gút (3A1) l. guta
guta fn és mn 6B gút (nyj) , gutta (rég v. nyj)
I. fn
1. ’gutaütés, szélütés, agyvérzés’ ❖ [a herceg] a’ ſzekröl-is [!] le-fordúlt. Mellyen Hermene rettenetesen meg-ijedvén, azt gondolta, hogy a’ gúta ütötte-meg (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 359) | Gondoltam viradtig ſok meg hal ezekbl [ti. a keringve táncolókból], Guta következik a’ fej ſzédülésbl (1788 Gvadányi József C1936, 77) | Engelhauſzt halálra ütötte a’ Gutta (1790 Magyar Kurír C0316, 273) | [beszéde közben Porkoláb úrnak] nyelvét megsujtotta a guta. A’ pap felment a cathedrába, hogy onnan levezesse, a’ legalsó grádicson a’ fél részét csapta meg ismét (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 442) | a guta a legveszélyesb betegségek egyike és többnyire halállal végződik (1861 Vasárnapi Újság C7375, 102) | Kérdözém, hogy őt mi lölte? Tȧlám biz a gút mėgütte? (1862 Vadrózsák C2827, 93) | Halálán van biz az [ti. az apád]. Megsimította a guta. Se kezét, se lábát nem bírja; csak még éppen hogy beszélni tud (1892 Jókai Mór CD18) | Az öreg Fáyt meglegyintette a mult hónapban a guta, azóta tehetetlenül fekszik az ágyban (1900 Mikszáth Kálmán C3143, 204) | diétikus koszt, nem okoz szívszorongást vagy gutát (1936 Gelléri Andor Endre CD10) | nagyapót megüti a guta, és elfekvőbe pályázunk vele (2002 Magyar Hírlap CD09).
1a. ’〈vkivel v. vmivel kapcs. ellenérzés kif-ére, rendsz. átkozódásban, szitkozódásban〉’ ❖ A’ Tatár el-vigye dolgát. A’ nyü meg egye roſz léányát. A’ gutta üsse meg emberit (1794 Gyarmathi Sámuel C1947, 15) | Átkozott ember, hogy a guta ütötte volna meg Paganini valamelyik hangversenyén (1841 Gaal József 8149004, 150) | A guta vigye el, ahun kikőtt, a vagyont (1915 Pesti Hírlap jún. 8. C5663, 4) | Hétfőn: Vigyen el az ördög! Kedden: Egyen meg a fene! Szerdán: Törjön ki a frász! Csütörtökön: Jöjjön rád a nyavalya! Pénteken: Üssön beléd a menkű! Szombaton: Egyen meg a rosszseb! Vasárnap: Simítson meg a guta! (1922 Borsszem Jankó jún. 4. C5041, 6) | A beszerzett áruk egy részével kapcsolatban nem fogja tudni visszaigényelni majd az áfát, de ott üsse meg a guta, aki kitalálta az egészet (2000 Magyar Hírlap CD09).
1b. (túlzó) ’〈annak kif-ére, hogy vmely negatív érzelmi, es. fizikai hatás olyan mértékű vkin, hogy már-már a rosszullét kerülgeti〉’ ❖ Végre Idritz Basa kardját ki-rántotta, Mérgében majd tsak nem a’ guta bántotta (1777 Kónyi János C2731, 115) | sokszor majd megütötte A’ guta, úgy röhögött (1814 Fazekas Mihály 8138028, 3) | Nehogy pedig, midőn a magyar megkimélé, a német guta agyon simitsa, lángoló bérczé fortyant valóját kiszabaditá tizenhét rőfnyi sphaeráju attilájának pitykebörtönéből (1848 Bernát Gáspár C1060, 160) | A guta ott járt a füle mellett [mérgében] (1878 Boruth Elemér C1170, 40) | Barcsinét a guta környékezhette, mikor megtudta, hogy mégis csak van végrendelet (1900 Ambrus Zoltán C0590, 29) | Ott nálatok annyira fűtenek, hogy az embert megütheti a guta (1920 Móricz Zsigmond 9462009, 100) | Guti lövése után (3–0) már a guta kerülgethette az olasz drukkereket, akik elkeseredettségükben a pályára kezdtek dobálni mindent, ami a közelükben volt (2002 Magyar Hírlap CD09).
2. ’〈Elhomályosult jelentéstartalommal, rendsz. indulatos beszédben.〉’
2a. (kissé rég) ’〈szitkozódásban: indulat, ingerültség, ill. meglepetés, meghökkenés kif-ére〉’ ❖ guták tſinálták a pennáját – hiſzen Török betük már ezek – ſzáz lába is van egy M. nek (1779 Bessenyei György¹ C1082, 145) | mi a’ guta, nem jó ez az okulár (1782 Kónyi János C2729, 22) | Ott üsse a guta! (1799 Csokonai Vitéz Mihály C1325, 692) | ennye a gutát! a gutába! (1818 Lexicon trilingve C3044, 454. hasáb) | a sörétbül pédig kilencz sem vút akkura, mint egy pirula; de még a káfsli [= gyutacs] is hideg vut, mint a guta!… (1847 Vas Gereben 8514006, 19) | Mi a gutát! de hideg keze van bátyámuramnak! (1862 Baksay Sándor C0734, 198) | Hogy lüjje meg ütet a patvar, – morgott az öreg. – Ilyen taknyos akar darulesre monni? Guta a dolgát (1928 Móricz Zsigmond 9462005, 144).
2b. (tagadószóval nyomatékosítva is) (kissé rég) ’〈tagadás, ellenvetés kif-ére〉’ ❖ Eulalia. Az Idegen is j-é? Peter. J guttát! De biz’ úgy el-futott mint a’ nyúl-fiu (1790 Kóré Zsigmond ford.–Kotzebue C2744, 48) | Az idegen mindezekre azt véli, hogy tréfálunk, pedig tréfál a’ guta (1833 Munkácsy János 8323003, 156) | Értsen a’ guta benneteket leányom (1837 Kovács Pál² C2771, 49) | – Nem tudok én a te kölcsönödről semmit. – Gutát nem! (1885 Jókai Mór CD18) | Az asszony érezte, hogy Lippa sorsa el van döntve. Halkan annyit mondott: – Ahova a pogány beteszi lábát, azt többet kegyelmed vissza nem hozhatja. – Guttának kell, – morgott Bethlen (1930 Móricz Zsigmond CD10).
2c. (kérdő hsz v. ragozatlan kérdő nm után, hat ne-vel) (kissé rég) ’〈kérdés türelmetlen, indulatos nyomatékosítására〉’ ❖ szokásban van az itt? […] Hogy a’ gutában ne vólna? (1790 Kazinczy Ferenc ford.–Shakespeare C2546, 27) | hogy a’ guttába lehet, hogy ott legyen hijja, hol én nem is bántottam (1820 Hasznos Mulatságok C0181, 185) | Mi a tüzes gútot csinál az a gyermek, hogy úgy tud repülni? (1862 Vadrózsák C2827, 431) | Hát hova a fészkes gutába akarsz most menni, igy felöltözve? (1871 k. Papp Miklós C3428, 358) | Gépészmérnöknek, vagy mi a gutának készül (1883 Bodon József C1127, 223) | ki a guta meri a Gutát megfogdosni? (1898 Jókai Mór C2254, 90) | – No, az árából könnyű kitalálni a paripa állapotát. Eddig nekem nem merte megmondani, mert mi a gutát kezdtem volna vele, kertész az uram, földünk egy barázda sincs (1959 Népszava dec. 13. C4823, 3).
2d. (mozgást jelentő igével, -ba raggal) ’〈gyakr. bosszús felszólításban: elutasítás, hárítás v. felháborodás kif-ére〉’ ❖ erégy a’ patvarba, a’ gutába, a’ tatárokba! (1825 Lexicon valachico C2915, 254) | Eredj a gutába! Nem tudok én semmit angolul könyv nélkül egyebet, mint Hamlet monológját Shakespeare-ből (1875 Jókai Mór CD18) | – Makk! – mondta Ménorval, s úgy kivágta a makkfilkót, hogy csak úgy porzott. – Menj a gutába a filkóddal! Itt van Pallas! – felelt az ellenfél, s rácsapta a makk királynét a filkóra (1909 Budapesti Hírlap júl. 29. C4697, 16) | Menjenek az ilyenek a gutába, de sürgősen, mert veszélybe sodorják a hazát! (2007 Népszava jún. 23. C7470, [16]).
3. (Mezőg) ’〈kül. egyes gyümölcsfáknál:〉 a fa hervadásával és (részleges) elhalásával járó, ált. többféle kórokozó, baktériumok és gombák együttes megjelenése által okozott betegség’ ❖ Megütte (ütötte) a gut’ (guta) a szilvát (1902 Kanyaró Ferenc C6917, 462) | gutaütötte fán a száraz levelek (1913 RévaiNagyLex. C5705, 90) | Az öreg barackfát azóta rég megütötte a guta, ki is vágattuk (1935 Pesti Hírlap júl. 21. C5683, 4) | A szilvafán egyszer termett szilva s aztán megütötte a guta (1978 Népszava okt. 28. C7443, 7).
II. mn (rég)
1. ’〈a nagy mn után annak nyomatékosítására〉’ ❖ Ez hirtelen bánatomba Meg-ſzaggatám hajamot, ’S egy nagy guta potsolyába Belé vágám apámat (1792 Szalkay Antal ford.–Blumauer C3809, 66) | Azzal fel-áll egy fa-ſzékre ’S egy nagy guta vastag ſzegre Fel-akaſztá magát (1792 Szalkay Antal ford.–Blumauer 7306001, 126) | mire való volt az a nagy guta bot? (1793 Csokonai Vitéz Mihály C1325, 603).
2. ’〈bosszúság kif-ére:〉 kellemetlen, átkozott’ ❖ ugyan gutta gondolat ez (1793 Bethlen Imre ford.–Ayrenhoff C1110, 147) | hogy az ördögbe tudjam én magamat vadáſznak tettetni, mikor ſoha puska ſem vólt a’ kezembe. […] Azt könnyü tudni, hogy egy ſzép Léányt meg-ölellyen az ember, de azt mútatni, a’ mi soha sem vólt – e’ már gutta dolog (1793 Boér Sándor C6198, 34) | Katóm! Katóm! ki sem jöhetsz Te tán soha, Úgy bécsukott az a’ guta Vén Mostoha, Miólta szép ortzáidat, Szép violám, Ottbenn az ajtósark megett Megtsókolám (1799 Csokonai Vitéz Mihály C6224, 208) | Tán bizony Pikó herczegnek képzeled magad? Hanem ez is csak attól a gutta pénzkórságtól jön (1860 Kukliné prédikációi ford. C3287, 205).
2a. (ragozatlan kérdő nm után, rendsz. hat ne-vel) ’〈kérdés türelmetlen, indulatos nyomatékosítására〉’ ❖ Mi guta állapot lehet ez vallyon? (1793 Simai Kristóf ford.–Weisse C2991, 341) | Mi a’ guta embert hoztatok itt az én nyakamra? (1830 Kazinczy Ferenc ford.–Molière C0444, 39) | Mi a guta nyelv ez? (1881 Balogh Tihamér ford.–Molière C3178, 31).
Ö: hő~.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; ÉKsz.