görögös mn és fn 

I. mn

1. ’(az ókori) Görögországra v. annak lakosaira, kultúrájukra jellemző, náluk szokásos, ill. a(z) (ó)görögökéhez hasonló, arra emlékeztető, azt utánzó stb.’ ❖ Fejtyje Görögös, Lábtyúja Itakai (1798 Dugonics András C1460, 391) | Görögös arcza úri hölgynél veszélyes lenne a’ férfi szíveknek (1841 Remény C3612, 292) | [Kazinczy ódái] formában talán görögösebbek, de inkább az esprit, mint az érzés szüleményei (1866 Gyulai Pál C1993, 139) | [a szobor] Esterházy Leopoldina herczegnőt görögös öltözékben, ülő helyzetben ábrázolja (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A mauzoleum a községi temető közvetetlen szomszédságában van. Kis épület, tiszta kőből épült, egyszerü, nemes görögös stilusban (1924 Pesti Hírlap dec. 21. C5672, 37) | fiatal és görögösen könnyű beszédű kempingvezető (1997 Magyar Hírlap CD09) | [A lakás] talán kicsit franciás hangulatú. Igaz, eddig csak magyar vendégek mondták, hogy franciás, vagy mediterrán jellegű, de azt is hallottam, hogy görögös (2001 Lakáskultúra CD39).

1a. (Konyha) ’görög ízlés szerint készített 〈étel〉, ill. ennek 〈íze〉’ ❖ Récze francziásan. [...] Récze görögösen (1834 Pesti szakácskönyv C3483, 774) | Szergentbe lovagoltunk, hova esti 9 órakor érkeztünk meg. Itt görögös vacsorát ettünk (1891 Nemzet jún. 11. esti kiadás C0390, [1]) | Padlizsán görögösen (1989 Frank Júlia CD19) | franciás, olaszos, törökös és görögös ízek vegyülnek a magyar konyha kifinomultabb étkeivel (2001 Magyar Hírlap CD09).

2. ’a görög nyelv helyesírási, nyelvtani v. kiejtési szabályait követő, ill. annak szóhasználatát idéző’ ❖ Habarnitzát vagy Tengeri pókot a’ Fekete, Közép és Velentzei tengerekbl, ſzélen meg-ſzáraſztva, a’ Görög kereskedk ſzokták néha közinkbe-is hozni. Ezt ſok lábairól Görögösön Polypusnak hivják (1787 Mátyus István 7222025, 377) | [Az allofán] gyakran hasonlit másféle ásványhoz, nevezetesen rézércekhez: […] görögös neve is arra vonatkozik, hogy mást mutat, mint ami (1893 PallasLex. CD02) | lassan, dörmögve, sok görögös torokhanggal mégiscsak visszafelelt Euroton (1908 Cholnoky Viktor CD10) | Borisz Bizáncba menekült, ahol felesége és két gyermeke élt, akiknek – a görögös forma ellenére is – magyar nevük volt, az egyiké Konsztantinosz Kalamanosz (azaz Kálmán), a másiké Sztefanosz (vagyis István) (2000 Kristó Gyula CD17).

2a. ’a görög nyelv jellegzetességeit más nyelvben (idegenszerűen) megjelenítő 〈hangzás, kiejtés stb.〉’ ❖ ſokat klömbözünk mi Magyarok egymás között, ezen Subfixumok Ragaſztványok elejébe tétetend Betüknek rakásiban: egygy Görögösön, más Francziáson, harmadik Zsidóſon rakogattya ezeket (1794 Böjthi Antal ford.–Böjthi 7057001, 75) | a’ deák nyelv nem tsak görög szókkal, hanem görögös szóllásformáival is bővölködik (1834 Lovász Imre C2935, 65) | Rómában 1690. megalapítják az Arcadia-akadémiát, mely rövid idő alatt ezernél több pásztort és költőt egyesített egy társaságba, akik annyi „kolóniá”-ba oszolva, ahány jelentékenyebb városa van Olaszországnak, szép görögös hangzású nevet véve fel, mindannyian a romlott ízlés kiírtására törekedtek (1916 RévaiNagyLex. C5710, 684) | ókori görögös kiejtés. – Ez künosz! – azaz kínos, vagy: Ez feledhetetlen tüposz – azaz típus. A kettőt együtt is hallottuk már, emberre vonatkoztatva: Künosz tüposz! (1974 Népszabadság szept. 8. C7824, 12).

3. (rég, Isk) ’olyan 〈iskola, tanfolyam〉, amely(b)en görög nyelvet tanítanak v. a görög műveltségen alapul az oktatás, ill. olyan 〈személy v. csoport〉, aki v. amely a görög nyelvet tantárgyként tanulja’ ❖ kétféle gimnáziumunk lett volna: egy latinos nagy többségben, mint az elért hagyományos műveltségnek őre, – s egy görögös (lyceumnak nevezhetnők), kevés számmal, mint az európai közművelődés bizonyos árnyalatának képviselője (1889 Fővárosi Lapok C0158, 2485) | a budai gimnáziumban 15 tanuló jelentkezett a görög kurzusra és 23 a görög nélkülire; a Klauzál-utczaiban 40 tanul görögül és 22 nem; a lipótvárosiban 30 görögös és 18 nem (1890 Pesti Napló szept. 11. C8672, [2]) | Nem is emlitvén a Lähne-féle nyilvános soproni gimnáziumot, a melynek ötödik osztályában nincs is görögös tanfolyam, mert egyetlen tanuló sem jelentkezett rá (1890 Pesti Napló szept. 21. C8672, [5]) | Instruktor kerestetik a gimnázium VII. osztályára készülő görögös magántanulókhoz (1906 Budapesti Hírlap aug. 24. C4694, 22) | [Az 1890-es törvénycikk] a görög kötelező érettségi tárggyá tételét az iskolafenntartók számára megtiltotta – így a középiskola érdemi befejezését az ógörög gyakorlatilag nem tudta lehetetlenné tenni, még azok számára sem, akik (más helyi választék híján, szándékukkal ellentétben) görögös osztályban tanultak (2000 Nagy Péter Tibor CD58).

4. (tulajdonnév részeként is) (rég, ritk) ’(az ókori) Görögországból származó, (ó)görög 〈személy〉, ill. a görög nép által szervezett, a görögökhöz tartozó 〈állam〉’ ❖ Kérdés. Mi a’ neve a’ Teſt láttattyának a’ Görögös Tudóſoknál? Felelet. Phænomenon; melly ſzó meg-jelenöt téſzen (1777 Molnár János 7232007, 5) | a’ Görögös Romai Birodalomnak f vezérit [elfogták] (1795 Molnár János C0296, 88) | a’ millyent görögös Kalmárjaink a’ Magyarbann ejtenek p. o. űsd ágyon dé ne nágyon (1817 Édes Gergely C1546, IX).

II. fn

1. (jelzőként is) (Isk) ’a görög nyelvet tantárgyként tanuló v. a görög nyelv tanulásában vmilyen eredményt mutató diák, ill. görög nyelvet tanító tanár’ ❖ [a fővárosban] csak egyetlen egy tanuló jelentkezett ugy, hogy él az uj törvény nyujtotta kedvezménynyel [ti. hogy a görögoktatás nélküli kurzusra jelentkezik] s a mikor látta, hogy egyedül marad, ez is átlépett a görögösök sorába (1890 Pesti Napló szept. 10. C8672, [2]) | [a főgimnáziumaink] voltaképpen kettősek: 1. a régi klasszikus gymnasium latinnal és göröggel; 2. az újabb gymnasium latinnal és görögpótló rajzzal és görög irodalommal, úgy hogy ezen tanfolyam növendékei a görög irodalomból többet tudnak, mint a görögösek (1913 Orvosi Hetilap C8163, 879) | a másik két első osztályos fiú is, aki velem együtt járt hozzá, jobb görögös volt, mint a tanárunk (1983 e. Tandori Dezső ford.–De Quincey 9703003, 24) | [Mikó Sándor] volt tanárai közül a görögös Moravcsik Gyulára […] emlékezett legszívesebben (1999 Katona Imre CD52).

2. (ritk) ’a görög nyelv és irodalommal v. általában a görög kultúrával, műveltséggel foglalkozó tudós, ill. görög témájú, stílusú műveket alkotó művész’ ❖ Fontaine franczia verstaníró (1551) kikel a latinizálók, olaszosak és görögösek ellen. Két kijelentése, hogy jó költőnek nem kell szükségképen idegen nyelvet tudnia s hogy annak, a mit ír, még a tanulatlanok előtt is érthetőnek kell lenni (1898 Jánosi Béla C0060, 344) | Az emberbarátot és kitűnő görögöst [ti. Kölcseyt] az amerikai városnép vonzó jelentése is megejthette (1938 Cs. Szabó László CD10).

Sz: görögösít, görögösködik, görögösség.

Vö. CzF. ~, görögösen; ÉrtSz.; TESz. görög²; ÉKsz.