🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

goromba mn és fn 

I. mn

1. ’bántóan tapintatlan, nyers(, erőszakos és kíméletlen) modorú 〈személy〉’ ❖ A’ könyv hullatáſok, mellyeket ezen goromba embernek illetlen tſelekedete öntött ki a’ Hertzeg Aſzſzonyaknak ſzemekböl (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0808, 19) | jött Random kapitány az ösvényen. Igazi tengerész volt, mindig goromba s cynikus, lett legyen komor s vidor; tekintete irtózattal fagylalá Indiánát (1843 Récsi Emil ford.–Sand 8389005, 106) | Csak unokanénjei szeszélyeit tűrte nehezebben, kik mind parancsolóbbak, gorombábbak kezdtek lenni irányában, kivált mióta megtudták, hogy a városban egy pár fiatal ember azt beszélte volna, hogy Katalin sokkal szebb náluknál (1867 Gyulai Pál 8173002, 75) | [Az excellenciás úr] goromba egy fráter volt, pisztollyal akart kényszeríteni, hogy kegyedet nőül vegyem, Iréne (1932 Krúdy Gyula CD54) | [Az anya] a szokásosnál mégis szívélyesebben köszöntötte a fiát. Pedig úgy tervezték, gorombák lesznek vele, nehogy gyanút fogjon (2009 Szvoren Edina 3152004, 848).

1a. ’ilyen személyre jellemző 〈természet v. tulajdonság〉, vkinek ilyen voltára valló, ill. ilyen tulajdonságot tükröző 〈megnyilvánulás, cselekedet, arckifejezés stb.〉’ ❖ a’ Gróf haſonlóképen elötte le-térdepelvén, nagy ſziv-fájdalommal kérte, hogy el-követett goromba tselekedetét [a grófné] meg-botsátaná (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 199) | Tanodába felvezetéskor a mesternek meghagyják, hogy a gyermekekkel gorombául ne bánjék (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Éva belül összerezzent e kemény, szinte goromba kifakadásra (1901 Kóbor Tamás 8247001, 66) | [Gálos Kálmán] szóba ereszkedett a házmesternével férje goromba természete felől (1925 Krúdy Gyula CD54) | Félhat múlt öt perccel: bosszús, goromba arccal távozik el valaki (1939 Pesti Napló máj. 12. C8717, 4) | „jól nevelt ember” nem szembesít senkit az igazsággal „csak úgy”, goromba keresetlenséggel (1984 Vikár György 1164006, 202) | ha egy szereplőt barátságosnak mutatnak be, és később gorombán viselkedik, hajlamosak vagyunk viselkedését időleges hangulatváltozásnak tulajdonítani (2004 Mester Tibor ford.–Bordwell 3185002, 220).

1b. ’bántóan udvariatlan v. a jó ízlést sértő, trágár 〈szó, kifejezés〉’ ❖ ójjuk magunkat az idegen nyelvnek ſzózatitól, a’ parasztos goromba ſzóktól (1783 Molnár János C0291, 351) | [Kacskovics Mihály] közügynek tartotta a szólás szabadságát, de nem egyes szavakat, mert goromba s illetlen kifejezésekkel vétkezni lehet (1837 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Ignotusra igazán áll Karl Kraus híres mondása, miszerint a jó publicista mérföldekről megérzi az ürülék bűzét. (Karl Kraus gorombább szóval jelölte az ürüléket.) (1997 Népszava dec. 4. C6366, 7).

2. ’vad, természete szerint könnyen felbőszülő, ingerlékeny, veszélyes 〈állat〉’ ❖ A bivaly-bika nagyon goromba állat. Egy esztendő sincs, hogy pásztorját a bivalybika meg ne tiporta volna (1911 Malonyay Dezső CD07) | Az apától az egész külváros rettegett. Kétcsövű vadászpuskája, goromba kutyája és a kutyájánál is gorombább modora miatt (1984 Népszabadság szept. 20. C7834, 4) | Korábban többször találkoztam már lépésnyi távolságban medvével. Mindig megúsztam. Most azonban tartottam tőle, hiszen tudtam: a grizzly nagydarab, goromba medve (1996 Figyelő CD2601).

3. (vál) ’kellemetlen, zord 〈időjárás(i jelenség, kül. vihar)〉’ ❖ célt vesztett, és mire észre Vette magát, egyedűl állott a goromba viharban (1845 Arany János CD01) | Goromba hideg volt (1898 Abonyi Árpád C0471, 8) | a ködrongyos, esős, tócsás, latyakos, goromba szeles napokhoz nemcsak a hangulatunk idomul (1973 László-Bencsik Sándor 9383001, 16) | [ha] tovább tart a goromba idő, akkor magától megoldódik minden. Akkor használhatatlanok a játékterek, hétről hétre, egyre halasztható a bajnoki rajt (1999 Magyar Hírlap CD09) | A goromba tél által kidöntött fiatal nyír és a hótól szétnyomott tuja még április végén is a múzeum mellett éktelenkedik (2000 Népszabadság júl. 12. C5833, 8).

3a. ’olyan 〈földrajzi hely, terep, képződmény〉, amelyen v. amely miatt nehéz, veszélyes v. kellemetlen a haladás’ ❖ [a hegyről] egy pár ugyancsak „goromba” helyen másztam le (1863 Orczy Béla C2039, 429) | Köves, goromba ut volt, dombra kuszott föl a rekettyék között (1911 Népszava jan. 26. C7479, 11) | esők nyomában vigasztalan sárrá válik minden, goromba buktatókat, kátyúkat takarnak a barna tócsák (1973 László-Bencsik Sándor 9383002, 190) | minél feljebb érünk, annál gorombább a folyó, sötétebb az erdő, ijesztőbb az út (2010 Szabad Föld júl. 23. C8396, 33).

3b. (kissé rég v. vál) ’olyan 〈eszköz, tárgy, dolog〉, amely vkinek v. vminek a fizikai épségét súlyosan károsítja v. veszélyezteti’ ❖ [az oroszlán] nagy szelidséggel közelítene hozzám, és lábát emelgetné előttem, mintha tőllem orvosságot várna: magamat meg bátorítván, bal kezembe vettem bal lábát. Láttam: hogy egy goromba tövis lenne talpában (1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások 8116015, 283) | a bőszült nép rohant haza kapa, sarló, fejsze, szigony – s minden illyes goromba szerszámokért (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Mi sokszor játszottunk footbalt az udvaron. Hányszor cuppant a kis tóba a goromba labda nem egy vízi rózsának zúzva szét fejét (1909 Laczkó Géza CD10) | Goromba ágak az arcomba vernek, de én megyek tovább (1938 e. Dsida Jenő CD01).

3c. (›kéz‹ jelentésű fn-ekkel) (kissé irod) ’〈durva ütés, verés, fizikai bántalmazás kif-ére〉’ ❖ a pofon éppen nem püspöki tenyérrel volt adva, hanem goromba haramiamarokkal, hogy a fülem is megcsendült bele, s amint térden álltam, csak a tenyerem tartott fenn, hogy hanyatt nem estem (1879 Jókai Mór CD18) | suhintanak a goromba férfiöklök. Kesztyűben az egyik, boksszal a másik (1900 Ady Endre CD0801) | Az asszonyka sietett félrehuzódni, mert a gazdának igen goromba kemény keze volt (1912 Móricz Zsigmond C3224, 80).

3d. (vál) ’ridegen barátságtalan, vki v. vmely közösség számára kíméletlenül kedvezőtlen 〈sors, valóság, tény stb.〉’ ❖ „beadatja vele a lemondását”, igy fejezné ki magát a finom diplomata – azaz elcsapja, mondja a goromba valóság (1881 Budapesti Hírlap 8608001, 4) | A sors goromba. Ó emberek, álljunk a sorba, S ha végzetünk vak és kegyetlen: Tegyünk mi a hatalma ellen (1903 Juhász Gyula CD01) | [e kérdés] majd megdöbbent olyan agyakat is, amelyeket csak a tények goromba realitása szorit néha-néha gondolkozásra (1905 Népszava máj. 20. C7892, 3) | Ő már csak a számvetéshez ért, a goromba élet kiölte belőle az intuiciót s amily otthon van egy kereskedelmi mérleg elkészítésében, annyira hiányzik a kritikája az igazi művészet értékének megítélésében (1921 Surányi Miklós 9618002, 70) | Robert Kennedy New York-i szenátor kijelentette: „Szembe kell néznünk azzal a goromba ténnyel, hogy mit sem segít, ha azt hajtogatjuk: engedelmeskedj a törvénynek, hiszen a négerek a törvénytől nem kaptak védelmet.” (1965 Magyar Nemzet aug. 20. C4802, 2).

4. (kissé rég) ’〈az apróval, vékonnyal, finommal szemben:〉 nagy(obb), vastag(abb), ill. ilyen darabokat, szálakat stb. tartalmazó v. ilyen darabokból, szálakból stb. álló; durva’ ❖ minden roſzſzúl tartott marha, a’ mint tudva vagyon, goromba ſzörü, gyenge gyapjút, és nagy haſznot nem hozhat (1779 Próbákbúl szedett oktatás C3537, 23) | Gyúrj finom vasport, goromba rozslisztet ’s vizzel feleresztett agyagot együvé: e’ gyuradék-elegyből szelj kisebb darabokat, azokat a’ kenyér’ kiszedése után szárítsd meg sütő-kemenczében (1829 Pák Dienes 8346004, 38) | kapható az amerikai szecskavágó gép is, melly mindennemü takarmányt és kukoricza-szárat tetszés szerint apróbb vagy gorombább szecskává vág (1854 Gazdasági Lapok 8626002, 584) | Az ambitust végigülték a koppasztáshoz értő asszonyságok; ő maga [ti. Liba Kis Jánosné] osztályozta a tollakat, külön a begyepelyhét, meg a goromba tollat (1893 Jókai Mór CD18) | úton járó csizmájáról valahol az éjben a sarat vakarják, vastag, goromba kefével mennek a bőrnek (1929 Krúdy Gyula CD54) | A korcs vizsla lábizmai acélrugók, előredobják a goromba szőrű, egyenes hátú kutyatestet (1983 Népszabadság aug. 20. C7833, 14).

4a. ’vastag, kevéssé finomított v. finomítatlan szálakból készült 〈fonal, szövet〉, ill. ilyen fonalból, szövetből készült ‹tárgy, kül. ruhadarab›’ ❖ egy goromba poſztóból való tsuklyás ltözet (1791 Sándor István C1524, 90) | A’ mind a’ gorombább mind a’ finomabb ruháknak mosásáról leginkább felesleg való dolog volna valamit mondani, mivel ez minden házi asszonynak ismeretes (1830 Némethy József ford. 8333005, 106) | [A rómaiak számára] visszatetsző volt goromba lenvászon köntösük[, ti. a germánoké,] s méltán undort keltett az a foghagyma- és avas vaj-szag, melyet közelségük árasztott (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | Az egyik fonógép mellett, ahol a leggorombább fonalat pergeti félszáz orsó, két leány dolgozik (1906 Pesti Hírlap ápr. 14. C5654, 42) | [az ún. léhás kender] a túl nagyra nőtt, széles szálú kender neve, melynek nagyon élesek és durvák a rostjai. Nehéz és alkalmatlan fonni őket, és nagyon goromba vásznat is adnának (1955 Néprajzi Értesítő C6405, 110) goromba pokróc ’udvariatlan, nyers, modortalan személy’ ❖ Fiad faragatlan tuskó, goromba pokrócz (1849 Szigligeti Ede C4001, 168) | Csak egy méregduda vagy, goromba pokróc! (1939 Pesti Napló máj. 9. C8717, 2) | A polgár, aki büszke neveltetésére és kifinomult ízlésére, nem goromba pokróc azzal sem, akit ellenfelének tekint (1999 Magyar Hírlap CD09) | ahelyett, hogy büntetőt ítélne és lepofozná a goromba pokróc bekket a játékvezető, sárga lapot dugdos a szenvedő fél bajusza alá (2000 Magyar Hírlap CD09).

4b. (/ritk) ’egyenetlen, rücskös, érdes 〈felület〉, ill. ilyen felületű(, nyers, megmunkálatlan állapotban levő) 〈anyag, dolog〉’ ❖ [Az elefánt] vas ſzin goromba ’s rántzos Bre tsak nem egéſzen kopaſz (1798 Sándor István 7287081, 6) | a tollnak minden pörczögését meg lehetett hallani a goromba papiroson (1857 Vas Gereben 8514013, 39) | Ripacsos vakolat, igy nevezik magyarul azt a goromba, szemcsés külső vakolatot, melyet németül Spritzwurf-nak neveznek. A malterbe apró szemü kavicsot kevernek (1897 PallasLex. CD02) | goromba bőr, új vágatású 24.000 K. (1926 Pesti Napló nov. 7. C8704, 28) | [Baranyai Levente] vastag, rücskös, goromba felületű faktúrákat, csaknem olajfesték-domborműveket [készít] (1998 Népszabadság márc. 21. C7848, 11).

