gekkó fn (Áll)
’az Antarktisz kivételével az összes kontinensen, a meleg éghajlatú területeken elterjedt, ált. éjszakai életmódot folytató, a talaj apró egyenetlenségeibe beleakaszkodó, nagyon finom sörtékből álló tapadólemezkékkel borított talpú, függőleges felületen is mozogni képes kis méretű hüllő’ ❖ A Gekkok (így neveztetnek a’ hangjaikról) az által külömböztetik meg magokat a’ többi gyíkoktól hogy lábujjaik nagy és fekvő pikkelyekkel borítattak [!] (1808 Márton József¹ ford.–Bertuch C4953, 17) | A hosszu gége gégefejében csak a krokodilok-, gekkók- és chameleonnak vannak hangadásra alkalmas hangszalagjai, a többi csúszómászók csak a levegő heves kifuvásával adnak sziszegő hangokat (1893 PallasLex. CD02) | [az ún. szirtiborzok mozgása] emlékeztet a geckókéra; noha vízszintes felületek visszáján nem tudnak megkapaszkodni, mint a tapadóujjú geckók, máskülönben mégsem maradnak el ezek mögött (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Egy kisteherautóban dobozokban elrejtve harmincegy gekkót, varánuszt és más, meg nem határozott hüllőt találtak. Az állatokat, amelyeket a gépkocsi vezetője értékesítési céllal hozott be, a budapesti terráriumba szállítják (1998 Magyar Hírlap CD09).
a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként, birtokszóként is: kissé rég) ’〈ilyen hüllők fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉’ ❖ A’ lapos farkú Gekko. (Lacerta Gecco platurus.) (1808 Márton József¹ ford.–Bertuch C4953, 17) | [Magyarországon] kizárólag a tengerpartra szorítkozik a török gekko (Hemidactylos turcicus) (1896 PallasLex. CD02) | Petrie gekkója (Stenodactylus petriei Anderson)[.] Ezt a gekkó-fajt jóval később ismerte meg a tudomány, mint a csinos gekkót, amelyet Anderson Egyiptomban fedezett föl (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a Phyllodactylus europaeus, az európai lemezesujjú gekkó (1969 Urania állatvilág ford. C6210, 371) | tokee vagy pöttyös gekkó (Gekko gecko) (1995 Magyarország állatvilága CD14).
b. (tbsz-ban, kötött szókapcsolat részeként) ’〈ilyen hüllők fajait magában foglaló vmely nem nevezéktani elnevezésében〉’ ❖ A gekkók családját mintegy 50 nemzetségre bonthatjuk. Ezek teljes felsorolása azonban csak a szakembert érdekelheti […]. Az alábbiakban csak a legismertebbekre terjeszkedünk ki. 1. Keskenyujjú gekkók (Stenodactylus Fitz.) (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Igen „tarka” társaság a valódi gekkófélék csoportja (Gekkoninae alcsalád). Néhány monotipikus nemzetséggel olyanok állnak szemben, amelyek mindegyike 20, 50, sőt még több fajt egyesít, ilyenek: Gymnodactylus (csupaszujjú gekkók), Hemidactylus (korongosujjú gekkók), Lygodactylus (farokfékes gekkók), Pachydoctylus (vastagujjú gekkók), Phyllodactylus (lemezesujjú gekkók) és Phelsuma (igazi nappali gekkók) (1969 Urania állatvilág ford. C6210, [369]).
c. (egysz-ban) (rég) ’〈e hüllők egyik faja, az ún. pöttyös gekkó (Gekko gecko) elnevezéseként〉’ ❖ Stĕllĭo, ōnis, […] gyöngyös gyék, gekkó, der Geko. (Lacerta gecko L.) (1818 Lexicon trilingve C3044, 1304. hasáb) | Gekko (állat, Ascalabotus fascicularis Dam.), az Ascalabatæ vastagnyelvű gyikok családjának egyik faja (1894 PallasLex. CD02).
ÖU: leopárd~, törpe~.
ÖE: ~faj.
Vö. IdSz. gekkók