gügyög ige 2cgögyög (rég v. nyj) , gyögyög (rég) , gyügyög (rég v. nyj)

1. tn (tárgyragos határozóval is) ’〈a beszéd kezdeti fokán levő kisgyermek〉 (értelmes szavakra emlékeztető) hangcsoportokat v. egyes szavakat (tökéletlen hangképzéssel) összefüggéstelenül mond(ogat), ill. 〈száj〉 e tevékenységet végzi; gagyog’ ❖ – Ah Hertzeg! had tsókoljam-meg Hertzegségednek kezét! Mint feleség, mint annya még egy gögyögö tsetsemönek – hálákat adok az ö nevében attyának ſzabaditásáért (1782 Kónyi János ford.–Müller¹ 7190024, 112) | Fogod-e szeretni két kicsi árvámat, Ha gügyögő ajkkal szólítnak anyának? (1883–1889 Kiss József³ 8245025, 276) | gyügyög: gyagyog a kis gyermek (1893 Magyar Nyelvőr C5957, 35) | gögyög: gagyog (kis gyermek, mikor beszélni kezd) (1906 A bakonyalji nyelvjárás C6345, 40) | Egyéves koromban már tipegtem, és gügyögtem. És soha nem selypítettem, legföllebb a hangzókat cseréltem fel. Például: mamoj-nak mondtam a majmot (1927 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | A minap szoptattam [a babát], és rám pillantott. Nevetett a szeme, aztán elmosolyodott, gügyögött egy keveset (2019 Best Magazin 3374001, 50).

1a. ts ’〈kisgyermek (szája)〉 így mond(va kifejez) vmit’ ❖ már a’ te ajakatskáid el­kezdének gyermekei [!] gondokat ggygni, a’ midn Éva Mehalát а’ te feleségedet fogadá méhébe (1775 Kónyi János ford.–Gessner C2732, 67) | Jőjjön hozzánk néni, – gyögyögé a kis lányka, – én elvezetem mamához (1882 Tolnai Lajos C4191, 302) | Mit számít, hogy milyen nyelven gügyögtem első szavaimat? (1933 Török Sophie CD10) | mindig azt a Richardot látta maga előtt, aki a munkaszolgálatból hazajött, meg annak a fiát, a kicsi Richardot, amint büszke Hitler-köszöntésre lendíti karját, és azt gügyögi: „Tatona… Hősz… Hajcolni fogok a Füjejéj…” (1968 Szőllősy Klára ford.–Maltz 9685003, 224).

1b. tn (pejor is) ’〈kisgyermekhez, es. állathoz v. felnőtthöz〉 az ilyen beszédet utánozva(, mesterkélten, negédesen) kedveskedve beszél vki’ ❖ Ha a’ Dajka tsitítni akarván a’ kis gyermeket, vagy néki kedveskedni, gögyög eltte; úgy el-rontja annak képzeléſseit, hogy a’ gyermek is gögyögve és hibás ſzókkal fog beſzélleni (1792 Pálóczi Horváth Ádám C2123, 38) | gyügyeg, gyügyegtet: gyermekek kedve szerint, lassan, kényesen beszél; űtet szeretik a gyermekek, me egísz nap mind gyügyeg véllek (1882 Magyar Nyelvőr C5949, 39) | – Fiacskám, gyermekem, drága kedves kis fiam. Szegény kis gyöngyöm, lelkem kis virágom. Rossz apád van, rossz anyád van, bántanak! – gyügyögött hozzá, mint az ölbeli babához (1911 Móricz Zsigmond 9462001, 58) | [Rizi:] (Édeskésen, gügyögve.) No, kismama? Hogy vagyunk? Gratulálok! (1970 Örkény István 9500038, 371) | A színészek egy része – Straub Dezsővel az élen – affektál, gügyög és mórikálja magát (1998 Magyar Hírlap CD09) | [húsvétkor] aranyos, csokoládéból készült és valódi nyusziknak és pelyhes kiskacsáknak gügyöghetünk (2018 Bakonyi Berta ford.–Ivens 3492001, 62).

