halászcsárda fn 

1. (tulajdonnévként v. tulajdonnév részeként is) ’rendsz. halászóhelyek közelében álló, elsősorban halból készült ételeket felszolgáló vendéglő’ ❖ A szegedi kiállitás halászcsárdája folyvást tömve van; […] gazdája alig győzi főzetni a páratlan „szegedi halászlé”-t (1876 Fővárosi Lapok C8092, 922) | vannak bizonyos halászcsárdák Pesten, ahol nyári időben olyan halat főzethet az ember, amilyent a szeme láttára fogtak ki a Dunából (1929 Krúdy Gyula CD54) | [A töltés] szélessége 50, hossza 80 méter. Déli szélén a Fertő partján lévő Halászcsárdához vezető kocsiút megy végig (1958 Nováki Gyula CD52) | [1953-ban az Ady Halászati Termelő]szövetkezet vízterülete egyezernégyszáz katasztrális holdat tett ki. […] Melléküzemágként ekkor nyílt meg a Táncsics utcai halászcsárda, amely azután a következő években a jövedelem jelentős részét hozta (2000 Herczeg Mihály–Kruzslicz István Gábor CD36) | A Tisza-partról aztán hamarosan ott találtuk magunkat régi kedves vendéglőnkben, már kicsit kívül a városon. A [szegedi] Kiskőrössy Halászcsárda nagyon régóta létezik (2001 Figyelő CD2601).

2. (ritk, nyj) ’halászok által ideiglenes szálláshelyként haszn., rendsz. gyékényből font falú, könnyen felállítható szín, hajlék’ ❖ Az igazi halásznál vagy „kunyhó” vagy „halászcsárda” a tartózkodás vagy táborozás helye, de sohasem „tanya” a mezőgazdasági értelemben (1887 Herman Ottó C2078, 79).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

halászcsárda főnév
1. (tulajdonnévként v. tulajdonnév részeként is)
rendsz. halászóhelyek közelében álló, elsősorban halból készült ételeket felszolgáló vendéglő
A szegedi kiállitás halászcsárdája folyvást tömve van; […] gazdája alig győzi főzetni a páratlan „szegedi halászlé”-t
(1876 Fővárosi Lapok)
vannak bizonyos halászcsárdák Pesten, ahol nyári időben olyan halat főzethet az ember, amilyent a szeme láttára fogtak ki a Dunából
(1929 Krúdy Gyula)
[A töltés] szélessége 50, hossza 80 méter. Déli szélén a Fertő partján lévő Halászcsárdához vezető kocsiút megy végig
(1958 Nováki Gyula)
[1953-ban az Ady Halászati Termelő]szövetkezet vízterülete egyezernégyszáz katasztrális holdat tett ki. […] Melléküzemágként ekkor nyílt meg a Táncsics utcai halászcsárda, amely azután a következő években a jövedelem jelentős részét hozta
(2000 Herczeg Mihály–Kruzslicz István Gábor)
A Tisza-partról aztán hamarosan ott találtuk magunkat régi kedves vendéglőnkben, már kicsit kívül a városon. A [szegedi] Kiskőrössy Halászcsárda nagyon régóta létezik
(2001 Figyelő)
2. (ritk, nyj)
halászok által ideiglenes szálláshelyként haszn., rendsz. gyékényből font falú, könnyen felállítható szín, hajlék
Az igazi halásznál vagy „kunyhó” vagy „halászcsárda” a tartózkodás vagy táborozás helye, de sohasem „tanya” a mezőgazdasági értelemben
(1887 Herman Ottó)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások