gépészkovács fn (kissé rég)

’vasból v. más fémből gépeket, gépalkatrészeket, -tartozékokat készítő, ill. ilyen gépeket szerelő, javító iparos’ ❖ Gépészkovács alkalmazást nyerhet vidéken (1882 Pesti Hírlap okt. 8. C5630, 7) | Gépészkovács, 25 éves, róm kat., vizsgázott patkoló és lokomobilgépész, havi fizetés, esetleg konvenció mellett bármikori belépéssel állást keres (1914 Budapesti Hírlap jan. 11. C4702, [52]) | A nagycenki cukorgyárnak csakugyan volt géplakatosrészlege, mint ahogy a Széchenyi hitbizománynak is voltak gépészkovácsai a kiscenki majorban. Ezek javították a hibás gépeket, és mert idejükből futotta s igyekezet is volt bennük, a behozott angol minták után újakat is készítettek (1968 Csenár János CD52) | Az első világháború után az Alföldön is megnőtt a nagygazdák tulajdonában levő cséplőgépek, s ezzel együtt a falusi gépészek, géplakatosok, gépészkovácsok száma (2000 Magyar néprajz CD47).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

gépészkovács főnév (kissé rég)
vasból v. más fémből gépeket, gépalkatrészeket, -tartozékokat készítő, ill. ilyen gépeket szerelő, javító iparos
Gépészkovács alkalmazást nyerhet vidéken
(1882 Pesti Hírlap okt. 8.)
Gépészkovács, 25 éves, róm kat.római katolikus, vizsgázott patkoló és lokomobilgépész, havi fizetés, esetleg konvenció mellett bármikori belépéssel állást keres
(1914 Budapesti Hírlap jan. 11.)
A nagycenki cukorgyárnak csakugyan volt géplakatosrészlege, mint ahogy a Széchenyi hitbizománynak is voltak gépészkovácsai a kiscenki majorban. Ezek javították a hibás gépeket, és mert idejükből futotta s igyekezet is volt bennük, a behozott angol minták után újakat is készítettek
(1968 Csenár János)
Az első világháború után az Alföldön is megnőtt a nagygazdák tulajdonában levő cséplőgépek, s ezzel együtt a falusi gépészek, géplakatosok, gépészkovácsok száma
(2000 Magyar néprajz)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások