben víz állt. Ez kellett a gázfőzéshez
(1900 Jókai Mór)
[a Nemzeti Színháznak] ott helyben volt a gázfőző-műhelye. Hentzi bombáztatása végzetekor egy százötven fontos bomba éppen a gázfőzőbe csapott le, de oly szerencsésen, hogy éppen a nagy víztároló kádba zuhant, s ott elfojtódott. De ugyanezen időben volt már Világoson, a Bohuss-kastélyban is egy gázfőző, melynél gyantás fát használtak
(1903 Jókai Mór)
ÖU: kempinggázfőző
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások