gránát¹ 3A4 fn és mn 

I. fn

1. (kissé rég) ’gránátalma mint növény, ill. annak gyümölcse v. virága’ ❖ A’ Plánták-orſzágából, bvséggel van ezen ſzigetekben [ti. a Fülöp-szigetekben] riskása, […] füge, gránát (1795 Decsy Sámuel C8000, CXXI) | a hajnalpiros gránát Sűrű ligetjein rezeg […] tiszta harmat (1871 e. Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Moore C2938, 154) | S méz nedvü szőllő, mit roskadva hord A dús gerezd; narancs, granát, fige Mintegy rázatlan hullt ölükbe le (1892 Ábrányi Emil ford.–Byron 8002008, 167) | [Aphrodité istennőnek] a virágok közül jelképei a rózsa, mák, mirtusz, gránát és alma (1911 RévaiNagyLex. C5697, 735).

2. (Ásv) ’gránátkő mint ásvány, ill. mint ékkő’ ❖ ſok Bányavirágot, és a’ Gránátot-is, lehet ketts Nyóltzſzegü Kriſtályformába, találni (1782 Benkő Ferenc ford.–Werner C0960, 124) | [Az almandin] a leggyakrabban található gránát és szép vörösszínü változatai a legbecsesebb faja a nemes gránátnak, és mint ilyen kedvelt drágakő (1893 PallasLex. CD02) | A [drégelyi] vár környékén, vízmosásos árkokban igen sok gránátot találni. E gránátszemeket az eső a hegy oldalából mossa ki (1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | uwarowit, gyönyörű sötét smaragdzöld gránát az Uralból és Himalayából (1913 RévaiNagyLex. C5703, 763) | Vékony kis gyűrű volt, igazán kedves, apró gránátokkal volt körülrakva finoman (1942 Füst Milán 9161046, 142) | gránátok: szilikátásvány-csoport. A szigetszilikátok közé tartoznak, kémiai összetételük a következő általános képlettel fejezhető ki: R3 2+R2 3+(SiO2)3, ahol R2+ = Ca, Mg, Fe2+, R3+ = Al, Fe3+, Cr3+, Ti (1999 MagyarNagyLex. C5821, 798).

2a. (ritk) ’ebből a kőből készült v. azzal díszített ékszer’ ❖ [Penelopének] terhelik gránáttal fehér két kezeit, ’S-ragyogó gyémántal el ſzokott füleit (1780 Dugonics András ford.–Homérosz C1485, 217) | [a verhovinai nők] nyakokon olcsó veres gránátot viselnek, melly mellökre sok sorban csüng, s mellyre sárga rézből készült pénzformáju karikákat aggatnak veres galandokra (1855 Vasárnapi Újság CD56) | az ingvállon, amikor a téglapiros fejtő a mosások után színt vált s lilásba játszva, a nyakon lévő gránáttal modernül szép harmóniába jut, azt ők [ti. a kalotaszegi lányok] már nem kedvelik (1907 Malonyay Dezső CD07).

II. mn

1. (összetételek előtagjaként is) ’gránátkőből való, abból készült v. azzal díszített 〈tárgy, kül. ékszer〉’ ❖ Gömbölyü nyakába három sor igazgyöngy volt füzve s pártája ragyogott tüzvillogásu granát gyöngyöktől (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Pali pedig fekete bársony atillát hordott, granát gombokkal (1891 Jókai Mór CD18) | [a lány] egyszerre csak átölelte a két karjával a[z apja] nyakát, és kezdte a nagy fejét lehúzni a saját szájához, amire az öreg dörmögött valami olyasfélét, hogy a gránát fülbevalójával megkarcolta (1900 Mikszáth Kálmán CD04) | az É-Tiszántúlon [használt gyöngysor általában] gránát nyakék egy vagy több sor felfűzött gyöngyből (1979 NéprajziLex. CD47).

2. (ritk) ’a gránátkő színéhez hasonló mélyvörös színű 〈dolog〉’ ❖ Fekete és gránát búza férgek, mert ezek tsak ſzínekkel külömböznek egymástól (1795 Gáti István C1860, 271) | [a férj távollétében a feleség és barátnője számára] van gyöngy élet, egyik piros magyar férfiruhába a másik granát férfiruhába, van kilovaglás, zene, táncz (1885 Deák Farkas CD55).

ÖE: ~fa, ~szirt, ~virág.

Vö. CzF. granát¹ v. gránát, gránát²; ÉrtSz. gránát¹; TESz. gránát¹; ÉKsz. gránát¹; SzT. gránát¹; IdSz. gránát¹

gránát¹ 3A4 főnév és melléknév
I. főnév
1. (kissé rég)
gránátalma mint növény, ill. annak gyümölcse v. virága
A’ Plánták-orſzágából, bvséggel van ezen ſzigetekben [ti. a Fülöp-szigetekben] riskása, […] füge, gránát
(1795 Decsy Sámuel)
a hajnalpiros gránát Sűrű ligetjein rezeg […] tiszta harmat
(1871 e. Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.Moore)
S méz nedvü szőllő, mit roskadva hord A dús gerezd; narancs, granát, fige Mintegy rázatlan hullt ölükbe le
(1892 Ábrányi Emil ford.Byron)
[Aphrodité istennőnek] a virágok közül jelképei a rózsa, mák, mirtusz, gránát és alma
(1911 RévaiNagyLex.)
2. (Ásv)
gránátkő mint ásvány, ill. mint ékkő
ſok Bányavirágot, és a’ Gránátot-is, lehet ketts Nyóltzſzegü Kriſtályformába, találni
(1782 Benkő Ferenc ford.Werner)
[Az almandin] a leggyakrabban található gránát és szép vörösszínü változatai a legbecsesebb faja a nemes gránátnak, és mint ilyen kedvelt drágakő
(1893 PallasLex.)
A [drégelyi] vár környékén, vízmosásos árkokban igen sok gránátot találni. E gránátszemeket az eső a hegy oldalából mossa ki
(1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
uwarowit, gyönyörű sötét smaragdzöld gránát az Uralból és Himalayából
(1913 RévaiNagyLex.)
Vékony kis gyűrű volt, igazán kedves, apró gránátokkal volt körülrakva finoman
(1942 Füst Milán)
gránátok: szilikátásvány-csoport. A szigetszilikátok közé tartoznak, kémiai összetételük a következő általános képlettel fejezhető ki: R32+R23+(SiO2)3, ahol R2+ = Ca, Mg, Fe2+, R3+ = Al, Fe3+, Cr3+, Ti
(1999 MagyarNagyLex.)
2a. (ritk)
ebből a kőből készült v. azzal díszített ékszer
[Penelopének] terhelik gránáttal fehér két kezeit, ’S-ragyogó gyémántal el ſzokott füleit
(1780 Dugonics András ford.Homérosz)
[a verhovinai nők] nyakokon olcsó veres gránátot viselnek, melly mellökre sok sorban csüng, s mellyre sárga rézből készült pénzformáju karikákat aggatnak veres galandokra
(1855 Vasárnapi Újság)
az ingvállon, amikor a téglapiros fejtő a mosások után színt vált s lilásba játszva, a nyakon lévő gránáttal modernül szép harmóniába jut, azt ők [ti. a kalotaszegi lányok] már nem kedvelik
(1907 Malonyay Dezső)
II. melléknév
1. (összetételek előtagjaként is)
gránátkőből való, abból készült v. azzal díszített 〈tárgy, kül. ékszer〉
Gömbölyü nyakába három sor igazgyöngy volt füzve s pártája ragyogott tüzvillogásu granát gyöngyöktől
(1854 Vasárnapi Újság)
Pali pedig fekete bársony atillát hordott, granát gombokkal
(1891 Jókai Mór)
[a lány] egyszerre csak átölelte a két karjával a[z apja] nyakát, és kezdte a nagy fejét lehúzni a saját szájához, amire az öreg dörmögött valami olyasfélét, hogy a gránát fülbevalójával megkarcolta
(1900 Mikszáth Kálmán)
az ÉÉszak-Tiszántúlon [használt gyöngysor általában] gránát nyakék egy vagy több sor felfűzött gyöngyből
(1979 NéprajziLex.)
2. (ritk)
a gránátkő színéhez hasonló mélyvörös színű 〈dolog〉
Fekete és gránát búza férgek, mert ezek tsak ſzínekkel külömböznek egymástól
(1795 Gáti István)
[a férj távollétében a feleség és barátnője számára] van gyöngy élet, egyik piros magyar férfiruhába a másik granát férfiruhába, van kilovaglás, zene, táncz
(1885 Deák Farkas)
ÖE: gránátfa, gránátszirt, gránátvirág
Vö. CzF. granát¹ v. gránát, gránát²; ÉrtSz. gránát¹; TESz. gránát¹; ÉKsz. gránát¹; SzT. gránát¹; IdSz. gránát¹

Beállítások