5. ’elnagyolt, részleteiben nem kidolgozott 〈tárgy, dolog〉, ill. gondatlanul, esetlenül v. ügyetlenül elvégzett 〈munka〉’ ❖ Ezen tollak goromba munkával kéſzíttettek, és vékony roſz ezüſtbl állanak (1789 Magyar Merkurius C0341, 93) | A’ portrait találva van, a’ második réz[metszet] szépen van rajzolva (Socratesz a’ maga által ifjuságában faragott Grátziák’ leples szobra előtt), de metszve gorombán (1815 Kazinczy Ferenc C2565, 471) | Az előcsarnok falain gyűrött, primitív színlapok vannak. Gorombán összerótt betűk tudatták a közönséggel, hogy ma egy vitézi játékot, vagy „víg nevetséges játékot” ad elő a debreceni színtársulat (1898 Ady Endre CD0801) | Mintha egy felhős, viharos, elbolondult szelektől örvényes éjszaka lenne sietős és goromba öltésekkel a bőrömbe varrva (1989 Csengey Dénes 1028001, 5).

5a. (kissé rég v. vál) ’finom és pontos munkára alkalmatlan, ill. durva megmunkáláshoz haszn. 〈eszköz, szerszám〉’ ❖ mi a’ mi Európánkban vagy tizenkét tökélletlen Nyelvet válaſztottunk ama’ ſzép Deák Nyelvnek helyébe, mellyben az Ura Attya olly nagy Meſter vala; de mindazonáltal mi rajtunk még ſem múltt-el, hogy a’ goromba Eſzközökkel-is igen jó Munkákat ne kéſzitettünk vólna (1796 Sándor István C1528, 168) | [a rendelést] a kormányzó valami goromba tollal szörnyü vastagon kitörölte (1855–1856 Vas Gereben C4384, 316) | [A szobor] talapzatára valami primitiv, de kegyeletes legitimista kéz liliomokat kent és faragott valami goromba szerszámmal (1883 Budapesti Hírlap júl. 8. C4730, 3) | [Vince] jó goromba, vastag ceruzával áthuzigálja a szavazócédulán a neveket (1973 Balla László 1010011, 112).

5b. ’a finom részletektől eltekintő, hozzávetőleges, nem pontos 〈számítás, becslés stb.〉’ ❖ e Világnak nagy, és közönſéges Teſte, nem tſak egy féle goromba mértékbe van el oſztva, mint állitották. Mennyire külömbözik a föld a Tüztöl, a Visla majom eſzmélkedéſe a Tſigától, melly haſonlóúl eleven állat? (1779 Bessenyei György¹ C1082, 25) | Minden hold [cukorrépaföld] gorombán számítva egy munkást foglalkoztat (1931 Pesti Napló febr. 20. C8709, 3) | Goromba becslés szerint együtemű, ~ 4 év alatt megvalósítható 10 illetve 20 kt kapacitású magnéziumkohó fejlesztési költsége 10-13 illetve 15-20 Mrd Ft (2007 Szarka János 3182003, 40).

6. ’tagolatlanul nagy(, félelmet v. visszatetszést keltő), ormótlan, otromba 〈külső megjelenés〉, ill. ilyen külsejű 〈élőlény, testrész, tárgy stb.〉’ ❖ [A nagy kutya] farka rövid, rövid orra, kivált feje tsúnya, goromba (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021008, 106) | nem arra valók azok a goromba újjak hogy érzékeny dallot játsszanak a messzehangzó tárogatón (1800–1803 Fazekas Mihály C1701, 13) | mennyibe [kerül] az illy goromba kövek koczkaformára faragtatása (1843 Társalkodó C7980, 95) | A költők és irók a (náluk mindig többes számú) szatírok testalkotását erőteljesnek, de gorombának írják le; hajuk sörtés és borzas, orruk tömpe és pisze, fülük a sertésére emlékeztető, fölfelé mindegyre hegyeseb (1904 ÓkoriLex. CD28) | A faragás maga is többféle kést kíván; goromba nagyobb fához nagy bizsók kell, finom munkához igen keskeny, könnyű kés (1911 Malonyay Dezső 8292025, 101) | [a felirat] Széchenyi nevét a kőbe vésve hirdeti, hogy a vizfolyás baloldalán magyar kéz és magyar munka robbantotta a goromba hegybe a ma is nagyszerü műutat (1927 Pesti Hírlap szept. 28. C5675, [5]) | mivel a velünk szemben álló hal minden erejével azonnal a búvóhelyre – a nádasba, a tartás biztonságába – tör, ezért itt az egyetlen lehetőség a vastag zsinór, a goromba bot (1985 Népszabadság okt. 25. C7835, [12]).

6a. (kissé rég) ’fizikailag nehéz, nagy testi erőt kívánó, ill. piszokkal járó, visszataszító(nak) v. alantas(nak tartott) 〈munka〉’ ❖ a’ Dolgozó Háznak fellállittatása, a’ hol olly szegények, kik tsak gorombább munkát győzhetnek, élelmet, és keresetet találnak, ’s így a’ városnak különben terhes koldulástól megtartóztattatnak (1820 Hasznos Mulatságok C0181, 41) | a mesterségi foglalkodásnak vannak részei, mik kifejlett testi erőt, edzett izmokat, könnyü ügyességet, mechanicus munkákat igényelnek, pedig ezeket nem lehet máskép megszerezni, hanemha kényesség, finnyásság nélkül, egész erővel neki lát a gyermek a goromba munkának (1846 Hetilap CD61) | ezek a szegény szolgafiúk végeztek minden más goromba munkát: tüzet raktak, asztalt, széket, padlót mostak, kifényesítették a módosabb fiúk cipőit (1908 Pesti Hírlap júl. 24. C5656, 2) | [Kakuk Marcit] kiveszik az iskolából, beadják kovácsinasnak, goromba, nehéz munkára, sok verésre (1922 Schöpflin Aladár CD10) | jártak itt üzemi gyakorlatra küldött diákok. Némelyikük városi eleganciával, csak aszfaltra való félcipőben. Messze elkerülték a sarat, s nem lelkesedtek a gorombább munkáért (1967 Népszabadság dec. 8. C4817, 5).

6b. (rég, ritk) ’nehezen emészthető v. nagyon laktató, megterhelő 〈étel〉’ ❖ [szédülés esetén] ártalmasak a’ sok [...] goromba étkek (1802 Haiszler György C1998, 30) | [az imádkozó sáska a zsákmányának] kirágja belét, testének egyébb részét pedig, mint igen goromba eledelt magától elszórja (1820 Hasznos Mulatságok C0181, 167) | [Molière] egynehány kövér goromba ételeket rendelt, hogy a’ vendégek hamar jól lakjanak (1830 Némethy József ford. 8333008, 157) | lanyha volt a hétfői ferencvárosi sertésvásár. Vonatkozott ez a nehezebb, ugynevezett gorombább húst szolgáltató anyagokra, melyek ára 1–2 fillérrel csökkent (1933 Pesti Hírlap okt. 17. C5681, 18).

7. ’nagyon erőteljes, mellbevágóan nagy erejű’ ❖ a fördés után dörgölés következett; ’s az olly goromba vólt, hogy már nem türhetém (1783 Molnár János C0291, 128) | Szegény Homér! millyen roszul járnának égi alakjaid, ha ez uj Iliászba akarnák magukat ártani; ha Trója ostrománál a hadistene egy lándzsától találva, akkorát ordított, mint tizezer ember, mit mondana most egy százhatvan fontos bombához, melly goromba süvöltéssel ront az egeken keresztül (1855 Vasárnapi Újság CD56) | [Náday Ferenc színész] mindig szelid, finom és diszkrét tudott maradni. A vaskos, durva szögletek, a bántó, goromba szinek az ő alakításából mindenha ki voltak zárva (1909 Budapesti Hírlap ápr. 15. C4697, 3) | a felszabadulás első éveiben milyen goromba pofonokat kaptak a munkásírók egyik-másik nagyhatalmú, nagytekintélyű s nagytudású esztétikustól (1962 Molnár Géza C6881, 1245) | Az országnak nem volt annyi szerencséje, hogy a földmozgás fészke a tenger alatt legyen, hanem a szárazföld alatt volt, így gorombán rázkódtatta meg a kis országot (2010 Szabad Föld jan. 29. C8396, 2).

7a. ’súlyos, szembeszökően durva 〈tévedés, hiba stb.〉’ ❖ a’ botsánandó vétkeket el-távoztatván, a’ nagy goromba halálos büneket jó kedvel el-követjük (1774 Vajda Sámuel 7365003, 117) | [a gőzkazánok] szétpattanása szinte már a’ lehetetlenségek során áll, ’s ha történik is, […] a leggorombább vigyázatlanság okozata, mellybe esni alig lehet (1834 Széchenyi István C3881, 28) | [az én utódomnak] nagy hibákat és goromba ügyetlenségeket kell elkövetnie, hogy részemről oppositionak legyen kitéve (1890 Szőts Pál C4067, 103) | [hogy] Gertrudis semmit sem tudott Ottó „izetlenkedésiről”, a színpadon lévő szereplők túlnyomó részének […], el kell hinniük, mi olvasók azonban nagyon is jól tudjuk, de természetesen magának Bánknak is tudnia kell: az állítás nemcsak nem igaz, de egészen goromba tévedés (2002 Bíró Ferenc 3045001, 126).

7b. ’megdöbbentő(en felháborító) 〈eset, történés v. tett〉’ ❖ Bojtár [ti. a versenyló] volt a határozott favorit. Sokan hitték, hogy kiheverte a fáradalmakat és kiköszörüli a csorbát, de bizony sokan is csalódtak benne. Olyan goromba dolgot vitt véghez, amit egy bojtártól is sokallunk: nem jött be még helyre se (1890 Pesti Hírlap aug. 11. C5638, 3) | Valakivel az történt, ami Braun Márkussal, azaz még gorombább história esett meg vele. Kiment Amerikába. Onnan irt levelet Kassán lakó feleségének[, a kassai rendőrök pedig felbontották a levelet] (1905 Népszava máj. 18. C7892, 5) | [magas] lóra pakkolta fel Meisl a bécsi válogatott csapatot, elvitte Nürnbergbe és ott bemutatta gyermekeit, a legyőzhetetleneket. A délnémet válogatott pedig 5:0-ra kiporolta a legyőzhetetlenek hadát. Goromba dolog, de megtörtént (1929 Pesti Napló jan. 8. C8707, 19) | Egészen goromba eseteknek is tanúja voltam, amikor nyilvánvaló visszaélésről, sportszerűtlenségről volt szó (1986 Népsport dec. 27. C8055, 9).

8. (rég) ’pallérozatlan 〈elme, ész〉, ill. egyszerű, műveletlen 〈személy〉’ ❖ [Krisztus] parantsolá Péternek, hogy a’ tenger mélyére evedzene. Ezzel tanitván a’ Lelki atyákat, hogy magokat alkalmaztaſsák az embereknek tanulatlan, és goromba elméjekhez (1772 Vajda Sámuel 7365001, 141) | ſenkinek ſints ollyan tompa és goromba elméje, hogy valami haſznot ne tehetne (1783 Győrffy József¹ ford.–Holberg C1967, 111) | Azon eggyet jelent nevek: Taníthatatlan. Buta. Goromba. Oktalan. Otromba. Késedelmes, botor elméj (1790 Virágszótár 7248007, 230) | Hogy az  elmebéli tehetségek [ti. az állatoké] ſokkal alább-való és gorombább a’ mienknél, ’s koránt ſem tehet-fel a’ mienkkel, azt ki-ki tudja (1796 Sándor István 7287072, 76) | Hagyd a goromba, póri asszonyoknak az ily alanti, hitvány élveket (1869 Arany László ford.–Molière C3173, 116).

II. fn

1. ’ostoba, műveletlen, ill. bántóan tapintatlan(, kíméletlen) személy’ ❖ Akadt Athénásba, egy ollyon goromba, A’ ki egy ſzép Bálványt tsókolt alattomba: Kérte Feleſégl; nem adták: ’s azomba Ott fenn felejtette a nyakát, potomba (1787 Csenkeszfai Poóts András C1279, 19) | Én oda nem megyek. – Nem hát! – dörmögött a vén goromba, – mert ott leharapják az orrodat (1887 Baksay Sándor C0731, 235) | Anna, a család gorombája fölcsattant: – Ugyan hagyjon már föl evvel a szamársággal! (1913 Barta Lajos CD10) | – Nézd ezt a gorombát! – mondta Ilonka kisasszony, – eredj te pokróc (1920 Móricz Zsigmond 9462009, 110).

2. (birtokszóként) (kissé rég, ritk) ’szemcsés, darabos anyagnak a durvább darabokból álló része’ ❖ [a porhanyós föld] elhull, elpotyog, apraja elszóródik, a gorombábbja lepereg (1941 Móricz Zsigmond C5086, 63) | Magunkkal vittük még Iván kis ásóját, jó lesz széttúrni az esetleges halmokat és lekaparni a malter gorombáját (1953 Népszava máj. 23. C4843, 4).

3. (birtokszóként) ’vminek a (leg)jelentős(ebb), lényegi része, a nagyja’ ❖ A tavaszi labdarugó évad nagyobbik fele immár lezajlott, a vállalt munka gorombábbja azonban még várja elintézését, mert a legkeményebb dió, az igazi erőpróba még hátra van (1918 Budapesti Hírlap máj. 18. C4706, 12) | A hiba gorombábbja ott van, hogy a törvény nem gépek, nem is állatok, hanem emberek számára készül (1927 Pesti Hírlap febr. 20. C5675, [1]) | automata puskával, pisztollyal, aknavetővel, gyalogsági ágyuval, gépfegyverrel és gázgránáttal végzik el annak a civilizáló munkának finomabb kiegészüléseit, aminek a tank a gorombáját elvégezte (1931 Pesti Hírlap jún. 7. C5679, 8).

Sz: gorombácska.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
goromba melléknév és főnév
I. melléknév
1.
bántóan tapintatlan, nyers(, erőszakos és kíméletlen) modorú 〈személy〉
A’ könyv hullatáſok, mellyeket ezen goromba embernek illetlen tſelekedete öntött ki a’ Hertzeg Aſzſzonyaknak ſzemekböl
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
jött Random kapitány az ösvényen. Igazi tengerész volt, mindig goromba s cynikus, lett legyen komor s vidor; tekintete irtózattal fagylalá Indiánát
(1843 Récsi Emil ford.Sand)
Csak unokanénjei szeszélyeit tűrte nehezebben, kik mind parancsolóbbak, gorombábbak kezdtek lenni irányában, kivált mióta megtudták, hogy a városban egy pár fiatal ember azt beszélte volna, hogy Katalin sokkal szebb náluknál
(1867 Gyulai Pál)
[Az excellenciás úr] goromba egy fráter volt, pisztollyal akart kényszeríteni, hogy kegyedet nőül vegyem, Iréne
(1932 Krúdy Gyula)
[Az anya] a szokásosnál mégis szívélyesebben köszöntötte a fiát. Pedig úgy tervezték, gorombák lesznek vele, nehogy gyanút fogjon
(2009 Szvoren Edina)
1a.
ilyen személyre jellemző 〈természet v. tulajdonság〉, vkinek ilyen voltára valló, ill. ilyen tulajdonságot tükröző 〈megnyilvánulás, cselekedet, arckifejezés stb.〉
a’ Gróf haſonlóképen elötte le-térdepelvén, nagy ſziv-fájdalommal kérte, hogy el-követett goromba tselekedetét [a grófné] meg-botsátaná
(1772 Mészáros Ignác ford.)
Tanodába felvezetéskor a mesternek meghagyják, hogy a gyermekekkel gorombául ne bánjék
(1857 Vasárnapi Újság)
Éva belül összerezzent e kemény, szinte goromba kifakadásra
(1901 Kóbor Tamás)
[Gálos Kálmán] szóba ereszkedett a házmesternével férje goromba természete felől
(1925 Krúdy Gyula)
Félhat múlt öt perccel: bosszús, goromba arccal távozik el valaki
(1939 Pesti Napló máj. 12.)
„jól nevelt ember” nem szembesít senkit az igazsággal „csak úgy”, goromba keresetlenséggel
(1984 Vikár György)
ha egy szereplőt barátságosnak mutatnak be, és később gorombán viselkedik, hajlamosak vagyunk viselkedését időleges hangulatváltozásnak tulajdonítani
(2004 Mester Tibor ford.Bordwell)
1b.
bántóan udvariatlan v. a jó ízlést sértő, trágár 〈szó, kifejezés〉
ójjuk magunkat az idegen nyelvnek ſzózatitól, a’ parasztos goromba ſzóktól
(1783 Molnár János)
[Kacskovics Mihály] közügynek tartotta a szólás szabadságát, de nem egyes szavakat, mert goromba s illetlen kifejezésekkel vétkezni lehet
(1837 Kossuth Lajos összes munkái)
Ignotusra igazán áll Karl Kraus híres mondása, miszerint a jó publicista mérföldekről megérzi az ürülék bűzét. (Karl Kraus gorombább szóval jelölte az ürüléket.)
(1997 Népszava dec. 4.)
2.
vad, természete szerint könnyen felbőszülő, ingerlékeny, veszélyes 〈állat〉
A bivaly-bika nagyon goromba állat. Egy esztendő sincs, hogy pásztorját a bivalybika meg ne tiporta volna
(1911 Malonyay Dezső)
Az apától az egész külváros rettegett. Kétcsövű vadászpuskája, goromba kutyája és a kutyájánál is gorombább modora miatt
(1984 Népszabadság szept. 20.)
Korábban többször találkoztam már lépésnyi távolságban medvével. Mindig megúsztam. Most azonban tartottam tőle, hiszen tudtam: a grizzly nagydarab, goromba medve
(1996 Figyelő)
3. (vál)
kellemetlen, zord 〈időjárás(i jelenség, kül. vihar)
célt vesztett, és mire észre Vette magát, egyedűl állott a goromba viharban
(1845 Arany János)
Goromba hideg volt
(1898 Abonyi Árpád)
a ködrongyos, esős, tócsás, latyakos, goromba szeles napokhoz nemcsak a hangulatunk idomul
(1973 László-Bencsik Sándor)
[ha] tovább tart a goromba idő, akkor magától megoldódik minden. Akkor használhatatlanok a játékterek, hétről hétre, egyre halasztható a bajnoki rajt
(1999 Magyar Hírlap)
A goromba tél által kidöntött fiatal nyír és a hótól szétnyomott tuja még április végén is a múzeum mellett éktelenkedik
(2000 Népszabadság júl. 12.)
3a.
olyan 〈földrajzi hely, terep, képződmény〉, amelyen v. amely miatt nehéz, veszélyes v. kellemetlen a haladás
[a hegyről] egy pár ugyancsak „goromba” helyen másztam le
(1863 Orczy Béla)
Köves, goromba ut volt, dombra kuszott föl a rekettyék között
(1911 Népszava jan. 26.)
esők nyomában vigasztalan sárrá válik minden, goromba buktatókat, kátyúkat takarnak a barna tócsák
(1973 László-Bencsik Sándor)
minél feljebb érünk, annál gorombább a folyó, sötétebb az erdő, ijesztőbb az út
(2010 Szabad Föld júl. 23.)
3b. (kissé rég v. vál)
olyan 〈eszköz, tárgy, dolog〉, amely vkinek v. vminek a fizikai épségét súlyosan károsítja v. veszélyezteti
