🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

gránit fn és mn (Ásv v. Föld)

I. fn

’főként földpátból és kvarcból álló, gyakr. vmilyen csillámot, kül. biotitot tartalmazó, kristályos-szemcsés szerkezetű, igen kemény, rendsz. szürke, rózsaszín v. vörös színű mélységi magmás kőzet (vmely változata)’ ❖ Az hieroglyphicus iráſſal jeleskedö Egyiptusi régiségek, tudva vagyon, hogy erös Granitböl állanak (1783 Molnár János C0291, 374) | [a császár] nehezen határozza magát valamire, de ha egyszer határozott, kemény mint a gránit, nem tágít határozatától (1866 Kossuth Lajos CD32) | A Tátra hegylánca úgy áll most is, ahogy azt százezernyi évek előtt a földalakító istenerő az izzó földrétegen át előretolta. Szürke gránit és alpes-mész az, egymáson keresztültörve (1872–1874 Jókai Mór CD18) | a kemény gránit, amely kvarcszemcsékből, csillámokból és földpátokból áll, a szénsavas vegyületeknek csak részben áll ellen (1950 Jakóby László–Vajk Péter Tamás C6556, 48) | A variszkuszi gránitok – mint a legellenállóbb kőzetek – a maghegységek gerincét alkotják (1997 Magyarország földje CD05) | [noha] a fű és a moha már megkezdte a falakat, amelyek nagy kőtömbökből, feltehetőleg flamanville-i gránitból voltak, beletelik még néhány évszázadba, míg komolyan kárt tudna tenni bennük bármi is (2019 Tótfalusi Ágnes ford.–Houellebecq 3322007, 145).

a. ’ilyen anyagból való tárgy, dolog v. természeti alakulat’ ❖ A felhőkbe nyúlt gránit ormai S az elzárt völgy néked legkedvesb nézőhely (1803 k. Berzsenyi Dániel CD01) | Kő nem mondja, nem hirdeti gránit, Csak a csillag őrzi lelke álmit (1877 Darmay Viktor C1353, 189) | nem bosszantja az utczák gránitján robogó kocsikerekek undok kattogása (1891 Malonyay Dezső C3021, 140) | [Harpacskószajudár] házai téglából épültek, uccái gránittal vannak kikövezve (1910 Nagy Lajos C5221, 187) | bükkből készült, cseresznye színű konyhabútorok, amelyeknek valamennyi pultfelületét vörös gránittal fedték le (1997 Lakáskultúra CD39).

II. mn

(összetételek előtagjaként is) ’ebből az anyagból készített 〈építmény, tárgy〉’ ❖ Az a’ nagy gránit medencze, mely a’ Fórumon, a’ ſzök kútak vizét fogadta el, egéſzen felfedeztetett; tsudalkozva nézik az emberek annak ſzép formáját, oriási nagyságát (1811 Hazai és Külföldi Tudósítások C0196, 308) | a gránit síremlék is befejezéséhez állt közel, éppen csak a sírirat hiányozván róla (1867 Jókai Mór CD18) | A nagymama benézett az udvarba, egy pillantást vetett a gránit lépcsőházra (1917–1919 Krúdy Gyula CD54) | A gyalogosok világosszürke gránit díszburkolaton járhatnak (2002 Magyar Hírlap CD09) | Egyiptomban már a XII. dinasztia korában (Kr. e. XIX. század) készülnek fából kancellár- és írnokszobrok egyéni arckifejezéssel, sőt olykor még gránit királyszobrokon is megjelennek melankolikus vonások (2013 S. Nagy Katalin 3616001, 57).

ÖE: ~alap, ~bánya, ~bérc, ~burkolás, ~darab, ~ér, ~falazat, ~hasáb, ~hegy, ~képlet, ~kövezet, ~lap, ~medence, ~orom, ~palota, ~réteg, ~szikla, ~szirt, ~szürke, ~tábla.

Sz: gránitos.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
gránit főnév és melléknév (Ásv v. Föld)
I. főnév
főként földpátból és kvarcból álló, gyakr. vmilyen csillámot, kül. biotitot tartalmazó, kristályos-szemcsés szerkezetű, igen kemény, rendsz. szürke, rózsaszín v. vörös színű mélységi magmás kőzet (vmely változata)
Az hieroglyphicus iráſſal jeleskedö Egyiptusi régiségek, tudva vagyon, hogy erös Granitböl állanak
(1783 Molnár János)
[a császár] nehezen határozza magát valamire, de ha egyszer határozott, kemény mint a gránit, nem tágít határozatától
(1866 Kossuth Lajos)
A Tátra hegylánca úgy áll most is, ahogy azt százezernyi évek előtt a földalakító istenerő az izzó földrétegen át előretolta. Szürke gránit és alpes-mész az, egymáson keresztültörve
(1872–1874 Jókai Mór)
a kemény gránit, amely kvarcszemcsékből, csillámokból és földpátokból áll, a szénsavas vegyületeknek csak részben áll ellen
(1950 Jakóby László–Vajk Péter Tamás)
A variszkuszi gránitok – mint a legellenállóbb kőzetek – a maghegységek gerincét alkotják
(1997 Magyarország földje)
[noha] a fű és a moha már megkezdte a falakat, amelyek nagy kőtömbökből, feltehetőleg flamanville-i gránitból voltak, beletelik még néhány évszázadba, míg komolyan kárt tudna tenni bennük bármi is
(2019 Tótfalusi Ágnes ford.Houellebecq)
a.
ilyen anyagból való tárgy, dolog v. természeti alakulat
A felhőkbe nyúlt gránit ormai S az elzárt völgy néked legkedvesb nézőhely
(1803 k. Berzsenyi Dániel)
Kő nem mondja, nem hirdeti gránit, Csak a csillag őrzi lelke álmit
(1877 Darmay Viktor)
nem bosszantja az utczák gránitján robogó kocsikerekek undok kattogása
(1891 Malonyay Dezső)
[Harpacskószajudár] házai téglából épültek, uccái gránittal vannak kikövezve
(1910 Nagy Lajos)
bükkből készült, cseresznye színű konyhabútorok, amelyeknek valamennyi pultfelületét vörös gránittal fedték le
(1997 Lakáskultúra)
II. melléknév
(összetételek előtagjaként is)
ebből az anyagból készített 〈építmény, tárgy〉
Az a’ nagy gránit medencze, mely a’ Fórumon, a’ ſzök kútak vizét fogadta el, egéſzen felfedeztetett; tsudalkozva nézik az emberek annak ſzép formáját, oriási nagyságát
(1811 Hazai és Külföldi Tudósítások)
a gránit síremlék is befejezéséhez állt közel, éppen csak a sírirat hiányozván róla
(1867 Jókai Mór)
A nagymama benézett az udvarba, egy pillantást vetett a gránit lépcsőházra
(1917–1919 Krúdy Gyula)
A gyalogosok világosszürke gránit díszburkolaton járhatnak
(2002 Magyar Hírlap)
Egyiptomban már a XII. dinasztia korában (Kr.Krisztus e.előtt XIX. század) készülnek fából kancellár- és írnokszobrok egyéni arckifejezéssel, sőt olykor még gránit királyszobrokon is megjelennek melankolikus vonások
(2013 S. Nagy Katalin)
ÖE: gránitalap, gránitbánya, gránitbérc, gránitburkolás, gránitdarab, gránitér, gránitfalazat, gránithasáb, gránithegy, gránitképlet, gránitkövezet, gránitlap, gránitmedence, gránitorom, gránitpalota, gránitréteg, gránitszikla, gránitszirt, gránitszürke, gránittábla
Sz: gránitos
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások