🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

gerundivum fn (Nyelvt)

’〈kül. a latin nyelvtanban:〉 egyidejű v. utóidejű szenvedő melléknévi igenév’ ❖ A’ gerundiomról – a’ gerundivumból, dus, da, dum, megmerevült főnévi igenévről egy különös szabály van, hogy t. i. az nem áll tárgygyal vagy birtokviszonyban, hanem mihelyest efféle szó kerül melléje, visszanyeri melléknévi szerepét, és e’ h. az istent szeretni kell, lesz: az isten szeretendő, e’ h. az isten szeretésére, lesz: szeretendő istenre stb. (1858 Magyar Nyelvészet C7090, 31) | [A gerundiumnak] alanyesete csak melléknévileg fordul elő s akkor gerundivumnak nevezik, p. liber legendus: az olvasandó könyv (1894 PallasLex. CD02) | A kisdiák a Pirchala latin nyelvtanért nyúlt bele, mert mennie kell a füvészkertbe, latint tanulni és pedig a gerundiumok s gerundivumok titkos fejezetét (1920 Móricz Zsigmond CD10) | az elhajózandó mennyiség. A gerundívum e használata gyaníthatólag félresikerült kereskedő-nyelvi fordulat (1982 Schlachter Wolfgang C5922, 285) | Különleges sajátosság a gerundivum és a magyar beálló melléknévi igenév azonos, sőt itt is, ott is mély és magas hangú -and/-end képzője (1992 Galuska Imre C5932, 200).

Vö. IdSz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
gerundivum főnév (Nyelvt)
〈kül. a latin nyelvtanban:〉 egyidejű v. utóidejű szenvedő melléknévi igenév
A’ gerundiomról – a’ gerundivumból, dus, da, dum, megmerevült főnévi igenévről egy különös szabály van, hogy t. i.tudniillik az nem áll tárgygyal vagy birtokviszonyban, hanem mihelyest efféle szó kerül melléje, visszanyeri melléknévi szerepét, és e’ h.ehelyett az istent szeretni kell, lesz: az isten szeretendő, e’ h.ehelyett az isten szeretésére, lesz: szeretendő istenre stb.s a többi
(1858 Magyar Nyelvészet)
[A gerundiumnak] alanyesete csak melléknévileg fordul elő s akkor gerundivumnak nevezik, p.például liber legendus: az olvasandó könyv
(1894 PallasLex.)
A kisdiák a Pirchala latin nyelvtanért nyúlt bele, mert mennie kell a füvészkertbe, latint tanulni és pedig a gerundiumok s gerundivumok titkos fejezetét
(1920 Móricz Zsigmond)
az elhajózandó mennyiség. A gerundívum e használata gyaníthatólag félresikerült kereskedő-nyelvi fordulat
(1982 Schlachter Wolfgang)
Különleges sajátosság a gerundivum és a magyar beálló melléknévi igenév azonos, sőt itt is, ott is mély és magas hangú -and/-end képzője
(1992 Galuska Imre)
Vö. IdSz.

Beállítások