🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

gombernyő fn 

1. (Növ is) ’Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten honos, ernyős virágzatú, tenyeresen összetett levelű, lágy szárú évelő növény, kül. az ún. európai gombernyő fajba (Sanicula europaea) tartozó, nyirkos, sziklás erdőkben előforduló, 20–60 centiméteresre növő, fehér v. rózsaszínes, tömött, gömb alakű ernyőcskékből álló virágú, gyógynövényként is haszn. erdei növény’ ❖ Gomberny (Sanicula.) Erny. 3-4-egyenetlen-kotsányú; ernyőkéi gombformák (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 194) | Keztyű-virág, […] hegyi virág a gombernyők közől (1872 A magyar nyelv teljes szótára C7036, 43) | Gombernyő (növ., Sanicula Tourn.), ernyős erdei fű, 12 faja elszórva terem a föld kerekségén (1894 PallasLex. CD02) | [Vásárosnamény környékén honos] a berki szellőrózsa, a szagos müge, a télizöld meténg, a vicsorgó, a gombernyő, a kárpáti sáfrány (1986 Magyar Nemzet aug. 23. C8361, 7).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az ilyen lágy szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ hegyi Gomberny (S. [= Sanicula] europaea) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 194) | Erdei gombernyő. Sanicula europaea L. – (Patikai szaniczor, szánikula v. törő zsányik, berzengő mag.) (1902 Wagner János CD35) | Sanicula, gombernyő, az ernyősök családjába tartozó növénynemzetség. Kb. 30 faja közül egy, a Sanicula europaea Magyarországon is elég gyakori, főleg bükkösökben (1941 ÚjIdőkLex. C5449, 5381) | bíboros gombernyő S. [= Sanicula] bipinnatifida (1998 Növényneveink C6120, 99).

1b. (egysz-ban) (Növ) ’〈e nemzetség egyik faja, az ún. európai gombernyő elnevezéseként〉’ ❖ gombernyő Sanicula europaea (1965 Magyar növénynevek szótára C5201, 68) | gombernyő […] S. [= Sanicula] europaea (európai gombernyő) (1998 Növényneveink C6120, 99).

2. (ritk) ’e növények vmelyikének vmely része, kül. levele mint gyógyászati alapanyag’ ❖ A sebeket növények főzetéből készült fürdőkben áztatják és kimossák. Erre jó az erdei mályva, kamilla, gombernyő, diólevél (1956 Maár Margit CD52).

Vö. CzF.; ÉKsz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
gombernyő főnév
1. (Növ is)
Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten honos, ernyős virágzatú, tenyeresen összetett levelű, lágy szárú évelő növény, kül. az ún. európai gombernyő fajba (Sanicula europaea) tartozó, nyirkos, sziklás erdőkben előforduló, 20–60 centiméteresre növő, fehér v. rózsaszínes, tömött, gömb alakű ernyőcskékből álló virágú, gyógynövényként is haszn. erdei növény
Gomberny (Sanicula.) Erny.Ernyője 3-4-egyenetlen-kotsányú; ernyőkéi gombformák
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
Keztyű-virág, […] hegyi virág a gombernyők közől
(1872 A magyar nyelv teljes szótára)
Gombernyő (növ.növény, Sanicula Tourn.Tournefort), ernyős erdei fű, 12 faja elszórva terem a föld kerekségén
(1894 PallasLex.)
[Vásárosnamény környékén honos] a berki szellőrózsa, a szagos müge, a télizöld meténg, a vicsorgó, a gombernyő, a kárpáti sáfrány
(1986 Magyar Nemzet aug. 23.)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈az ilyen lágy szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉
hegyi Gomberny (S. [= Sanicula] europaea)
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
Erdei gombernyő. Sanicula europaea L.Linnaeus – (Patikai szaniczor, szánikula v.vagy törő zsányik, berzengő mag.)
(1902 Wagner János)
Sanicula, gombernyő, az ernyősök családjába tartozó növénynemzetség. Kb.körülbelül 30 faja közül egy, a Sanicula europaea Magyarországon is elég gyakori, főleg bükkösökben
(1941 ÚjIdőkLex.)
bíboros gombernyő S. [= Sanicula] bipinnatifida
(1998 Növényneveink)
1b. (egysz-ban) (Növ)
〈e nemzetség egyik faja, az ún. európai gombernyő elnevezéseként〉
gombernyő Sanicula europaea
(1965 Magyar növénynevek szótára)
gombernyő […] S. [= Sanicula] europaea (európai gombernyő)
(1998 Növényneveink)
2. (ritk)
e növények vmelyikének vmely része, kül. levele mint gyógyászati alapanyag
A sebeket növények főzetéből készült fürdőkben áztatják és kimossák. Erre jó az erdei mályva, kamilla, gombernyő, diólevél
(1956 Maár Margit)
Vö. CzF.; ÉKsz.

Beállítások