🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

golyvás mn és fn 

I. mn

1. ’golyva által okozott 〈megbetegedés, tünet, elváltozás〉’ ❖ [a kinin] azzal az ervel bir, hogy tartoztaſſa a’ viſzſza jövéſeket: és külömböz roſzſz következéſeket, mint gelyvás daganatokat, az Angliai betegségeket (1786 Domby Sámuel ford.–Rosenstein C1430, 382) | [a készítmény] torokgyuladásoknál, golyvás keléseknél legjobb sikerrel használtatott (1856 Pesti Napló nov. 18. C8638, [4]) | a pajzsmirigyek azok golyvás elfajulása miatt kiirtattak (1896 PallasLex. CD02) | az említett golyvás tünetek már a terhesség előtt is fennállottak (1926 Orvosi Hetilap C8176, 1007) | [ha az anya nem tudja] a magzati szervezet jódszükségletét kielégíteni, akkor az újszülött golyvásan megnagyobbodott pajzsmiriggyel születik (1955 Orvosi Hetilap C8202, 670) | a XX. század közepén a helybeliek szerint még a falu népének ötven-hatvan százaléka szenvedett […] golyvás, strumás megbetegedésekben (2001 Csóti Csaba CD36).

2. ’golyvában szenvedő 〈ember, es. állat〉, ill. e betegség tüneteit mutató, duzzadt 〈nyak v. pajzsmirigy〉’ ❖ Némellyek azt tartják, ha a’ [fecskefű] gyökerét golyvás ember nyakába akaſztja, ’s úgy hordozza, golváját el-veſzi róla (1775 Csapó József 7062001, 93) | az austriai nő-nemnek nyaka vékony hoszszú; a’ stiriainak vastag, és golyvás (1796 Kisfaludy Sándor 8243053, 223) | golyvás paizsmirígy fájdalmas duzzadása (1869 Orvosi Hetilap C8119, 23) | ahol a lakosság között el van terjedve a golyvásság, ott a legtöbb háziállat is szenved e bajban. Az Alpok mély völgyeiben gyakran látni golyvás lovat, tehenet, macskát (1887 Budapesti Hírlap júl. 20. C4734, [1]) | golyvássá tett fáradság, a munka, veszélyesen közel hasamhoz állam (1939 Rónay György ford.–Michelangelo 9573144, 32) | 1947-ben panaszolták, hogy a tanköteles gyermekek húsz százaléka golyvás beteg (2002 Demeter Zsófia–Lukács László³ CD36).

3. ’olyan 〈terület, vidék, település〉, ahol a talaj és a víz alacsony jódtartalma miatt a golyva mint betegség különösen gyakori’ ❖ A’ golyvás vidékeken sem mindenkor egyenlő az évjárás. A’ Tiszán innét sík Magyarország is olly egészséges, mint bármelly más ország (1837 Athenaeum C0014, 292) | Erdélyben a leggolyvásabb vidékek egyike a Retyezát alja, s itt különösen Klopotiva, a Sztrigy vize mellett fekvő falu (1873 Brassai Sámuel C7549, 372) | A legismertebb golyvás falvakban, Ómassán, Hámoron, ahol súlyos idegrendszeri zavarokhoz is vezetett a pajzsmirigy megnagyobbodása, ma már alig találni az iskolás gyermekek között golyvást (1958 Esti Hírlap nov. 28. C0122, [3]) | A jódhiány miatti golyva népbetegségnek számít nálunk. […] – Már több száz évvel ezelőtt is tudták, hogy hazánkban vannak kiemelkedően golyvás területek, de az okot akkor még nem ismerték. – mondja dr. Bogye Gábor (1996 Népszava máj. 2. C7461, 13).

4. (nyj) ’olyan 〈személy〉, akin (sérülés v. betegség miatt kialakult) dudor, duzzanat, kelés van’ ❖ [a gyermeket aprószentek napján] meg kell vesszőzni: hogy gilvás nė lögyön (1882 Szeged népe C2482, 209) | Karácsony estéjén, aki nem eszik diót, az gilvás lesz (1931 Kiss Lajos¹ C6688, 220) | Gyerekei rongyosak, mocskosak, tetvesek, gilvások (nagy pattanásos) (1943 Kiss Lajos¹ C5807, 250) | Hitték, hogy aki átugorja a tüzet, az egész évben nem lesz „gilvás” (keléses), és más betegség is elkerüli (1968 Élet és Tudomány C7039, [1230]) | Rontás hatásának tekintették azt is, ha valakinek a testét kelések torzították el. Erre a legjobb „gyógymódnak” az bizonyult, ha a „gilvás” ember a keléseit kendővel elfedte, majd ezt a kendőt hajnalban a keresztútnál háromszor a háta mögé hajította (2001 Gilicze János–Schmidt József² CD36).

5. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Áll) ’olyan 〈állat, kül. madár〉, amelynek gégéje v. begye (felfújva) kidudorodik, ill. amelynek pofazacskója van’ ❖ Ditſekedet Marus ſzámos Ketſegékkel; Szamos itt nem látott golyvás Heringekkel. […] A’ Küklüllö vala Annya a’ Hartsáknak Hajdon, a’ Rákoknak, és a’ ſok Tſukáknak (1779 Miháltz István C3101, 90) | Hörtsök. Golyvás Egér. Der Hamſter (1780 Molnár János C3200, 64) | oly szerencsés voltam, gyüjteményünket egy kövi pacsirtával (sturnella ludoviciana), 3 golyvás fogollyal (tetrao cupido) […] öregbithetni (1858 Xantus János 8531005, 124) | a dámszarvasnál kisebb a golyvás gazella […], melyre jellemző a hím nyakán szembetünően kidudorodó nagy gégefő (1913 RévaiNagyLex. C5704, 398) | úgy tipegtem körülötte, mint felfújt golyvás galamb a Szent Vince-zárda tornyán (2000 Szabad Föld szept. 26. C8386, 14).

6. ’〈növényeknél:〉 élősködők által terjesztett, kinövés(eke)t okozó 〈betegség〉, ill. ilyen eredetű 〈kinövés, daganat〉’ ❖ A kukorica golyvás üszögjéről[.] Minden gazda ismeri azokat a duzzadt, ezüstszürke hártyával fedett golyvás kinövéseket, amelyek a kukorica szárán, levelén, címerén, csövén találhatók (1948 Szabad Föld aug. 8. C4848, 6) | Sok kárt tett a burgonya-bogár, melyet idejében és kellő módon elfelejtettek írtani; a golyvás üszög is megszállta itt-ott a törökbúzát (1960 Tamási Áron 9701016, 120) | [a] golyvás üszög terjedése […] legeredményesebben úgy csökkenthető, ha júniustól fogva a golyvás daganatokat (mielőtt még azok szétnyílnának) leszedik és elégetik (1996 Szabad Föld márc. 5. C8382, 17).

6a. ’olyan 〈növény(i rész)〉, amelyen kinövés, gubacs, görvély van, ill. amely ilyen elváltozást okozó betegséggel fertőzött’ ❖ fűzfának golyvás törzséből (1846 Arany János C6504, 33) | apró fonalférgek gömbidomu dudorodásokat okoznak az ágakon s az ilyen ág és fa elsatnyul. A felolvasó két ilyen fát látott s kéri az erdészeket, értesitsék őt, ha ilyen golyvás fára akadnak (1886 Fővárosi Lapok C8102, 1015) | Olyan helyre, ahol már volt golyvás növény, legalább három évig csakis fűfélét szabad vetni, vagy pedig a talajt fertőtleníteni 1 százalékos formalinoldattal (1967 Magyar Nemzet szept. 7. C4804, 7) | a gyökérkártevők kártétele ellen kedvező a gyökeret agyagpépbe mártani, amelybe meszes kőport is keverjünk a gyökérgolyva-betegség ellen. A már golyvás palántákat természetesen meg kell semmisíteni! (2001 Szabad Föld jún. 8. C8387, 8).

II. fn (tbsz-ban)

’golyvában szenvedő személy’ ❖ Nevetnek a’ gólyváſok (1789 Andrád Sámuel ford. C0616, 57) | [a Zólyom környéki hegyekben] törpék, golyvások, sőt egész cretinek is számosan találtatnak (1841 Pesti Hírlap CD61) | kiderült, hogy Magyarországon nincsenek összefüggő golyvaterületek és hogy a felnőttek között nem szaporodott a golyvások száma (1926 TolnaiÚjLex. C5722, 279) | Aetiosz már tengervízzel való lemosást rendelt a golyvásoknak, ami használt is, valószínűleg azért, mert a tengervízben jód van (1986 Az emberi test 1114001, 415).

