gáznemű mn és fn (Fiz is)
I. mn
’légnemű, kül. gáz halmazállapotú 〈anyag, közeg〉’ ❖ Ha a’ csepegő vagy gáznemü testek dörgöltetnek merő testekhez, szinte villany fejlik ki (1834 Garasos Tár 8625004, 79) | Szellentyü vagy szelep, a cseppfolyós és gáznemü testek vezetésére való gépezet kiegészítő része […]. Rendeltetése az ömlős testek, u. m. folyadék és gáz vagy gőz vezetésére való csöveket és tartóedényeket elzárni és megnyitni (1897 PallasLex. CD02) | gáznemű altatók (éther, kloroform) (1935 RévaiNagyLex. C5717, 53) | a növényeken megtelepedett porból a cézium–137 már 600–700 Celsius-fokon is szublimálódhat, vagyis a szilárd halmazállapotból rögtön gázneművé válik (1996 Magyar Hírlap CD09) | A légkör lényegét tekintve olyan gáznemű közeg, amely minden megnyilvánulásával a hidro- és termodinamika törvényei szerint működik (1998 Természet Világa CD50).
a. ’ilyen anyagokra jellemző 〈halmazállapot〉’ ❖ [mindenki] láthatá, mint oszladoztak e’ darabok [ti. a szilárd test formájában bemutatott anyagok] ismét szét ’s az ujak közül mint enyésztek el, a’ nélkül, hogy valami nyomot hagynának hátra, ’s ujolag mint változtak-által gasnemü állapotjokba (1836 Jelenkor C8302, 347) | a testeknek háromféle halmazállapotát különböztetjük meg: a szilárd, a folyékony vagy cseppfolyós és lég- v. gáznemü halmazállapotot (1894 PallasLex. CD02) | [a mustárgáz] közvetlen hatását gáznemű állapotában fejti ki (1935 RévaiNagyLex. C5717, 416) | a szárazföldekről a tengerbe jutó meglepően sok kénvegyület a metilációnak nevezett kémiai reakciókkal gáznemű halmazállapotban jut vissza a szárazföldre (1993 Nagy Béla C8613, 113).
II. fn (tbsz-ban) (kissé rég)
’légnemű, kül. gáz halmazállapotú anyag’ ❖ a seb körűl vér, geny és gáz-nemüek találtattak (1861 Orvosi Hetilap C8111, 256) | A gázneműek folyósítására egészen új eszmével állt elő 1869-ben az angol Andrews, a kritikus hőmérséklet és kritikus nyomás fogalmának megalapítója (1898 Csopey László C7922, 379) | ha bizonyos gázneműekkel töltött rádiólámpák és villanyos sugárzások segítségével az emberi gondolat akusztikai valóság tudott lenni a térben és az időben, miért ne továbbíthatna az emberi lény maga […] üzeneteket, dallamokat, gondolatokat a téren át egy másik lélek számára? (1944 Márai Sándor C7802, 17).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.