[az oroszlán] nagy szelidséggel közelítene hozzám, és lábát emelgetné előttem, mintha tőllem orvosságot várna: magamat meg bátorítván, bal kezembe vettem bal lábát. Láttam: hogy egy goromba tövis lenne talpában
(1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások)
a bőszült nép rohant haza kapa, sarló, fejsze, szigony – s minden illyes goromba szerszámokért
(1859 Vasárnapi Újság)
Mi sokszor játszottunk footbalt az udvaron. Hányszor cuppant a kis tóba a goromba labda nem egy vízi rózsának zúzva szét fejét
(1909 Laczkó Géza)
Goromba ágak az arcomba vernek, de én megyek tovább
(1938 e. Dsida Jenő)
3c. (›kéz‹ jelentésű fn-ekkel) (kissé irod)
〈durva ütés, verés, fizikai bántalmazás kif-ére〉
a pofon éppen nem püspöki tenyérrel volt adva, hanem goromba haramiamarokkal, hogy a fülem is megcsendült bele, s amint térden álltam, csak a tenyerem tartott fenn, hogy hanyatt nem estem
(1879 Jókai Mór)
suhintanak a goromba férfiöklök. Kesztyűben az egyik, boksszal a másik
(1900 Ady Endre)
Az asszonyka sietett félrehuzódni, mert a gazdának igen goromba kemény keze volt
(1912 Móricz Zsigmond)
3d. (vál)
ridegen barátságtalan, vki v. vmely közösség számára kíméletlenül kedvezőtlen 〈sors, valóság, tény stb.〉
„beadatja vele a lemondását”, igy fejezné ki magát a finom diplomata – azaz elcsapja, mondja a goromba valóság
(1881 Budapesti Hírlap)
A sors goromba. Ó emberek, álljunk a sorba, S ha végzetünk vak és kegyetlen: Tegyünk mi a hatalma ellen
(1903 Juhász Gyula)
[e kérdés] majd megdöbbent olyan agyakat is, amelyeket csak a tények goromba realitása szorit néha-néha gondolkozásra
(1905 Népszava máj. 20.)
Ő már csak a számvetéshez ért, a goromba élet kiölte belőle az intuiciót s amily otthon van egy kereskedelmi mérleg elkészítésében, annyira hiányzik a kritikája az igazi művészet értékének megítélésében
(1921 Surányi Miklós)
Robert Kennedy New York-i szenátor kijelentette: „Szembe kell néznünk azzal a goromba ténnyel, hogy mit sem segít, ha azt hajtogatjuk: engedelmeskedj a törvénynek, hiszen a négerek a törvénytől nem kaptak védelmet.”
(1965 Magyar Nemzet aug. 20.)
4. (kissé rég)
〈az apróval, vékonnyal, finommal szemben:〉 nagy(obb), vastag(abb), ill. ilyen darabokat, szálakat stb. tartalmazó v. ilyen darabokból, szálakból stb. álló; durva
minden roſzſzúl tartott marha, a’ mint tudva vagyon, goromba ſzörü, gyenge gyapjút, és nagy haſznot nem hozhat
(1779 Próbákbúl szedett oktatás)
Gyúrj finom vasport, goromba rozslisztet ’s vizzel feleresztett agyagot együvé: e’ gyuradék-elegyből szelj kisebb darabokat, azokat a’ kenyér’ kiszedése után szárítsd meg sütő-kemenczében
(1829 Pák Dienes)
kapható az amerikai szecskavágó gép is, melly mindennemü takarmányt és kukoricza-szárat tetszés szerint apróbb vagy gorombább szecskává vág
(1854 Gazdasági Lapok)
Az ambitust végigülték a koppasztáshoz értő asszonyságok; ő maga [ti. Liba Kis Jánosné] osztályozta a tollakat, külön a begyepelyhét, meg a goromba tollat
(1893 Jókai Mór)
úton járó csizmájáról valahol az éjben a sarat vakarják, vastag, goromba kefével mennek a bőrnek
(1929 Krúdy Gyula)
A korcs vizsla lábizmai acélrugók, előredobják a goromba szőrű, egyenes hátú kutyatestet
(1983 Népszabadság aug. 20.)
4a.
vastag, kevéssé finomított v. finomítatlan szálakból készült 〈fonal, szövet〉, ill. ilyen fonalból, szövetből készült ‹tárgy, kül. ruhadarab›
egy goromba poſztóból való tsuklyás ltözet
(1791 Sándor István)
A’ mind a’ gorombább mind a’ finomabb ruháknak mosásáról leginkább felesleg való dolog volna valamit mondani, mivel ez minden házi asszonynak ismeretes
(1830 Némethy József ford.)
[A rómaiak számára] visszatetsző volt goromba lenvászon köntösük[, ti. a germánoké,] s méltán undort keltett az a foghagyma- és avas vaj-szag, melyet közelségük árasztott
(1900 Nagy képes világtörténet)
Az egyik fonógép mellett, ahol a leggorombább fonalat pergeti félszáz orsó, két leány dolgozik
(1906 Pesti Hírlap ápr. 14.)
[az ún. léhás kender] a túl nagyra nőtt, széles szálú kender neve, melynek nagyon élesek és durvák a rostjai. Nehéz és alkalmatlan fonni őket, és nagyon goromba vásznat is adnának
(1955 Néprajzi Értesítő)
goromba pokróc
udvariatlan, nyers, modortalan személy
Fiad faragatlan tuskó, goromba pokrócz
(1849 Szigligeti Ede)
Csak egy méregduda vagy, goromba pokróc!
(1939 Pesti Napló máj. 9.)
A polgár, aki büszke neveltetésére és kifinomult ízlésére, nem goromba pokróc azzal sem, akit ellenfelének tekint
(1999 Magyar Hírlap)
ahelyett, hogy büntetőt ítélne és lepofozná a goromba pokróc bekket a játékvezető, sárga lapot dugdos a szenvedő fél bajusza alá
(2000 Magyar Hírlap)
4b. (/ritk)
egyenetlen, rücskös, érdes 〈felület〉, ill. ilyen felületű(, nyers, megmunkálatlan állapotban levő) 〈anyag, dolog〉
[Az elefánt] vas ſzin goromba ’s rántzos Bre tsak nem egéſzen kopaſz
(1798 Sándor István)
a tollnak minden pörczögését meg lehetett hallani a goromba papiroson
(1857 Vas Gereben)
Ripacsos vakolat, igy nevezik magyarul azt a goromba, szemcsés külső vakolatot, melyet németül Spritzwurf-nak neveznek. A malterbe apró szemü kavicsot kevernek
(1897 PallasLex.)
goromba bőr, új vágatású 24.000 K.korona
(1926 Pesti Napló nov. 7.)
[Baranyai Levente] vastag, rücskös, goromba felületű faktúrákat, csaknem olajfesték-domborműveket [készít]