1c. ts ’így mond vmit vki’ ❖ Mikor a fosztásnak vége lett, Vetés Jani átkarolta Böske derekát, oda hajlitá fejét a keblére, s gyügyögve hozzá szerelemittas szavakat, ugy kisérte az utczán keresztül, lassan, vontatottan (1889 Madarassy László 8466014, 193) | Aztán arról beszéltünk, hogy olyan boldog házaspár nem lesz a fővárosban, mint mink ketten. – Holtunkig, – gügyögte Viki (1912 Gárdonyi Géza 9173001, 65) | gyere közelebb – gügyögte a nő, és amikor Köves engedelmeskedett, a forró kezet, akárcsak az étteremben, megint a combján érezte, csak most egy kissé följebb (1988 Kertész Imre² CD41) | – Holnap reggel pá-pá lesz neked, kicsi Gabe – gügyögte Apa mézesmázos hangon (2001 Tóth Tamás Boldizsár ford.–Lowry 3325004, 220).

1d. tn (rég) ’egyszerű szavakkal, jól érthetően(, türelmesen, aprólékosan magyarázva) beszél (vkivel) vki’ ❖ ha az Isten nékiek [ti. Izrael népének] igen mélyen beszéllett vólna, és lelkiképpen ... tehát ... velek mintegy gögygött, ... emberi módon szóllott (1794 Dálnoki László Ferenc C1348, 145) | Ha tehát a’ sebesebb elméjühez alkalmaztatja magát a’ Tanító, a’ lassú elmarad; ha pedig erre vigyáz inkább, és véle hosszason gyügyög, a’ más szenved késedelmet (1834 Thewrewk József C4148, 25).

2. ts (kissé rég) ’alig érthetően, akadozva v. összefüggéstelenül mond vmit vki’ ❖ Gögyögni. Balbutire (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 485) | Hogy álmomban lármáztam, Kérdezték mitsoda Ziza Nevet gyögyögtem, tám biz’ a’ Szeretmmel tzikáztam (1811 Terhes Sámuel C4120, 12) | [A vizsgált személy] süket, csak egynéhány rosszúl érthető szót gyügyög rekedt hangon (1865 Orvosi Hetilap C8115, 623) | Az „intoxication” [= a részegség] a nőket sem kímélte meg. Néhány teljesen elázott és érthetetlenségeket gügyög (1931 Budapesti Hírlap okt. 31. C4719, 10).

3. tn (tárgyragos határozóval is) ’〈idegen nyelven〉 gyengén, kezdetleges szinten beszél vki’ ❖ mindazon nyelven beszéltem hozzájuk, amin csak gügyögni tudtam – hollandul, latinul, franciául, spanyolul, olaszul –, hiába (1914 Karinthy Frigyes ford.–Swift 9309082, 157) | Találomra németül szólok néhányukhoz, de angolul válaszolgatnak. Jake Weber azonban gügyög valamit németül, megértem hát (1936 Nemzeti Sport júl. 26. C7075, 3) | [a német mellett] középfokon beszél még angolul, és spanyolul is gügyög valamennyire (2005 Népszabadság ápr. 7. C7853, 24).

3a. ts (ritk) ’〈idegen nyelvet〉 ilyen szinten használ, beszél vki’ ❖ Nyelvi nehézségünk is volt. Sárosi dr. glasgowi nyelvjárásban beszél. Toldi viszont csak az észak-skóciai nyelvet gügyögi. Érthető, ha nem értették meg egymást (1938 Nemzeti Sport dec. 23. C7077, 8) | Marokkóban mindenki gügyögi a franciát (1994 Nemzeti Sport jún. 14. C8063, 14).

4. tn (rég, irod) ’〈madár (hangja, éneke)〉 hosszasan, szaggatottan, az emberi beszédre emlékeztető tónusban szól’ ❖ Óh be ſzépen énekel, és Gyügyög a’ ſzerelemrl [a kismadár]! (1803 Dési Nagy Sándor C3294, 69) | Világtalanodása után pár évekkel megkisérlé még egyszer, s utoljára a lövést; kivezetteté magát fácánossába, s ott egy terebélyes nyárfa alá lapult, melyre a fácánok gyügyögő hangjára fellőtt, de nem talált (1854 Ujfalvy Sándor 8497007, 40) | Itt kell neki [ti. a csalogánynak] lenni már közel; itt gyügyög, itt neszel, tán meg is foghatná kezével (1865 Jókai Mór CD18) | A fecskefészkemet lerontották valami gonoszok a télen. Most, mikor visszajöttek szegények, hát nem volt házuk. Mind gyügyögtek, repkedtek nagy csudálkozva (1883 Petelei István CD10).

