glossza fn
1. (kissé rég, Tud) ’vmilyen szöveghez írt megjegyzés, magyarázat, kül. lapszéli v. lapalji jegyzet’ ❖ [a papok nősülése] Kalmán Király idejében tiltatot meg az Deák Anya Sz. Egyház rendelései ſzerént, mint Kálman Törvény Könyvének másódik Réſzének kilenczedik tzikkelye foly: – Bigámi Presbyteri, beneficiis priventur [= a kétnejű keresztény papok mentessenek fel a szolgálatuk alól], melyrül vagyon az Törveny úgy neveztetet Gloſsában ekképpen – Hac Lege demum introductus eſt in univerſam Hungariam caelibatus Sacerdotum (1797 Décsy Antal 7080001, 27) | A’ Debreczenieknek, édes barátom, az én glosszáimra és praefatiómra [= előszavamra] Sylvesterben, protestálni, mint Mergentheimnak, igen is, szabad lesz (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 59) | [Ungvárnémeti Tóth László könyvében] ódák, epigrammák s idyllek foglaltatnak tudós glosszáktól kisérve (1875 e. Toldy Ferenc C4171, 217) | Néhány szemelvényt adok ki Herman Ottó leveles ládájából [...]. A leveleket helyenként, különösen a személyi kapcsolatok megvilágítására, glosszákkal kísérem (1921 Lambrecht Kálmán CD10).
1a. (tulajdonnév részeként is) (Tud) ’〈régi kéziratokban:〉 idegen nyelvű, rendsz. latin szövegek egyes szavainak, kifejezéseinek lapszélre v. sorok közé írt értelmezése’ ❖ Az „F. S.” által készített fordítás ugyanis, mellyből Stillingfleet idéze, nem Serravalle püspöké, hanem inkább „Fra Stefano”é lehetett, ki mint fönnebb Blancból álluk, 1408-ban kisérte a „Div. [= Divine] Commedia”t [ti. Dante Isteni színjátékát] sorokközti és lapszéli glosszákkal (1854 Császár Ferenc C8478, 163) | Budapesti glosszák, lapszéli és sorközi magyar jegyzetek a budapesti egyetemi könyvtárnak egy latin kódexében a XV. sz. második feléből. Becses nyelvemlék, de nincs még kiadva (1893 PallasLex. CD02) | Az arameus nyelv legrégibb emlékei az ó-testamentum egyes részei és föliratok, glosszák, amelyekhez később gazdag teológiai irodalom csatlakozott (1937 Zsirai Miklós 9805001, 20) | Nyelvi eszmélődésre serkentették deákjainkat már a középkorban azok a latin-magyar glosszák és szójegyzékek is, amelyek közül a legrégebbiek az 1230 körül írt, de csak 1981-ben ismertté vált Oxfordi Glosszák, az 1290 tájáról való Vatikáni Glosszák, az 1350 körül följegyzett Leuveni Glosszák, továbbá az 1380 körül egybeszerkesztett Königsbergi Szójegyzék, amelyet a XIV. század végéig még az 1390 tájáról való Mondseei Glosszák, valamint az 1395 körül írt Besztercei Szójegyzék adatai követnek (1987 Balázs János² 1009002, 138).
2. (rég) ’rosszindulatú, gúnyos megjegyzés’ ❖ Asszonyám azt testvéreim mocskolása gyanánt veszi nekem, hogy glosszák nélkül, szitkok nélkül elbeszélem, mint bánnak [= hogyan viselkednek, ti. a testvérek] (1803 u. Kazinczy Ferenc 7163021, 403) | Igen sok beszéd volt minden részről, ’s a’ sok beszéd közt elég gúny, elég csipősség is. Különösen fölingerlették a’ levél mellett szólókat […] hogy a protestansok a’ vegyes házasságoknál nem áldást keresnek, hanem osztozni szeretnének a’ clerussal, és több efféle glossák (1841 Pesti Hírlap CD61) | – Elhozta ön a lovát? Kérdé tőle. – El ám. Itt van a zsebemben. [...] A térítvény attól az úrtól, aki a lovamat requirálta. Most valahol Olaszországban jár vele. A gróf ezt nagyon parasztos élcznek találta. Loyalis alattvalónak nem kell az ilyen tárgyról glossákat csinálni a kerületi főnök előtt (1881 Jókai Mór C2301, 298) | Az OMKE hivatalos lapja keserü glosszákat füz a nemzetgyülési választás eredményéhez (1920 Budapesti Hírlap febr. 1. C4708, 12).
3. (sajtó) ’rövid, rendsz. bíráló szándékú, ironikus hangvételű újságcikk’ ❖ Egy Párisi közönséges újság levél illyetén blts glossát foglal magában a Mediolanumi Fr. proclamatiókról (1796 Magyar Kurír C0330, 21) | nyilt levelemre te [...] glossát csináltál illyképen, ujságod 10-ik számában (1848 Kossuth Hírlapja C0235, 506) | hét napon át olvasta ugyanazokat az ujdonságokat és a politikai glosszákat (1898 Krúdy Gyula C2838, 223) | Radics Viktória Színház a színházban című, az Újvidéken évente megrendezendő Sterija-játékok nevű országos színházi szemle átszervezésével foglalkozó glosszájának megjelentetésével [a vád szerint] „bíráltunk” és „személyeskedtünk” (1989 Keresztury Tibor 2001011, 52).
4. (Irodt) ’vmely más mű sorait kötött formában tartalmazó, és azokat értelmező v. magyarázó vers’ ❖ A spanyol glossza tárgyaul mindig más költeményből átvett vers-szak szolgál, s e vers-szak egyes sorait kell a glosszában költőileg magyarázni. A glossza mindig annyi szakból áll, ahány sora van az átvett idegen vers-szaknak; s a glossza mindegyik szaka az átvett versszak egy egy sorával végződik (1854 Pesti Napló nov. 29. C8636, [3]) | idegen [dalformák] még a sestina, triolett, glossa, ghazel stb. (1870 Névy László C3334, 132) | Említendő: Divinos e humanos versos [= Isteni és emberi versek] (Lisszabon 1652) c. kötete, amely románcokat, glosszákat, dalokat, olasz modorban szerzett szonetteket, canzonékat, terzirákat tartalmaz (1897 PallasLex. CD02) | glossza [...]: spanyol eredetű versforma. A 15. sz.-ban keletkezett, Európa-szerte elterjedt. Élén mottónak nevezett versszak áll, amelynek sorai (eredeti v. fordított sorrendben) a következő strófák utolsó soraiként ismétlődnek. E strófák a megismételt sor gondolatát fejtik ki. [...] A magyar költészetben napjainkban tűnt fel (1999 MagyarNagyLex. C5821, 662).
ÖE: ~gyűjtemény, ~író.
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.