grammatizál ige 

1. tn (tárgyragos határozóval is) (kissé rég, Tud) ’nyelvészeti, kül. nyelvtani elemzést végez vki’ ❖ Egész éjszaka is kész lett volna beszélni az öreg nekem; a’ világ véghetetlen Alphabetomairol, és Grammaticájárol, én is sokat grammatizáltam neki a Magyarból, Oláhból, és Cigányból (1797 Gyarmathi Sámuel C5890, 62) | Ok nélkül grammatisálni, ’s akár megy akár nem megy, erővel kietymologisalni valamit, nem egyéb, mint Cum ratione insanire, az észt haszontalanságra vesztegetni (1822 Balogh Sámuel C5547, 70) | Csak arra bátorkodunk figyelmeztetni általában némely grammatizáló urakat, kik majd e majd ama tős gyökeres szólásmódot ki akarják küszöbölni nyelvünkből, hogy az igazi nyelvész nem törvényhozója, hanem törvényfejtője az élő nyelvnek (1864 Arany János C6506, 155) | Egy pár évvel ezelőtt az oktatásügyi költségvetés tárgyalásakor Eötvös Károly megrótta azt a kegyetlenséget, mellyel folyton gramatizálni [!] kényszerítik már az elemi iskola növendékét (1900 Simonyi Zsigmond C5959, [1]) | A latin, mondták a latinhivők, megkönnyíti a modern nyelvek tanulását is, nyelvtanának logikája alapot ad más nyelvek grammatikai szerkezetének megértéséhez. Ez igaz. Főleg akkor, ha elsősorban – a régi nyelvoktatási tradíciók szellemében – grammatizálni tanítják a diákokat (1961 Magyar Nemzet szept. 26. C4799, [1]).

1a. ts (rég, Tud) ’〈szöveget, szerzőt stb.〉 nyelvészeti szempontból vizsgál, elemez, ill. kritizál vki’ ❖ [Gyarmathi Sámuel] egy egy hétig is elvagyon nálunk. Macbethemet együtt nézők által, ’s grammatizáltuk (1812 Döbrentei Gábor C2563, 84) | távul légyen tlem, hogy tet [ti. Horvát Istvánt] szugolyba-szoritással, vagy leczkézéssel fenyegessem, mint  engem (p. 4.), vagy grammatizállyam (p. 7.) vagy Orthographiámra kéntessem (1828 Fejér György C5622, 48) | Míg mi egymást örökké leczkézzük grammatizáljuk, egymásnak szemére nyelvtudatlanságot lobbantunk, addig más Nemzetek, a’ tudományoknak roppant mezején, uj 1meg uj elfoglalásokat tesznek, ’s bennünket mindég messzebb hagynak (1830 Bugát Pál C6492, 125).

2. tn (Nyelvt) ’〈nyelvoktatásban:〉 a grammatika tanításán alapuló pedagógiai módszert használ, alkalmaz vki, vmi’ ❖ Ne grammatizáljanak annyit az iskolában s pusztitsák ki az iskolai tanitásból különösen a földrajz- és a természetrajzból a szellemölő verbalizmust; szóval hagyják el a sok sallangot (1892 Nemzet nov. 26. C0391, 3) | 1693-ban készül Fridelius tanterve, 1775-ben írja Farkas Ádám a maga „Symbola”-ját. […] Az egyoldalúan grammatizáló iskolából eljutottunk a gyakorlati életre nevelő gimnáziumig (1944 Legény János CD52) | [Hegyi Endre] nyelvoktatása nem a hagyományos formákból, például a nyelvtanból indul ki, ő nem grammatizál öncélúan, hanem rávezeti a hallgatót a grammatikai törvényekre (1969 Magyar Nemzet aug. 31. C4806, 11) | [a beszédközpontú szemlélet] szembeszegült a klasszikus fordítás- és olvasásközpontú pedagógiával, amit a latintanítási hagyományokhoz ragaszkodó, egyoldalúan grammatizáló középiskola még akkor őrzött (2001 Magyar Hírlap CD09).

3. ts (rendsz. ign-i alakban) (Tud) ’〈nyelvet〉 grammatikai, nyelvtani szempontból leír, nyelvtani rendszerbe foglal vki’ ❖ [a régi fordítók] a költői nyelvben az érzelem és értelem sérelme nélkül átültethető, grammatizált nyelvet látnak (1938 Turóczi-Trostler József CD10) | A formula bemutatása magyar példával együtt annak a vissza-visszatérő sylvesteri gondolatnak a bizonyítási szándékából született, miszerint a magyar nyelv ugyanúgy grammatizálható, mint a latin, a magyar főnevek ugyanúgy deklinálhatók, mint a latinéi (1988 F. Kovács Ferenc C5928, 278) | A késő antik kor grammatikusa, Martianus Capella a grammatikát a nyelvi reflexió alapjának, illetve a grammatizált nyelvet a kultúra alapkövének tekinti (1996 Tarr Klára C6047, 488).

4. ts (rendsz. ign-i alakban) (Nyelvt) ’a grammatikai viszonyokat kifejező nyelvi elemekkel v. információkkal ellát vmit, ill. grammatikai viszonyokat tükröző nyelvi formában megfogalmaz, kifejez vmit vki’ ❖ E tömérdek grammatikai információ alapján joggal mondhatja a szótár bevezetője, hogy a VégSz. egyben az ÉrtSz. sajátos, grammatizált tartalomjegyzéke (1971 Rácz Endre C8591, 57) | Magyar szempontból ügyelnünk kell […] arra, hogy szintagmatikus neveknél egységesen grammatizált alakokat jegyezzünk fel, mert elsősorban a német flektált alakjai különben félrevezethetik a gyűjtőt (1972 Pogány Irén–Zelliger Erzsébet C5912, 403) | A rajt ’aus’ konkrét deiktikus jelentése, valamint a grammatizált birtokos személyjel [ti. a rajta szó a-ja] szorosabban kapcsolják a rajta lexémát a főnévhez, mint az igéhez [a „a borítékon rajta van a bélyeg” mondatban] (1995 Wolfgang Schlachter C5935, 18) | Az Esti Kornél paratextusként értelmezett egyes fejezetcímei mintegy grammatizálják (nyelvi formában fogalmazzák meg) a mintaszerzői és az elbeszélői szólam közötti különbséget (1997 Tátrai Szilárd C6048, 330).

Sz: grammatizálás, grammatizálódik.

Vö. IdSz.