ÖU: el~.

Sz: gügyögés, gügyöget.

Vö. CzF. gögyög, ~, gyügyög; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

gügyög ige 2c
gögyög 2c (rég v. nyj)
gyögyög 2c (rég)
gyügyög 2c (rég v. nyj)
1. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is)
〈a beszéd kezdeti fokán levő kisgyermek〉 (értelmes szavakra emlékeztető) hangcsoportokat v. egyes szavakat (tökéletlen hangképzéssel) összefüggéstelenül mond(ogat), ill. 〈száj〉 e tevékenységet végzi; gagyog
– Ah Hertzeg! had tsókoljam-meg Hertzegségednek kezét! Mint feleség, mint annya még egy gögyögö tsetsemönek – hálákat adok az ö nevében attyának ſzabaditásáért
(1782 Kónyi János ford.Müller¹)
Fogod-e szeretni két kicsi árvámat, Ha gügyögő ajkkal szólítnak anyának?
(1883–1889 Kiss József³)
gyügyög: gyagyog a kis gyermek
(1893 Magyar Nyelvőr)
gögyög: gagyog (kis gyermek, mikor beszélni kezd)
(1906 A bakonyalji nyelvjárás)
Egyéves koromban már tipegtem, és gügyögtem. És soha nem selypítettem, legföllebb a hangzókat cseréltem fel. Például: mamoj-nak mondtam a majmot
(1927 Tersánszky Józsi Jenő)
A minap szoptattam [a babát], és rám pillantott. Nevetett a szeme, aztán elmosolyodott, gügyögött egy keveset
(2019 Best Magazin)
1a. tárgyas
〈kisgyermek (szája) így mond(va kifejez) vmit
már a’ te ajakatskáid el­kezdének gyermekei [!] gondokat ggygni, a’ midn Éva Mehalát а’ te feleségedet fogadá méhébe
(1775 Kónyi János ford.Gessner)
Jőjjön hozzánk néni, – gyögyögé a kis lányka, – én elvezetem mamához
(1882 Tolnai Lajos)
Mit számít, hogy milyen nyelven gügyögtem első szavaimat?
(1933 Török Sophie)
mindig azt a Richardot látta maga előtt, aki a munkaszolgálatból hazajött, meg annak a fiát, a kicsi Richardot, amint büszke Hitler-köszöntésre lendíti karját, és azt gügyögi: „Tatona… Hősz… Hajcolni fogok a Füjejéj…”
(1968 Szőllősy Klára ford.Maltz)
1b. tárgyatlan (pejor is)
〈kisgyermekhez, es. állathoz v. felnőtthöz〉 az ilyen beszédet utánozva(, mesterkélten, negédesen) kedveskedve beszél vki
Ha a’ Dajka tsitítni akarván a’ kis gyermeket, vagy néki kedveskedni, gögyög eltte; úgy el-rontja annak képzeléſseit, hogy a’ gyermek is gögyögve és hibás ſzókkal fog beſzélleni
(1792 Pálóczi Horváth Ádám)
gyügyeg, gyügyegtet: gyermekek kedve szerint, lassan, kényesen beszél; űtet szeretik a gyermekek, me egísz nap mind gyügyeg véllek
(1882 Magyar Nyelvőr)
– Fiacskám, gyermekem, drága kedves kis fiam. Szegény kis gyöngyöm, lelkem kis virágom. Rossz apád van, rossz anyád van, bántanak! – gyügyögött hozzá, mint az ölbeli babához
(1911 Móricz Zsigmond)
[Rizi:] (Édeskésen, gügyögve.) No, kismama? Hogy vagyunk? Gratulálok!
(1970 Örkény István)
A színészek egy része – Straub Dezsővel az élen – affektál, gügyög és mórikálja magát
(1998 Magyar Hírlap)
[húsvétkor] aranyos, csokoládéból készült és valódi nyusziknak és pelyhes kiskacsáknak gügyöghetünk
(2018 Bakonyi Berta ford.Ivens)
1c. tárgyas
így mond vmit vki
Mikor a fosztásnak vége lett, Vetés Jani átkarolta Böske derekát, oda hajlitá fejét a keblére, s gyügyögve hozzá szerelemittas szavakat, ugy kisérte az utczán keresztül, lassan, vontatottan
(1889 Madarassy László)
Aztán arról beszéltünk, hogy olyan boldog házaspár nem lesz a fővárosban, mint mink ketten. – Holtunkig, – gügyögte Viki
(1912 Gárdonyi Géza)
gyere közelebb – gügyögte a nő, és amikor Köves engedelmeskedett, a forró kezet, akárcsak az étteremben, megint a combján érezte, csak most egy kissé följebb
(1988 Kertész Imre²)
– Holnap reggel pá-pá lesz neked, kicsi Gabe – gügyögte Apa mézesmázos hangon
(2001 Tóth Tamás Boldizsár ford.Lowry)
1d. tárgyatlan (rég)
egyszerű szavakkal, jól érthetően(, türelmesen, aprólékosan magyarázva) beszél (vkivel) vki
ha az Isten nékiek [ti. Izrael népének] igen mélyen beszéllett vólna, és lelkiképpen ... tehát ... velek mintegy gögygött, ... emberi módon szóllott
(1794 Dálnoki László Ferenc)
Ha tehát a’ sebesebb elméjühez alkalmaztatja magát a’ Tanító, a’ lassú elmarad; ha pedig erre vigyáz inkább, és véle hosszason gyügyög, a’ más szenved késedelmet
(1834 Thewrewk József)
2. tárgyas (kissé rég)
alig érthetően, akadozva v. összefüggéstelenül mond vmit vki
Gögyögni. Balbutire
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
Hogy álmomban lármáztam, Kérdezték mitsoda Ziza Nevet gyögyögtem, tám biz’ a’ Szeretmmel tzikáztam
(1811 Terhes Sámuel)
[A vizsgált személy] süket, csak egynéhány rosszúl érthető szót gyügyög rekedt hangon
(1865 Orvosi Hetilap)
Az „intoxication” [= a részegség] a nőket sem kímélte meg. Néhány teljesen elázott és érthetetlenségeket gügyög
(1931 Budapesti Hírlap okt. 31.)
3. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is)
〈idegen nyelven〉 gyengén, kezdetleges szinten beszél vki
mindazon nyelven beszéltem hozzájuk, amin csak gügyögni tudtam – hollandul, latinul, franciául, spanyolul, olaszul –, hiába
(1914 Karinthy Frigyes ford.Swift)
Találomra németül szólok néhányukhoz, de angolul válaszolgatnak. Jake Weber azonban gügyög valamit németül, megértem hát
(1936 Nemzeti Sport júl. 26.)
[a német mellett] középfokon beszél még angolul, és spanyolul is gügyög valamennyire
(2005 Népszabadság ápr. 7.)
3a. tárgyas (ritk)
〈idegen nyelvet〉 ilyen szinten használ, beszél vki
Nyelvi nehézségünk is volt. Sárosi dr.doktor glasgowi nyelvjárásban beszél. Toldi viszont csak az észak-skóciai nyelvet gügyögi. Érthető, ha nem értették meg egymást
(1938 Nemzeti Sport dec. 23.)
Marokkóban mindenki gügyögi a franciát
(1994 Nemzeti Sport jún. 14.)
4. tárgyatlan (rég, irod)
〈madár (hangja, éneke) hosszasan, szaggatottan, az emberi beszédre emlékeztető tónusban szól
Óh be ſzépen énekel, és Gyügyög a’ ſzerelemrl [a kismadár]!
(1803 Dési Nagy Sándor)
Világtalanodása után pár évekkel megkisérlé még egyszer, s utoljára a lövést; kivezetteté magát fácánossába, s ott egy terebélyes nyárfa alá lapult, melyre a fácánok gyügyögő hangjára fellőtt, de nem talált
(1854 Ujfalvy Sándor)
Itt kell neki [ti. a csalogánynak] lenni már közel; itt gyügyög, itt neszel, tán meg is foghatná kezével
(1865 Jókai Mór)
A fecskefészkemet lerontották valami gonoszok a télen. Most, mikor visszajöttek szegények, hát nem volt házuk. Mind gyügyögtek, repkedtek nagy csudálkozva
(1883 Petelei István)
ÖU: elgügyög
Sz: gügyögés, gügyöget
Vö. CzF. gögyög, ~, gyügyög; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások