🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

gordonkás fn és mn 

I. fn (jelzőként is)

’az a személy, aki tud v. (foglalkozásszerűen) szokott gordonkán játszani, ill. zenekarnak ezen a hangszeren játszó tagja; csellista’ ❖ A’ gordonkás ijedtében eszmélni sem tudva, újra […] erősebben nyomá vonóját a’ húrokhoz (1841 Athenaeum C0022, 1162) | Dajna Balog Bandi, a tegnapelőtt Debreczenben elhunyt híres gordonkás cigánymuzsikus apró, tömzsi kis emberke volt (1902 Budapesti Napló febr. 7. C4884, 14) | [a hegedűsök mögött] a gordonkások, a combjuk közt barnálló hangszereikre hajoltak, gyöngéd figyelmességgel, időnként fel-felpillantva a cikázó pálca irányában (1916 Szomory Dezső CD10) | [Thomas Zehetmair] legismertebb kamarazenész társai közül is csak Alfred Brendelt, Gidon Kremert vagy a gordonkás Heinrich Schiffet emeljük ki (1996 Magyar Hírlap CD09) | Egy Sebestyén nevű gordonkás lett a tanárom Nagyatádról (2005 Somssich-Szőgyény Béla 3148003, 829).

II. mn (ritk)

1. ’gordonkával rendelkező v. azon játszó 〈személy〉’ ❖ Az éjszaka Ritter András tűzoltó a Kőbányai-uton nagyobb társasággal hazafelé ment, amikor hirtelen egy ember, akinél gordonka volt ugrott eléje és kétszer Ritterre lőtt. A golyók nem találtak. Egy pár perc mulva ujra rálőtt a gordonkás ember Ritterre és megint elfutott (1910 Pesti Napló dec. 1. C8688, 11) | Gordonkás férfi fekete háttérrel (1991 Népszava júl. 4. C7456, 6).

2. ’gordonkával kísért, gordonkával előadott 〈zene〉, ill. ilyen zenét tartalmazó 〈kiadvány〉’ ❖ Gulyás Márta, aki a hangverseny hegedűs és gordonkás számainak, zongorakíséretét ellátta, [...] hangszeres virtuozitásának imponáló magabiztosságáról is tanúságot tett (1986 Magyar Nemzet márc. 22. C8361, 8) | Néhány operanyitány rövidített átirata és az egyvelegek mellett négy tárogatós (Oláh Lajos) és négy gordonkás lemez (Csuka Béla) jelentette a választékot [az Első Magyar Hanglemezgyárnál az 1900-as évek elején] (1996 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz.; TESz. gordon²; ÉKsz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
gordonkás főnév és melléknév
I. főnév (jelzőként is)
az a személy, aki tud v. (foglalkozásszerűen) szokott gordonkán játszani, ill. zenekarnak ezen a hangszeren játszó tagja; csellista
A’ gordonkás ijedtében eszmélni sem tudva, újra […] erősebben nyomá vonóját a’ húrokhoz
(1841 Athenaeum)
Dajna Balog Bandi, a tegnapelőtt Debreczenben elhunyt híres gordonkás cigánymuzsikus apró, tömzsi kis emberke volt
(1902 Budapesti Napló febr. 7.)
[a hegedűsök mögött] a gordonkások, a combjuk közt barnálló hangszereikre hajoltak, gyöngéd figyelmességgel, időnként fel-felpillantva a cikázó pálca irányában
(1916 Szomory Dezső)
[Thomas Zehetmair] legismertebb kamarazenész társai közül is csak Alfred Brendelt, Gidon Kremert vagy a gordonkás Heinrich Schiffet emeljük ki
(1996 Magyar Hírlap)
Egy Sebestyén nevű gordonkás lett a tanárom Nagyatádról
(2005 Somssich-Szőgyény Béla)
II. melléknév (ritk)
1.
gordonkával rendelkező v. azon játszó 〈személy〉
Az éjszaka Ritter András tűzoltó a Kőbányai-uton nagyobb társasággal hazafelé ment, amikor hirtelen egy ember, akinél gordonka volt ugrott eléje és kétszer Ritterre lőtt. A golyók nem találtak. Egy pár perc mulva ujra rálőtt a gordonkás ember Ritterre és megint elfutott
(1910 Pesti Napló dec. 1.)
Gordonkás férfi fekete háttérrel
(1991 Népszava júl. 4.)
2.
gordonkával kísért, gordonkával előadott 〈zene〉, ill. ilyen zenét tartalmazó 〈kiadvány〉
Gulyás Márta, aki a hangverseny hegedűs és gordonkás számainak, zongorakíséretét ellátta, [...] hangszeres virtuozitásának imponáló magabiztosságáról is tanúságot tett
(1986 Magyar Nemzet márc. 22.)
Néhány operanyitány rövidített átirata és az egyvelegek mellett négy tárogatós (Oláh Lajos) és négy gordonkás lemez (Csuka Béla) jelentette a választékot [az Első Magyar Hanglemezgyárnál az 1900-as évek elején]
(1996 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; TESz. gordon²; ÉKsz.

Beállítások