gerundium fn gerundiom (rég)
1. (Nyelvt) ’〈a latin nyelvtanban:〉 határozói szerepű, főnévként ragozható főnévi igenév’ ❖ Ha valamelly idöſzói-magánérthöz (Verbale Subſtantivum) hozzá tétetik ez a’ ſzótska: végett, igen jól ki fejezi a’ Déák Gerundiomot. p. o. Veni ad videndum Patrem. Az Atyám látáſa végett jöttem (1794 Gyarmathi Sámuel C1947, 86) | A’ gerundiomról – a’ gerundivumból, dus, da, dum, megmerevült főnévi igenévről egy különös szabály van, hogy t. i. az nem áll tárgygyal vagy birtokviszonyban, hanem mihelyest efféle szó kerül melléje, visszanyeri melléknévi szerepét, és e’ h. az istent szeretni kell, lesz: az isten szeretendő, e’ h. az isten szeretésére, lesz: szeretendő istenre stb. (1858 Magyar Nyelvészet C7090, 31) | Gerundium (lat.). a latin nyelvtanban főnévi igenév, melynek alanyesete nincs, csak genitivusa és egyéb esetei, p. venia legendi, szószerint: az olvasás engedélye (aztán: egyetemi előadásra való engedély, magántanári képesítés), ad legendum: olvasásra stb. (1894 PallasLex. CD02) | Szaller ezeket a kifejezéseket latin gerundiumokkal is visszaadja: „vagyon kedvem tanulásra, habeo animum discendi vei ad discendum.” (1999 Nyomárkay István C5390, 339).
2. (Nyelvt) ’〈egyéb nyelvek nyelvtanában:〉 határozói v. névszói szerepű igenév(szerű szó v. szófaj)’ ❖ Régen vagynak ezek: Tltvény, tanítvány, ásvány, ortvány, s a’ t. és lettek ezen Garondákból vagy deákosan Gerundiumokból: tltve, tanítva, ásva s a’ t. (1786 Magyar Hírmondó C0274, 571) | [A szanszkrit] a’ Participiumokkal hasonlóképpen él valamint a’ deák, a’ Gerundiummal úgy mint a’ magyar, a’ mellyhez ezeknek végezetével történetből [= történetesen, véletlenül] hasonlít is, p. o. dristvā, látva; matvā, gondolkodva (1833 Petz Lipót C7242, 100) | A finnben ragtalan az infinitivus, a gerundium és az imperativus tárgya (1925 Beke Ödön C5982, 82) | [a „John’s reading the book”, azaz ’John könyvolvasása’ szerkezet elemzése alapján] az angol gerundium is az NP kategóriába tartozik, azonban […] a birtokos jelzői determináns mellett nem N csomópontot, hanem igei csoportot (VP-t) tartalmaz (1986 É. Kiss Katalin C5926, 408) | A latinból származó mondattani jelenségek egy része [a románban] megmaradt eredeti funkciójában, más része viszont módosult. Megmaradt például a gerundium használata (l. pl. latin legendo librum, román citind cartea ’a könyvet olvasva’) (1997 Szabó Zoltán² C5937, 247) | [a német] nyelvben a geschrieben nem határozói igenév (azaz nem gerundium), hanem múlt idejű melléknévi igenév (vagyis participium praeteriti), tehát a két szerkezet [ti. „a levél meg van írva” és ennek német megfelelője, „der Brief ist geschrieben”] lényeges alkotóelemei eltérnek egymástól (2006 Honti László C7196, 5).
3. (rég) ’〈a debreceni református kollégium diákjai körében:〉 tűzvésznél az oltást nehezítő, akadályozó, ill. a tűz közelében levő gyúlékony tárgyak, építmények stb. szétverésére haszn. nagy méretű dorong, furkósbot’ ❖ Fogd ezt a’ gerundiumot, Terhes – ’s egy meglehetős botocskát nyújt inasának a’ legatus (1843 Regélő Pesti Divatlap C4919, 265) | Tudjuk jól, hogy mi az a „nagybotos”? A hajdani tűzoltó diáksereg vezére, ki a „gerundiummal” tűzvész esetén elől rohant s előjoggal bírt minden sövényen, palánkon keresztül utat törni a tűzvész színhelye felé, a fecskendők számára (1875 Jókai Mór CD18) | A debreceni diákok tűzoltó dorongja: a gerundium Enyeden harceszköz s véres csata után azokat szúrják a patakpartra, hogy kivirítson belőlük a híres két fűzfa (1937 Cs. Szabó László 9093017, 179) | – Miért Gerundium [a címe a Debreceni Egyetem tudománytörténeti folyóiratának]? – Országos folyóiratunknak mindenképpen Debrecenhez kötődő címet szerettünk volna. A gerundium az egykori debreceni diákok tűzoltásra használt furkósbotja volt, a hajdani egyetemisták jelképe intézményünk logójában is szerepel (2010 Szabad Föld febr. 12. C8396, 6).
Sz: gerundiumos.
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.