gránát¹ 3A4 fn és mn
I. fn
1. (kissé rég) ’gránátalma mint növény, ill. annak gyümölcse v. virága’ ❖ A’ Plánták-orſzágából, bvséggel van ezen ſzigetekben [ti. a Fülöp-szigetekben] riskása, […] füge, gránát (1795 Decsy Sámuel C8000, CXXI) | a hajnalpiros gránát Sűrű ligetjein rezeg […] tiszta harmat (1871 e. Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Moore C2938, 154) | S méz nedvü szőllő, mit roskadva hord A dús gerezd; narancs, granát, fige Mintegy rázatlan hullt ölükbe le (1892 Ábrányi Emil ford.–Byron 8002008, 167) | [Aphrodité istennőnek] a virágok közül jelképei a rózsa, mák, mirtusz, gránát és alma (1911 RévaiNagyLex. C5697, 735).
2. (Ásv) ’gránátkő mint ásvány, ill. mint ékkő’ ❖ ſok Bányavirágot, és a’ Gránátot-is, lehet ketts Nyóltzſzegü Kriſtályformába, találni (1782 Benkő Ferenc ford.–Werner C0960, 124) | [Az almandin] a leggyakrabban található gránát és szép vörösszínü változatai a legbecsesebb faja a nemes gránátnak, és mint ilyen kedvelt drágakő (1893 PallasLex. CD02) | A [drégelyi] vár környékén, vízmosásos árkokban igen sok gránátot találni. E gránátszemeket az eső a hegy oldalából mossa ki (1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | uwarowit, gyönyörű sötét smaragdzöld gránát az Uralból és Himalayából (1913 RévaiNagyLex. C5703, 763) | Vékony kis gyűrű volt, igazán kedves, apró gránátokkal volt körülrakva finoman (1942 Füst Milán 9161046, 142) | gránátok: szilikátásvány-csoport. A szigetszilikátok közé tartoznak, kémiai összetételük a következő általános képlettel fejezhető ki: R3 2+R2 3+(SiO2)3, ahol R2+ = Ca, Mg, Fe2+, R3+ = Al, Fe3+, Cr3+, Ti (1999 MagyarNagyLex. C5821, 798).
2a. (ritk) ’ebből a kőből készült v. azzal díszített ékszer’ ❖ [Penelopének] terhelik gránáttal fehér két kezeit, ’S-ragyogó gyémántal el ſzokott füleit (1780 Dugonics András ford.–Homérosz C1485, 217) | [a verhovinai nők] nyakokon olcsó veres gránátot viselnek, melly mellökre sok sorban csüng, s mellyre sárga rézből készült pénzformáju karikákat aggatnak veres galandokra (1855 Vasárnapi Újság CD56) | az ingvállon, amikor a téglapiros fejtő a mosások után színt vált s lilásba játszva, a nyakon lévő gránáttal modernül szép harmóniába jut, azt ők [ti. a kalotaszegi lányok] már nem kedvelik (1907 Malonyay Dezső CD07).
II. mn
1. (összetételek előtagjaként is) ’gránátkőből való, abból készült v. azzal díszített 〈tárgy, kül. ékszer〉’ ❖ Gömbölyü nyakába három sor igazgyöngy volt füzve s pártája ragyogott tüzvillogásu granát gyöngyöktől (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Pali pedig fekete bársony atillát hordott, granát gombokkal (1891 Jókai Mór CD18) | [a lány] egyszerre csak átölelte a két karjával a[z apja] nyakát, és kezdte a nagy fejét lehúzni a saját szájához, amire az öreg dörmögött valami olyasfélét, hogy a gránát fülbevalójával megkarcolta (1900 Mikszáth Kálmán CD04) | az É-Tiszántúlon [használt gyöngysor általában] gránát nyakék egy vagy több sor felfűzött gyöngyből (1979 NéprajziLex. CD47).
2. (ritk) ’a gránátkő színéhez hasonló mélyvörös színű 〈dolog〉’ ❖ Fekete és gránát búza férgek, mert ezek tsak ſzínekkel külömböznek egymástól (1795 Gáti István C1860, 271) | [a férj távollétében a feleség és barátnője számára] van gyöngy élet, egyik piros magyar férfiruhába a másik granát férfiruhába, van kilovaglás, zene, táncz (1885 Deák Farkas CD55).
ÖE: ~fa, ~szirt, ~virág.
Vö. CzF. granát¹ v. gránát, gránát²; ÉrtSz. gránát¹; TESz. gránát¹; ÉKsz. gránát¹; SzT. gránát¹; IdSz. gránát¹