Sz: golyvásodik.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. golyva; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
golyvás melléknév és főnév
I. melléknév
1.
golyva által okozott 〈megbetegedés, tünet, elváltozás〉
[a kinin] azzal az ervel bir, hogy tartoztaſſa a’ viſzſza jövéſeket: és külömböz roſzſz következéſeket, mint gelyvás daganatokat, az Angliai betegségeket
(1786 Domby Sámuel ford.Rosenstein)
[a készítmény] torokgyuladásoknál, golyvás keléseknél legjobb sikerrel használtatott
(1856 Pesti Napló nov. 18.)
a pajzsmirigyek azok golyvás elfajulása miatt kiirtattak
(1896 PallasLex.)
az említett golyvás tünetek már a terhesség előtt is fennállottak
(1926 Orvosi Hetilap)
[ha az anya nem tudja] a magzati szervezet jódszükségletét kielégíteni, akkor az újszülött golyvásan megnagyobbodott pajzsmiriggyel születik
(1955 Orvosi Hetilap)
a XX. század közepén a helybeliek szerint még a falu népének ötven-hatvan százaléka szenvedett […] golyvás, strumás megbetegedésekben
(2001 Csóti Csaba)
2.
golyvában szenvedő 〈ember, es. állat〉, ill. e betegség tüneteit mutató, duzzadt 〈nyak v. pajzsmirigy〉
Némellyek azt tartják, ha a’ [fecskefű] gyökerét golyvás ember nyakába akaſztja, ’s úgy hordozza, golváját el-veſzi róla
(1775 Csapó József)
az austriai nő-nemnek nyaka vékony hoszszú; a’ stiriainak vastag, és golyvás
(1796 Kisfaludy Sándor)
golyvás paizsmirígy fájdalmas duzzadása
(1869 Orvosi Hetilap)
ahol a lakosság között el van terjedve a golyvásság, ott a legtöbb háziállat is szenved e bajban. Az Alpok mély völgyeiben gyakran látni golyvás lovat, tehenet, macskát
(1887 Budapesti Hírlap júl. 20.)
golyvássá tett fáradság, a munka, veszélyesen közel hasamhoz állam
(1939 Rónay György ford.Michelangelo)
1947-ben panaszolták, hogy a tanköteles gyermekek húsz százaléka golyvás beteg
(2002 Demeter Zsófia–Lukács László³)
3.
olyan 〈terület, vidék, település〉, ahol a talaj és a víz alacsony jódtartalma miatt a golyva mint betegség különösen gyakori
A’ golyvás vidékeken sem mindenkor egyenlő az évjárás. A’ Tiszán innét sík Magyarország is olly egészséges, mint bármelly más ország
(1837 Athenaeum)
Erdélyben a leggolyvásabb vidékek egyike a Retyezát alja, s itt különösen Klopotiva, a Sztrigy vize mellett fekvő falu
(1873 Brassai Sámuel)
A legismertebb golyvás falvakban, Ómassán, Hámoron, ahol súlyos idegrendszeri zavarokhoz is vezetett a pajzsmirigy megnagyobbodása, ma már alig találni az iskolás gyermekek között golyvást
(1958 Esti Hírlap nov. 28.)
A jódhiány miatti golyva népbetegségnek számít nálunk. […] – Már több száz évvel ezelőtt is tudták, hogy hazánkban vannak kiemelkedően golyvás területek, de az okot akkor még nem ismerték. – mondja dr.doktor Bogye Gábor
(1996 Népszava máj. 2.)
4. (nyj)
olyan 〈személy〉, akin (sérülés v. betegség miatt kialakult) dudor, duzzanat, kelés van
[a gyermeket aprószentek napján] meg kell vesszőzni: hogy gilvás nė lögyön
(1882 Szeged népe)
Karácsony estéjén, aki nem eszik diót, az gilvás lesz
(1931 Kiss Lajos¹)
Gyerekei rongyosak, mocskosak, tetvesek, gilvások (nagy pattanásos)
(1943 Kiss Lajos¹)
Hitték, hogy aki átugorja a tüzet, az egész évben nem lesz „gilvás” (keléses), és más betegség is elkerüli
(1968 Élet és Tudomány)
Rontás hatásának tekintették azt is, ha valakinek a testét kelések torzították el. Erre a legjobb „gyógymódnak” az bizonyult, ha a „gilvás” ember a keléseit kendővel elfedte, majd ezt a kendőt hajnalban a keresztútnál háromszor a háta mögé hajította
(2001 Gilicze János–Schmidt József²)
5. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Áll)
olyan 〈állat, kül. madár〉, amelynek gégéje v. begye (felfújva) kidudorodik, ill. amelynek pofazacskója van
Ditſekedet Marus ſzámos Ketſegékkel; Szamos itt nem látott golyvás Heringekkel. […] A’ Küklüllö vala Annya a’ Hartsáknak Hajdon, a’ Rákoknak, és a’ ſok Tſukáknak
(1779 Miháltz István)
Hörtsök. Golyvás Egér. Der Hamſter
(1780 Molnár János)
oly szerencsés voltam, gyüjteményünket egy kövi pacsirtával (sturnella ludoviciana), 3 golyvás fogollyal (tetrao cupido) […] öregbithetni
(1858 Xantus János)
a dámszarvasnál kisebb a golyvás gazella […], melyre jellemző a hím nyakán szembetünően kidudorodó nagy gégefő
(1913 RévaiNagyLex.)
úgy tipegtem körülötte, mint felfújt golyvás galamb a Szent Vince-zárda tornyán
(2000 Szabad Föld szept. 26.)
6.
〈növényeknél:〉 élősködők által terjesztett, kinövés(eke)t okozó 〈betegség〉, ill. ilyen eredetű 〈kinövés, daganat〉
A kukorica golyvás üszögjéről[.] Minden gazda ismeri azokat a duzzadt, ezüstszürke hártyával fedett golyvás kinövéseket, amelyek a kukorica szárán, levelén, címerén, csövén találhatók
(1948 Szabad Föld aug. 8.)
Sok kárt tett a burgonya-bogár, melyet idejében és kellő módon elfelejtettek írtani; a golyvás üszög is megszállta itt-ott a törökbúzát
(1960 Tamási Áron)
[a] golyvás üszög terjedése […] legeredményesebben úgy csökkenthető, ha júniustól fogva a golyvás daganatokat (mielőtt még azok szétnyílnának) leszedik és elégetik
(1996 Szabad Föld márc. 5.)
6a.
olyan 〈növény(i rész), amelyen kinövés, gubacs, görvély van, ill. amely ilyen elváltozást okozó betegséggel fertőzött
fűzfának golyvás törzséből
(1846 Arany János)
apró fonalférgek gömbidomu dudorodásokat okoznak az ágakon s az ilyen ág és fa elsatnyul. A felolvasó két ilyen fát látott s kéri az erdészeket, értesitsék őt, ha ilyen golyvás fára akadnak
(1886 Fővárosi Lapok)
Olyan helyre, ahol már volt golyvás növény, legalább három évig csakis fűfélét szabad vetni, vagy pedig a talajt fertőtleníteni 1 százalékos formalinoldattal
(1967 Magyar Nemzet szept. 7.)
a gyökérkártevők kártétele ellen kedvező a gyökeret agyagpépbe mártani, amelybe meszes kőport is keverjünk a gyökérgolyva-betegség ellen. A már golyvás palántákat természetesen meg kell semmisíteni!
(2001 Szabad Föld jún. 8.)
II. főnév (tbsz-ban)
golyvában szenvedő személy
Nevetnek a’ gólyváſok
(1789 Andrád Sámuel ford.)
[a Zólyom környéki hegyekben] törpék, golyvások, sőt egész cretinek is számosan találtatnak
(1841 Pesti Hírlap)
kiderült, hogy Magyarországon nincsenek összefüggő golyvaterületek és hogy a felnőttek között nem szaporodott a golyvások száma
(1926 TolnaiÚjLex.)
Aetiosz már tengervízzel való lemosást rendelt a golyvásoknak, ami használt is, valószínűleg azért, mert a tengervízben jód van
(1986 Az emberi test)
Sz: golyvásodik
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. golyva; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások