gnájsz l. gneisz

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

gneisz fn és mn (Ásv v. Föld)gnájsz (kissé rég)

I. fn

’magmás, ritk. üledékes kőzetekből magas hőmérsékleten, nagy nyomáson végbemenő metamorfózis során keletkezett, kül. földpátból, kvarcból és más szilikát ásványokból álló, palás szerkezetű őskőzet (egy fajtája)’ ❖ [A grafit] rendszerint az őshegyekben fordul elő, gneis, gránit, és ösmészben (1844 Nendtvich Károly 8330003, 72) | A Szepesség hegyei közűl földtanilag legidősebb a […] Branyiszkó hegyláncz, melynek magva gránit és gnajsz, oldalait különféle mészkő és homokkő alkotja (1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A legrégibb képződmények, amelyeket ismerünk, a kristályos kőzetek, a minők pl. a gnejsz, csillámpala, gránit (1913 RévaiNagyLex. C5703, 748) | a soproni hegység továbbá a ruszt–fertőrákosi dombvonulat magyar területekre eső kristályos rögei lényegében gnájszokból, gránitokból, csillámpalákból, kvarcitokból és leukofillitekből állanak (1937 Vendel Miklós CD52) | a [Zempléni-]hegység északkeleti részén az ország legidősebb, 900 millió évnél idősebb átalakult (metamorf) kőzetei (gneisz és csillámpala) is felszínre bukkannak (2018 Gábris Gyula et al. 3447002, 56).

II. mn

(ritk) ’ebből az anyagból való, ebből az anyagból készült 〈tárgy, eszköz〉’ ❖ [kovakő] szerszámokkal faragták ki a csont-árakat, vésőket és tűket […], melyeket aztán szintén ott [ti. a barlangban] talált gneisz csiszolóköveken végleg kiköszörűltek és kicsiszoltak (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21).

Vö. ÉKsz. gnejsz; IdSz.

gnájsz lásd gneisz
🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
gneisz főnév és melléknév (Ásv v. Föld)
gnájsz (kissé rég)
I. főnév
magmás, ritk. üledékes kőzetekből magas hőmérsékleten, nagy nyomáson végbemenő metamorfózis során keletkezett, kül. földpátból, kvarcból és más szilikát ásványokból álló, palás szerkezetű őskőzet (egy fajtája)
[A grafit] rendszerint az őshegyekben fordul elő, gneis, gránit, és ösmészben
(1844 Nendtvich Károly)
A Szepesség hegyei közűl földtanilag legidősebb a […] Branyiszkó hegyláncz, melynek magva gránit és gnajsz, oldalait különféle mészkő és homokkő alkotja
(1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
A legrégibb képződmények, amelyeket ismerünk, a kristályos kőzetek, a minők pl. a gnejsz, csillámpala, gránit
(1913 RévaiNagyLex.)
a soproni hegység továbbá a ruszt–fertőrákosi dombvonulat magyar területekre eső kristályos rögei lényegében gnájszokból, gránitokból, csillámpalákból, kvarcitokból és leukofillitekből állanak
(1937 Vendel Miklós)
a [Zempléni-]hegység északkeleti részén az ország legidősebb, 900 millió évnél idősebb átalakult (metamorf) kőzetei (gneisz és csillámpala) is felszínre bukkannak
(2018 Gábris Gyula et al.)
II. melléknév
(ritk)
ebből az anyagból való, ebből az anyagból készült 〈tárgy, eszköz〉
[kovakő] szerszámokkal faragták ki a csont-árakat, vésőket és tűket […], melyeket aztán szintén ott [ti. a barlangban] talált gneisz csiszolóköveken végleg kiköszörűltek és kicsiszoltak
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Vö. ÉKsz. gnejsz; IdSz.

Beállítások