hajrá msz és fn 

I. msz

1. ’〈mozgásban, sportban v. más tevékenységben: lendületes kezdésre, indulásra, ill. gyorsabb haladásra v. nagyobb erőkifejtésre, teljesítményre való biztatás, buzdítás kif-ére:〉 rajta! gyerünk!’ ❖ Hajhó v. haj hó! hajrá! hajsza! rajta! rajta te! agárnak vadüzésre biztatása (1829 Pák Dienes C3385, 180) | Hajrá! ma vigadjunk, ma legyen egy jó nap: Ki tudja, ha élünk s vigadunk-e holnap! (1879 Arany János CD01) | Gyorsabban!... még gyorsabban!... előre, hajrá!... Lazítsd a féket!... Nem birod?... Törd le!... Hadd zúgjon a mótor , vágtasson a gépem! Hurrá! A mocskos földet elhagyom!... (1929 Kosztolányi Dezső ford.–Marinetti CD01) | Húsz méter, hat emelet. Készen a falak, tetőzni lehet. Hajrá! Rajta emberek (1933 László Gyula² 9385003, 6) | a 15 000 néző egyszerre zendített rá, hogy: – Hajrá, magyarok! (1955 Népsport jún. 10. C8026, 4) | – Ez a te utad! Nem a gyökvonás. Hajrá! Ott leszek az első előadásodon a Nemzetiben (2015 Huszti Péter 3552002, 107).

2. ’〈elbeszélésben gyors, hirtelen cselekvés, kül. mozgás, futás érzékeltetésére〉’ ❖ a két vitéz lóra pattan, és hajrá, ugy elvágtatnak, mintha soha itt nem lettek volna (1857 Szegfi Mór 8430006, 132) | Kölcsönös pohárköszöntések után neki melegedtünk és hajrá! a csárdás! (1869 Vajda János C4646, 30) | A jó mezőn a nyúl megerősödött s nem volt könnyü elfogni. A mint kiértek, felugrott egy erős füles – hajrá, a két agár utánna (1891 Móricz Pál¹ 8322003, 119) | Felöltöztettek, álarcot tettem, hogy ne ismerjenek meg és hajrá, kezdődött a szavalás (1921 Kosztolányi Dezső CD10) | gyorsan végigszáguld a leckén, a napi tanulási feladaton, aztán hajrá, rohan a számítógéphez, és nyomogatja a gombokat, tologatja az egeret (2001 Magyar Hírlap CD09).

II. fn

1. ’〈buzdítást, biztatást kifejező szóként〉’ ❖ Ha az öreg huszársziv arra [ti. a hitre] nem építne, kinek lenne bátra vig hajrával a’ csatazajba rohanni! (1832 Mulattató ford. C3233, 116) | Az erdő zuzmarás fái között bug a vadászkürt, csahol az eb, visszhangzik a hajrá! (1888 Gyarmathy Zsigáné C0005, 110) | S akik egyebet nem tudtak a szememre hányni, ezt verték a fejemhez háború után, hogy négy év alatt nem volt egy hajrám, nem volt egy hurrám – ebből látható, milyen elvetemedett destruktív voltam én már akkor is! (1934 Móra Ferenc C3203, 269) | Rengeteg gyerünk-kel, hohó-val és hajrá-val kalapálják vígan, nevetve, nagy buzgalommal [a Sztálin-szobrot], aki éppen odafér, hát segít ütögetni, a többiek csak nézik és biztatják őket (1984 Szántó Piroska 2025064, 58) | a pálya szélén ácsorgó hangulatfelelős is mindent megtett, teli torokból üvöltötte mikrofonjába, hogy: „Zengjen, zúgjon a hajrá!...” (2008 Nemzeti Sport aug. 10. C8077, 16).

2. (kissé rég, átv is) ’roham, támadás, ill. üldözés, hajsza’ ❖ Az egész hajrá alig tartott egy óráig, s ezalatt teljesen semmivé lett téve az egész császári haderő (1860 Jókai Mór CD18) | Az általános hajrá tehát meg fog indulni nem soká s a kormányok kopói és peczérei készülhetnek a hajtóvadászatra (1871 A magyar munkásmozgalom története C4917, 188) | A gőzös nagyot füttyentett s gőzt eresztett, – azt hittem már a nyakamon van, ő is kanyarult jobbra, de nem vehetvén a fordulást oly hirtelen, mint mi [a csónakkal], percnyi időt vesztett, – ez alatt mi haladtunk. Ez a hajrá! tarthatott vagy tiz percig, – de nekem ugy tetszett, mintha Mathusalem életét élném végig (1883 Teleki Sándor C4113, 17) | A támadók hajrája, a maga véráldozatnak felfogott züllése, a testvérül fogadott milliók sérelme úgy határozza meg [Ady] politikai helyét: küzdeni romolva is az egészért, kezet fogni mindenkivel, aki ehhez a harchoz a kezét nyujtja (1942 Németh László² 9485037, 366).

3. ’〈vmely(, versengéssel járó) cselekvésben, tevékenységben:〉 fokozott iram, erőbedobás, ill. az azzal járó, rendsz. a befejezést megelőző szakasz’ ❖ [A megfeszített erővel dolgozó bérkocsis] hitt az Istenben gyermekkora óta. Szakadatlan hajrája közben sokszor fohászkodott fel hozzá: segíts meg Uramisten (1919 Oláh Gábor 9487061, 61) | Túlnan bömbölni kezdtek az iparoslegények, mert az utolsó tíz percben, a hajrában, szépen feljött a Csököd. A fiúk fogcsikorgatva verekedtek minden labdáért (1947 Örkény István 2005106, 30) | [Szocialista brigádként] a rendes munkáink idején belül is számtalan alkalommal vágtunk ki igen mostoha körülmények között olyan hajrákat, amelyek már-már a hősiesség – sajnos elkoptatott – jelzőjét érdemelnék ki (1973 László-Bencsik Sándor 9383004, 374) | Egy másik híres eb volt Endless Gossip, aki az Agár Derbyt minden addigi idő leggyorsabb hajrájával nyerte meg (1995 Szinák János–Veress István CD59) | A miniszterelnök a választási kampány hajrájában négy nap alatt tizenöt városba látogat el (2002 Magyar Hírlap CD09) | nagy hajrában voltunk a hivatalban egy jelentős megrendelés miatt (2006 Pósfai György 3149006, 1195) | A karácsonyt megelőző hetek sajnos a legtöbb családban a rohanásról és az év végi hajráról szólnak (2017 Lakáskultúra 3432001, 39).

Ö: vég~.

ÖU: kampány~, meccs~, munka~, rész~.

ÖE: ~munka.

Vö. CzF. hajsza!², ; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

hajrá mondatszó és főnév
I. mondatszó
1.
〈mozgásban, sportban v. más tevékenységben: lendületes kezdésre, indulásra, ill. gyorsabb haladásra v. nagyobb erőkifejtésre, teljesítményre való biztatás, buzdítás kif-ére:〉 rajta! gyerünk!
Hajhó v.vagy haj hó! hajrá! hajsza! rajta! rajta te! agárnak vadüzésre biztatása
(1829 Pák Dienes)
Hajrá! ma vigadjunk, ma legyen egy jó nap: Ki tudja, ha élünk s vigadunk-e holnap!
(1879 Arany János)
Gyorsabban!... még gyorsabban!... előre, hajrá!... Lazítsd a féket!... Nem birod?... Törd le!... Hadd zúgjon a mótor , vágtasson a gépem! Hurrá! A mocskos földet elhagyom!...
(1929 Kosztolányi Dezső ford.Marinetti)
Húsz méter, hat emelet. Készen a falak, tetőzni lehet. Hajrá! Rajta emberek
(1933 László Gyula²)
a 15 000 néző egyszerre zendített rá, hogy: – Hajrá, magyarok!
(1955 Népsport jún. 10.)
– Ez a te utad! Nem a gyökvonás. Hajrá! Ott leszek az első előadásodon a Nemzetiben
(2015 Huszti Péter)
2.
〈elbeszélésben gyors, hirtelen cselekvés, kül. mozgás, futás érzékeltetésére〉
a két vitéz lóra pattan, és hajrá, ugy elvágtatnak, mintha soha itt nem lettek volna
(1857 Szegfi Mór)
Kölcsönös pohárköszöntések után neki melegedtünk és hajrá! a csárdás!
(1869 Vajda János)
A jó mezőn a nyúl megerősödött s nem volt könnyü elfogni. A mint kiértek, felugrott egy erős füles – hajrá, a két agár utánna
(1891 Móricz Pál¹)
Felöltöztettek, álarcot tettem, hogy ne ismerjenek meg és hajrá, kezdődött a szavalás
(1921 Kosztolányi Dezső)
gyorsan végigszáguld a leckén, a napi tanulási feladaton, aztán hajrá, rohan a számítógéphez, és nyomogatja a gombokat, tologatja az egeret
(2001 Magyar Hírlap)
II. főnév
1.
〈buzdítást, biztatást kifejező szóként〉
Ha az öreg huszársziv arra [ti. a hitre] nem építne, kinek lenne bátra vig hajrával a’ csatazajba rohanni!
(1832 Mulattató ford.)
Az erdő zuzmarás fái között bug a vadászkürt, csahol az eb, visszhangzik a hajrá!
(1888 Gyarmathy Zsigáné)
S akik egyebet nem tudtak a szememre hányni, ezt verték a fejemhez háború után, hogy négy év alatt nem volt egy hajrám, nem volt egy hurrám – ebből látható, milyen elvetemedett destruktív voltam én már akkor is!
(1934 Móra Ferenc)
Rengeteg gyerünk-kel, hohó-val és hajrá-val kalapálják vígan, nevetve, nagy buzgalommal [a Sztálin-szobrot], aki éppen odafér, hát segít ütögetni, a többiek csak nézik és biztatják őket
(1984 Szántó Piroska)
a pálya szélén ácsorgó hangulatfelelős is mindent megtett, teli torokból üvöltötte mikrofonjába, hogy: „Zengjen, zúgjon a hajrá!...”
(2008 Nemzeti Sport aug. 10.)
2. (kissé rég, átv is)
roham, támadás, ill. üldözés, hajsza
Az egész hajrá alig tartott egy óráig, s ezalatt teljesen semmivé lett téve az egész császári haderő
(1860 Jókai Mór)
Az általános hajrá tehát meg fog indulni nem soká s a kormányok kopói és peczérei készülhetnek a hajtóvadászatra
(1871 A magyar munkásmozgalom története)
A gőzös nagyot füttyentett s gőzt eresztett, – azt hittem már a nyakamon van, ő is kanyarult jobbra, de nem vehetvén a fordulást oly hirtelen, mint mi [a csónakkal], percnyi időt vesztett, – ez alatt mi haladtunk. Ez a hajrá! tarthatott vagy tiz percig, – de nekem ugy tetszett, mintha Mathusalem életét élném végig
(1883 Teleki Sándor)
A támadók hajrája, a maga véráldozatnak felfogott züllése, a testvérül fogadott milliók sérelme úgy határozza meg [Ady] politikai helyét: küzdeni romolva is az egészért, kezet fogni mindenkivel, aki ehhez a harchoz a kezét nyujtja
(1942 Németh László²)
3.
〈vmely(, versengéssel járó) cselekvésben, tevékenységben:〉 fokozott iram, erőbedobás, ill. az azzal járó, rendsz. a befejezést megelőző szakasz
[A megfeszített erővel dolgozó bérkocsis] hitt az Istenben gyermekkora óta. Szakadatlan hajrája közben sokszor fohászkodott fel hozzá: segíts meg Uramisten
(1919 Oláh Gábor)
Túlnan bömbölni kezdtek az iparoslegények, mert az utolsó tíz percben, a hajrában, szépen feljött a Csököd. A fiúk fogcsikorgatva verekedtek minden labdáért
(1947 Örkény István)
[Szocialista brigádként] a rendes munkáink idején belül is számtalan alkalommal vágtunk ki igen mostoha körülmények között olyan hajrákat, amelyek már-már a hősiesség – sajnos elkoptatott – jelzőjét érdemelnék ki
(1973 László-Bencsik Sándor)
Egy másik híres eb volt Endless Gossip, aki az Agár Derbyt minden addigi idő leggyorsabb hajrájával nyerte meg
(1995 Szinák János–Veress István)
A miniszterelnök a választási kampány hajrájában négy nap alatt tizenöt városba látogat el
(2002 Magyar Hírlap)
nagy hajrában voltunk a hivatalban egy jelentős megrendelés miatt
(2006 Pósfai György)
A karácsonyt megelőző hetek sajnos a legtöbb családban a rohanásról és az év végi hajráról szólnak
(2017 Lakáskultúra)
ÖU: kampányhajrá, meccshajrá, munkahajrá, részhajrá
ÖE: hajrámunka
Vö. CzF. hajsza!², ; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások