isztringa (6A) l. esztrenga

esztrenga fn 6Aisztringa, isztronga, sztronga, sztrunga

1. (nyj) ’a nyáj egyben tartására és védelmére szolgáló karám, ill. ennek a juhok egyenként történő fejésére való, elkerített része’ ❖ Iſtenem! valaha látom-é Hazámat? […] Ha látom-is, tudom, könyvezem tonnámat ’S egy-néhány Aratás után eſztrengámat (1774 Dugonics András ford.–Vergilius C1484, 265) | A birkák is elkezdték az ellést; a zsenge báránynak most legjobb az ára; azokat hevenyében ki kell most mustrálni; amelyik megélni való, azt megbélyegezni és beoltogatni, amelyik eladni való lesz, azt külön esztrengára csapni (1858 Jókai Mór CD18) | Az esztrenga két részből áll, az egyikből egyenkint eresztgetik a juhokat a másikba, egy kis ajtón át, melynél a juhász ül a zsétárral, s megfeji mielőtt elbocsátaná (1882–1883 Mikszáth Kálmán CD04) | a birkát kerítésbe, isztringába zárták (1959 Vajkai Aurél C6404, 45) | Az erdélyi juhászatban az esztrenga a kosárnak [ti. karámnak] az a része, ahová fejés előtt hajtják a juhokat. […] Az eszköz elnevezése igen változatos képet mutat: esztrenga Erdélyben (esztrunga), a Hajdúságban és részben a Hortobágyon; isztronga a Kiskunságban és Szeged vidékén; sztronga, sztrunga Bereg megyében (1977 NéprajziLex. CD47) | A fejés helye a legelőn az esztrenga (isztronga, fejőkarám, kosár, dranka, lécka) (1999 Magyar néprajz CD47).

1a. (nyj) ’a juhkarám elkerítésére v. belső tagolására haszn., lécből készített v. vesszőből font kerítés’ ❖ ha ugrás közben, lova lába, az esztrengában meg nem botlik s ő maga a lóról le nem fordul (1851 Székely József C3910, 96) | a havasok legeltetési célokra alkalmas helyein felállított kalyibák, a hozzájuk tartozó juhsövénnyel, sztrongával (1929 Szekfű Gyula CD42) | Az esztrenga vagy dranka felállítható és szétszedhető, szintén kerítésszerű alkotmány (1934 Györffy István C5218, 144) | Tavasszal, amikor az ellés megkezdődött, a juhistállóban vagy a hodályban deszkákkal, esztrengával elkerítettek egy részt az ellő anyajuhok részére (1999 Magyar néprajz CD47).

2. ’a pásztorok által fizetett pénz- v. természetbeli adó’ ❖ a lakosság legnagyobb része sztrongát (census valachorum), azaz juhadót fizető pásztorokból állt (1940 Berlász Jenő CD43) | Olyan vlach adónemek, mint a sztronga és a tretina, csupán a 17. század végén enyésztek el (2000 Magyar néprajz CD47) | Az utasítás külön felsorolja a román (vlach) falvaktól beszedendő járadékokat, (pl. a sztrongának és a tretinának nevezett terményadókat) (2001 Kenyeres István CD58).

3. (rég) ’fegyelmezés, ill. szigorú vizsgálat’ ❖ Eme’ kankós Társad ha nálam ſzolgálna, Egyebet ſe tenne, cſak iſztrongát álna (1780 Dugonics András ford.–Homérosz C1485, 171) | ő nem ismeri az Irókat ’s kénytelen vala más által eresztetni bennünket esztrengára (1813 Kazinczy Ferenc C2564, 100) | Igy jutánk el az ideiglenes pályaudvarhoz is, s ott kiszállván, a rendőrségi esztrengán átesve, a városban valánk (1846 Pesti Divatlap C5839, 572) | Ekkor azutan a prorector ő nagysága fogta esztrengára az examinandust (1891 Jókai Mór C2319, 7).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. sztronga · sztrunga; ÚMTsz.

isztringa lásd esztrenga
esztrenga főnév 6A
isztringa 6A
isztronga 6A
sztronga 6A
sztrunga 6A
1. (nyj)
a nyáj egyben tartására és védelmére szolgáló karám, ill. ennek a juhok egyenként történő fejésére való, elkerített része
Iſtenem! valaha látom-é Hazámat? […] Ha látom-is, tudom, könyvezem tonnámat ’S egy-néhány Aratás után eſztrengámat
(1774 Dugonics András ford.Vergilius)
A birkák is elkezdték az ellést; a zsenge báránynak most legjobb az ára; azokat hevenyében ki kell most mustrálni; amelyik megélni való, azt megbélyegezni és beoltogatni, amelyik eladni való lesz, azt külön esztrengára csapni
(1858 Jókai Mór)
Az esztrenga két részből áll, az egyikből egyenkint eresztgetik a juhokat a másikba, egy kis ajtón át, melynél a juhász ül a zsétárral, s megfeji mielőtt elbocsátaná
(1882–1883 Mikszáth Kálmán)
a birkát kerítésbe, isztringába zárták
(1959 Vajkai Aurél)
Az erdélyi juhászatban az esztrenga a kosárnak [ti. karámnak] az a része, ahová fejés előtt hajtják a juhokat. […] Az eszköz elnevezése igen változatos képet mutat: esztrenga Erdélyben (esztrunga), a Hajdúságban és részben a Hortobágyon; isztronga a Kiskunságban és Szeged vidékén; sztronga, sztrunga Bereg megyében
(1977 NéprajziLex.)
A fejés helye a legelőn az esztrenga (isztronga, fejőkarám, kosár, dranka, lécka)
(1999 Magyar néprajz)
1a. (nyj)
a juhkarám elkerítésére v. belső tagolására haszn., lécből készített v. vesszőből font kerítés
ha ugrás közben, lova lába, az esztrengában meg nem botlik s ő maga a lóról le nem fordul
(1851 Székely József)
a havasok legeltetési célokra alkalmas helyein felállított kalyibák, a hozzájuk tartozó juhsövénnyel, sztrongával
(1929 Szekfű Gyula)
Az esztrenga vagy dranka felállítható és szétszedhető, szintén kerítésszerű alkotmány
(1934 Györffy István)
Tavasszal, amikor az ellés megkezdődött, a juhistállóban vagy a hodályban deszkákkal, esztrengával elkerítettek egy részt az ellő anyajuhok részére
(1999 Magyar néprajz)
2.
a pásztorok által fizetett pénz- v. természetbeli adó
a lakosság legnagyobb része sztrongát (census valachorum), azaz juhadót fizető pásztorokból állt
(1940 Berlász Jenő)
Olyan vlach adónemek, mint a sztronga és a tretina, csupán a 17. század végén enyésztek el
(2000 Magyar néprajz)
Az utasítás külön felsorolja a román (vlach) falvaktól beszedendő járadékokat, (pl.például a sztrongának és a tretinának nevezett terményadókat)
(2001 Kenyeres István)
3. (rég)
fegyelmezés, ill. szigorú vizsgálat
Eme’ kankós Társad ha nálam ſzolgálna, Egyebet ſe tenne, cſak iſztrongát álna
(1780 Dugonics András ford.Homérosz)
ő nem ismeri az Irókat ’s kénytelen vala más által eresztetni bennünket esztrengára
(1813 Kazinczy Ferenc)
Igy jutánk el az ideiglenes pályaudvarhoz is, s ott kiszállván, a rendőrségi esztrengán átesve, a városban valánk
(1846 Pesti Divatlap)
Ekkor azutan a prorector ő nagysága fogta esztrengára az examinandust
(1891 Jókai Mór)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. sztronga · sztrunga; ÚMTsz.

Beállítások