(1998 Népszabadság márc. 21.)
5.
elnagyolt, részleteiben nem kidolgozott 〈tárgy, dolog〉, ill. gondatlanul, esetlenül v. ügyetlenül elvégzett 〈munka〉
Ezen tollak goromba munkával kéſzíttettek, és vékony roſz ezüſtbl állanak
(1789 Magyar Merkurius)
A’ portrait találva van, a’ második réz[metszet] szépen van rajzolva (Socratesz a’ maga által ifjuságában faragott Grátziák’ leples szobra előtt), de metszve gorombán
(1815 Kazinczy Ferenc)
Az előcsarnok falain gyűrött, primitív színlapok vannak. Gorombán összerótt betűk tudatták a közönséggel, hogy ma egy vitézi játékot, vagy „víg nevetséges játékot” ad elő a debreceni színtársulat
(1898 Ady Endre)
Mintha egy felhős, viharos, elbolondult szelektől örvényes éjszaka lenne sietős és goromba öltésekkel a bőrömbe varrva
(1989 Csengey Dénes)
5a. (kissé rég v. vál)
finom és pontos munkára alkalmatlan, ill. durva megmunkáláshoz haszn. 〈eszköz, szerszám〉
mi a’ mi Európánkban vagy tizenkét tökélletlen Nyelvet válaſztottunk ama’ ſzép Deák Nyelvnek helyébe, mellyben az Ura Attya olly nagy Meſter vala; de mindazonáltal mi rajtunk még ſem múltt-el, hogy a’ goromba Eſzközökkel-is igen jó Munkákat ne kéſzitettünk vólna
(1796 Sándor István)
[a rendelést] a kormányzó valami goromba tollal szörnyü vastagon kitörölte
(1855–1856 Vas Gereben)
[A szobor] talapzatára valami primitiv, de kegyeletes legitimista kéz liliomokat kent és faragott valami goromba szerszámmal
(1883 Budapesti Hírlap júl. 8.)
[Vince]goromba, vastag ceruzával áthuzigálja a szavazócédulán a neveket
(1973 Balla László)
5b.
a finom részletektől eltekintő, hozzávetőleges, nem pontos 〈számítás, becslés stb.〉
e Világnak nagy, és közönſéges Teſte, nem tſak egy féle goromba mértékbe van el oſztva, mint állitották. Mennyire külömbözik a föld a Tüztöl, a Visla majom eſzmélkedéſe a Tſigától, melly haſonlóúl eleven állat?
(1779 Bessenyei György¹)
Minden hold [cukorrépaföld] gorombán számítva egy munkást foglalkoztat
(1931 Pesti Napló febr. 20.)
Goromba becslés szerint együtemű, ~ 4 év alatt megvalósítható 10 illetve 20 ktkilotonna kapacitású magnéziumkohó fejlesztési költsége 10-13 illetve 15-20 Mrdmilliárd Ftforint
(2007 Szarka János)
6.
tagolatlanul nagy(, félelmet v. visszatetszést keltő), ormótlan, otromba 〈külső megjelenés〉, ill. ilyen külsejű 〈élőlény, testrész, tárgy stb.〉
[A nagy kutya] farka rövid, rövid orra, kivált feje tsúnya, goromba
(1779 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
nem arra valók azok a goromba újjak hogy érzékeny dallot játsszanak a messzehangzó tárogatón
(1800–1803 Fazekas Mihály)
mennyibe [kerül] az illy goromba kövek koczkaformára faragtatása
(1843 Társalkodó)
A költők és irók a (náluk mindig többes számú) szatírok testalkotását erőteljesnek, de gorombának írják le; hajuk sörtés és borzas, orruk tömpe és pisze, fülük a sertésére emlékeztető, fölfelé mindegyre hegyeseb
(1904 ÓkoriLex.)
A faragás maga is többféle kést kíván; goromba nagyobb fához nagy bizsók kell, finom munkához igen keskeny, könnyű kés
(1911 Malonyay Dezső)
[a felirat] Széchenyi nevét a kőbe vésve hirdeti, hogy a vizfolyás baloldalán magyar kéz és magyar munka robbantotta a goromba hegybe a ma is nagyszerü műutat
(1927 Pesti Hírlap szept. 28.)
mivel a velünk szemben álló hal minden erejével azonnal a búvóhelyre – a nádasba, a tartás biztonságába – tör, ezért itt az egyetlen lehetőség a vastag zsinór, a goromba bot
(1985 Népszabadság okt. 25.)
6a. (kissé rég)
fizikailag nehéz, nagy testi erőt kívánó, ill. piszokkal járó, visszataszító(nak) v. alantas(nak tartott) 〈munka〉
a’ Dolgozó Háznak fellállittatása, a’ hol olly szegények, kik tsak gorombább munkát győzhetnek, élelmet, és keresetet találnak, ’s így a’ városnak különben terhes koldulástól megtartóztattatnak
(1820 Hasznos Mulatságok)
a mesterségi foglalkodásnak vannak részei, mik kifejlett testi erőt, edzett izmokat, könnyü ügyességet, mechanicus munkákat igényelnek, pedig ezeket nem lehet máskép megszerezni, hanemha kényesség, finnyásság nélkül, egész erővel neki lát a gyermek a goromba munkának
(1846 Hetilap)
ezek a szegény szolgafiúk végeztek minden más goromba munkát: tüzet raktak, asztalt, széket, padlót mostak, kifényesítették a módosabb fiúk cipőit
(1908 Pesti Hírlap júl. 24.)
[Kakuk Marcit] kiveszik az iskolából, beadják kovácsinasnak, goromba, nehéz munkára, sok verésre
(1922 Schöpflin Aladár)
jártak itt üzemi gyakorlatra küldött diákok. Némelyikük városi eleganciával, csak aszfaltra való félcipőben. Messze elkerülték a sarat, s nem lelkesedtek a gorombább munkáért
(1967 Népszabadság dec. 8.)
6b. (rég, ritk)
nehezen emészthető v. nagyon laktató, megterhelő 〈étel〉
[szédülés esetén] ártalmasak a’ sok [...] goromba étkek
(1802 Haiszler György)
[az imádkozó sáska a zsákmányának] kirágja belét, testének egyébb részét pedig, mint igen goromba eledelt magától elszórja
(1820 Hasznos Mulatságok)
[Molière] egynehány kövér goromba ételeket rendelt, hogy a’ vendégek hamar jól lakjanak
(1830 Némethy József ford.)
lanyha volt a hétfői ferencvárosi sertésvásár. Vonatkozott ez a nehezebb, ugynevezett gorombább húst szolgáltató anyagokra, melyek ára 1–2 fillérrel csökkent
(1933 Pesti Hírlap okt. 17.)
7.
nagyon erőteljes, mellbevágóan nagy erejű
a fördés után dörgölés következett; ’s az olly goromba vólt, hogy már nem türhetém
(1783 Molnár János)
Szegény Homér! millyen roszul járnának égi alakjaid, ha ez uj Iliászba akarnák magukat ártani; ha Trója ostrománál a hadistene egy lándzsától találva, akkorát ordított, mint tizezer ember, mit mondana most egy százhatvan fontos bombához, melly goromba süvöltéssel ront az egeken keresztül
(1855 Vasárnapi Újság)
[Náday Ferenc színész] mindig szelid, finom és diszkrét tudott maradni. A vaskos, durva szögletek, a bántó, goromba szinek az ő alakításából mindenha ki voltak zárva
(1909 Budapesti Hírlap ápr. 15.)
a felszabadulás első éveiben milyen goromba pofonokat kaptak a munkásírók egyik-másik nagyhatalmú, nagytekintélyű s nagytudású esztétikustól
(1962 Molnár Géza)
Az országnak nem volt annyi szerencséje, hogy a földmozgás fészke a tenger alatt legyen, hanem a szárazföld alatt volt, így gorombán rázkódtatta meg a kis országot
(2010 Szabad Föld jan. 29.)
7a.
súlyos, szembeszökően durva 〈tévedés, hiba stb.〉
a’ botsánandó vétkeket el-távoztatván, a’ nagy goromba halálos büneket jó kedvel el-követjük
(1774 Vajda Sámuel)
[a gőzkazánok] szétpattanása szinte már a’ lehetetlenségek során áll, ’s ha történik is, […] a leggorombább vigyázatlanság okozata, mellybe esni alig lehet
(1834 Széchenyi István)
[az én utódomnak] nagy hibákat és goromba ügyetlenségeket kell elkövetnie, hogy részemről oppositionak legyen kitéve
(1890 Szőts Pál)
[hogy] Gertrudis semmit sem tudott Ottó „izetlenkedésiről”, a színpadon lévő szereplők túlnyomó részének […], el kell hinniük, mi olvasók azonban nagyon is jól tudjuk, de természetesen magának Bánknak is tudnia kell: az állítás nemcsak nem igaz, de egészen goromba tévedés
(2002 Bíró Ferenc)
7b.
megdöbbentő(en felháborító) 〈eset, történés v. tett〉
Bojtár [ti. a versenyló] volt a határozott favorit. Sokan hitték, hogy kiheverte a fáradalmakat és kiköszörüli a csorbát, de bizony sokan is csalódtak benne. Olyan goromba dolgot vitt véghez, amit egy bojtártól is sokallunk: nem jött be még helyre se
(1890 Pesti Hírlap aug. 11.)
Valakivel az történt, ami Braun Márkussal, azaz még gorombább história esett meg vele. Kiment Amerikába. Onnan irt levelet Kassán lakó feleségének[, a kassai rendőrök pedig felbontották a levelet]
(1905 Népszava máj. 18.)
[magas] lóra pakkolta fel Meisl a bécsi válogatott csapatot, elvitte Nürnbergbe és ott bemutatta gyermekeit, a legyőzhetetleneket. A délnémet válogatott pedig 5:0-ra kiporolta a legyőzhetetlenek hadát. Goromba dolog, de megtörtént
(1929 Pesti Napló jan. 8.)
Egészen goromba eseteknek is tanúja voltam, amikor nyilvánvaló visszaélésről, sportszerűtlenségről volt szó
(1986 Népsport dec. 27.)
8. (rég)
pallérozatlan 〈elme, ész〉, ill. egyszerű, műveletlen 〈személy〉
[Krisztus] parantsolá Péternek, hogy a’ tenger mélyére evedzene. Ezzel tanitván a’ Lelki atyákat, hogy magokat alkalmaztaſsák az embereknek tanulatlan, és goromba elméjekhez
(1772 Vajda Sámuel)
ſenkinek ſints ollyan tompa és goromba elméje, hogy valami haſznot ne tehetne
(1783 Győrffy József¹ ford.Holberg)
Azon eggyet jelent nevek: Taníthatatlan. Buta. Goromba. Oktalan. Otromba. Késedelmes, botor elméj
(1790 Virágszótár)
Hogy az  elmebéli tehetségek [ti. az állatoké] ſokkal alább-való és gorombább a’ mienknél, ’s koránt ſem tehet-fel a’ mienkkel, azt ki-ki tudja
(1796 Sándor István)
Hagyd a goromba, póri asszonyoknak az ily alanti, hitvány élveket
(1869 Arany László ford.Molière)
II. főnév
1.
ostoba, műveletlen, ill. bántóan tapintatlan(, kíméletlen) személy
Akadt Athénásba, egy ollyon goromba, A’ ki egy ſzép Bálványt tsókolt alattomba: Kérte Feleſégl; nem adták: ’s azomba Ott fenn felejtette a nyakát, potomba
(1787 Csenkeszfai Poóts András)
Én oda nem megyek. – Nem hát! – dörmögött a vén goromba, – mert ott leharapják az orrodat
(1887 Baksay Sándor)
Anna, a család gorombája fölcsattant: – Ugyan hagyjon már föl evvel a szamársággal!
(1913 Barta Lajos)
– Nézd ezt a gorombát! – mondta Ilonka kisasszony, – eredj te pokróc
(1920 Móricz Zsigmond)
2. (birtokszóként) (kissé rég, ritk)
szemcsés, darabos anyagnak a durvább darabokból álló része
[a porhanyós föld] elhull, elpotyog, apraja elszóródik, a gorombábbja lepereg
(1941 Móricz Zsigmond)
Magunkkal vittük még Iván kis ásóját, jó lesz széttúrni az esetleges halmokat és lekaparni a malter gorombáját
(1953 Népszava máj. 23.)
3. (birtokszóként)
vminek a (leg)jelentős(ebb), lényegi része, a nagyja
A tavaszi labdarugó évad nagyobbik fele immár lezajlott, a vállalt munka gorombábbja azonban még várja elintézését, mert a legkeményebb dió, az igazi erőpróba még hátra van
(1918 Budapesti Hírlap máj. 18.)
A hiba gorombábbja ott van, hogy a törvény nem gépek, nem is állatok, hanem emberek számára készül
(1927 Pesti Hírlap febr. 20.)
automata puskával, pisztollyal, aknavetővel, gyalogsági ágyuval, gépfegyverrel és gázgránáttal végzik el annak a civilizáló munkának finomabb kiegészüléseit, aminek a tank a gorombáját elvégezte
(1931 Pesti Hírlap jún. 7.)
Sz: gorombácska
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások