horvát mn és fn 

I. mn

1. ’többségében Horvátország, Bosznia-Hercegovina és a környező országok területén élő, déli szláv nyelvet beszélő 〈nép(csoport)〉’ ❖ a három, úgy-mint: Magyar, Horvát és Német nemzetbl álló [pécsi] Polgárſág (1780 Magyar Hírmondó C0268, 337) | szemünk előtt tartom […] azon méltányosságot, melyet törvényhozásunk Horvátország irányában eddig mindig követett, s melyet a horvát nép, mellyel annyi századokon kezet fogva annyi bajjal férfiasan megvívtunk, tőlünk megkívánhat (1843 Eötvös József 8126050, 149) | A frank uralom alatt a horvát törzsek egy közös fő: herczeg, vagy nagy zsupán alatt egyesültek s […] lerázták a bomladozó frank birodalom felsőségét (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | a kötetben található százkilencvennégy magyarországi horvát ballada időben és térben is keresztmetszetét adja a különböző hazai horvát népcsoportok – a bunyevácok, a sokácok, a rác-horvátok, a Somogy, Zala, Vas és Győr-Sopron megyei horvátok elbeszélő költészetének (1996 Magyar Hírlap CD09) | [Zlatko Lagumdžija Tito példáját követve] egyfajta „kis Jugoszláviává” szeretné kovácsolni Bosznia-Hercegovinát. Melyben a bosnyák többség dominanciája mellett békében élhet a szerb és a horvát kisebbség is (2001 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’e néphez tartozó, e népből származó 〈személy, csoport〉, ill. e népből való 〈eredet, származás〉’ ❖ Horvát Radivoj-is fegyverét ki-vonta, Még ez-is felette ſok pogány vért onta (1777 Kónyi János C2731, 95) | apám horvát eredetü volt (1851–1854 Táncsics Mihály 8463015, 25) | [Thököly Imre] a horvát rendeket is felszólította szabadságuk védelmére, de a horvátok […] Bécsbe küldötték patenseit (1889 Angyal Dávid CD55) | Őfelségét horvát származású tábornokok bírták rá, hogy flottánkat a jugoszláv államnak engedjék át, nehogy az az olaszok kezébe kerülhessen (1952 Horthy Miklós 1067002, 110) | a boszniai szerbek Banja Luka térségéből erőszakkal kitelepítik a muzulmán és horvát lakosságot (1995 Magyar Hírlap CD09) | Zrínyi [Miklós] 1620-ban, Ozaly várában született, magyar és horvát ősi család sarjaként (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

2. ’E néppel v. Horvátországgal kapcs.’

2a. ’e nép által v. Horvátországban létrehozott, készített, haszn. v. művelt, folytatott 〈dolog, tevékenység stb.〉, ill. 〈vmely dolognak, tevékenységnek stb.〉 e nép kultúrájából, gyakorlatából való 〈eredete, származása〉’ ❖ a’ Fhertzegek, Hientz vagy is Horvát Paraſzt ruhában [mentek a bálba] (1791 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0173, 121) | este a szinészek zenéjökkel serenadot rendeztek ő excája a bán lakása előtt, hol csárdások, horvát koló, magyar népdalok s horvát nemzeti dalok váltották fel egymást (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [a 900-as évekből fennmaradt] végrendeletekben említett selyem kelmék a horvát ipar termékei voltak (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Miroslav Krleza, a mai horvát irodalom legérdekesebb alakja (1932 Kázmér Ernő CD10) | [Fertőhomok] falu szokásai alapvetően horvát eredetűek, amelyek magyar elemekkel bővültek (2003 Krisch András CD52).

2b. ’e néphez tartozást kifejező, e népre v. tagjaira jellemző, náluk v. Horvátországban szokásos 〈tulajdonság, hagyomány stb.〉, ill. 〈vmely sajátosságnak, jellemző dolognak stb.〉 e népből való 〈eredete, származása〉’ ❖ a felingerlett tót vagy horvát indulatosság (1835 Széchenyi István CD1501) | [a temesvári] vár is ellenséges kézben, azaz báró Rukavina parancsnok kezében van, ki horvát érzelmeiről ismeretes (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | [a fiumei] sötét babonák horvát eredetre vezethetők vissza (1892 Budapesti Hírlap márc. 17. C4739, 13) | Az országos kormányzattal és a király állandó helyettesítésével külön királyi főtisztviselőt bizott meg Kálmán, akit a nép – régi horvát szokás szerint – bánnak nevezett (1928 Hóman Bálint CD42) | A külföldön élő horvát gyerekek horvát nyelven folyó „pótokt.”-ban részesülnek. Ennek célja a horvát identitás megőrzése, a horvát nyelv, tört. és kultúra megismerése (1997 PedagógiaiLex. C6809, 680) | Ante Jelavic összehívta szombatra boszniai horvát testvéreit Mostarba, a horvát nacionalizmus helyi fellegvárába (2001 Magyar Hírlap CD09).

2c. ’e néppel v. Horvátországban megeső, történő, ill. e nép körében zajló, általa megvalósuló 〈esemény, állapot stb.〉’ ❖ szőnyegre került Zala vgyének a’ horvát–illyr merény- és mozgalmakat tárgyazó levele (1842 Pesti Hírlap CD61) | a horvát–magyar kiegyezésről szóló 1868. XXX. t.-c. 48. §-a szerint Horvát-Szlavon- és Dalmátország a nem közös, tehát önkormányzati jog (autonomia) körébe eső ügyekben önálló törvényhozási joggal bir (1895 PallasLex. CD02) | a horvát ifjúság zárt közgyűléseken hazaszeretetre buzdította egymást, szorgalmasan tanúlta a horvát történetet (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Stepjan Radić 1923 júliusában,] az üldöztetések elől menekülve, elhagyta Horvátországot s Londonba ment, hol nagy propagandát fejtett ki a horvát önállóság érdekében (1927 TolnaiÚjLex. C5725, 23) | a központosításban érdekelt felsőbb társadalmi rétegek támogatását is élvező Sándor király sajátos kísérletbe kezdett a robbanásveszélyes szerb–horvát ellentét, az országot megbontó nemzetiségi rivalizálás letörésére (1982 Berend T. Iván 9049005, 315) | A csodával határos, hogy Jugoszlávia széthullásakor, a szerb–horvát–bosnyák háborúból Koszovó kimaradt (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. ’e nép által beszélt, az indoeurópai nyelvcsalád déli szláv ágához tartozó, a szerbbel és a bosnyákkal közeli rokonságban álló 〈nyelv(járás)〉, ill. e nyelvhez tartozó, abból származó v. arra jellemző 〈elem, sajátosság〉’ ❖ [a gyermekeknek szóló könyvek] a tanításnak új rend-ſzabása ſzerént, Magyar, Deák, Horvát és Tót nyelvenn írattattak (1780 Magyar Hírmondó C0268, 128) | az egyiknek [ti. csendőrnek] a három közül horvát hangzásu neve levén, Póra magát megadni vonakodott (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Muraköz lakossága horvát ajkú (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Gáj Lajos (1809–72) érdeme, hogy ez az irodalom új nyelven indult meg: a horvát dialektusok helyett a délszerb štokavštinában, melyet már 1814 óta [Vuk Stefanović] Karadžić hirdetett (1912 RévaiNagyLex. C5701, 409) | a horvát szavak kiejtési szabályai (1996 Új Könyvek CD29) | Ma mindhárom horvát nyelvjárás, a ča, što és kaj képviselve van a – népiesen szólva – vízi horvát vagy krobót településeken, de legtöbben a ča nyelvjárást beszélik (1999 Kiss Lajos² CD30).

3a. ’e nyelvből való 〈eredet〉’ ❖ a’ cs-et, cz-t tsak a’ tulajdon nevekben szükség, talán a’ régiség miatt is, megtartanunk; – szintén így, a’ horvát eredet nevekben, a’ cs vagy ts helyett, a’ ch-t (1808 Czinke Ferenc C1230, 38) | [a serleg jelentésű billikom szó] se nem magyar, se nem horvát eredetű, hanem egyszerűen a német „Willkomm” szónak módosulása (1910 Halász Imre CD10) | A mellékletekből többek között a falu [ti. Fertőhomok] 18–19. századi jobbágycsaládjait és telkük nagyságát, a sokszor horvát eredetű határ- és dűlőneveket […] ismerhetjük meg (2003 Krisch András CD52).

3b. ’ilyen nyelvű, ill. e nyelvet, annak elemeit leíró v. annak sajátosságait bemutató 〈szöveg, mű〉’ ❖ Velentzébenn egygy Stulli Joachim nevezet Minorita Szerzetes Pap, 3 ſzakaſzokból álló Horvát, Olaſz és Deák ſzó-tárt szándékozik világra botsátani (1782 Magyar Hírmondó C0270, 311) | A közös törvényhozás által Horvát-Szlavon-Dalmátországok részére alkotott törvények horvát eredeti szövegben is kiadandók (1895 PallasLex. CD02) | [Pavao Ritter Vitezović több] történeti és szépirodalmi, úgy szintén nyelvészeti művet írt; ez utóbbiak között egy latin-horvát szótárt (Lexicon latinoillyricum) és egy horvát nyelvtant (Grammatica croatica) (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Petreić hires horvát bibliaforditása a magyar Káldi-féle forditás alapján készült (1920 Domanovszky Sándor 9111001, 20) | [Csurgón a helyi kereskedők] nem sajátították el az alapvető horvát mondatokat (1999 Magyar Hírlap CD09) | a három részből álló kolligátum tartalmazza a szlavisztika szempontjából szenzációs fölfedezést: az 1626-ban keletkezett, kaj dialektusban írott horvát nyelvemléket, egy Mária-siralmat, azaz planctust (2000 Új Könyvek CD29).

3c. (-ul raggal, hsz-szerűen) ’e nyelven’ ❖ [Fiuméban] a’ Vároſi Tiſztviselök és más elé való Lakosok ugyan eredet ſzerint Horváthok, […] mindazáltal ezek is ugy el-Oloſzosodtak, hogy kivált egymás’ Társaságában többet olaſzul mint horváthul beſzélnek (1796 Teleki Domokos¹ 7344010, 257) | Egy őrmester volt a cirkáló csapat vezetője. Az horvátul kiabált a cigányra (1888 Jókai Mór CD18) | Hogy elhúzta Péter öcsém a száját, mikor elejbe toltam a Szigeti veszedelmet: – Mérthogy nem írád horvátul eldődöd históriáját? (1913 Laczkó Géza CD10) | Amikor Horvátországban volt dolgom, megtanultam horvátul (2002 Magyar Hírlap CD09).

3d. ’e nyelvvel, ilyen nyelvű szövegekkel foglalkozó 〈személy〉’ ❖ a’ felsőbb kormányszékeknél horvát irományaik fordítására egy horvát tolmácsot rendszeresíteni kegyeskedjék (1842 Pesti Hírlap CD61) | Badalić Hugó, horvát költő […]. Kiváló horvát műfordító. Shakespeare Coriolánját és Goethe Faustját mintaszerüen fordította (1911 RévaiNagyLex. C5698, 407) | [a] ružna szóval egy Strindberg-regény véletlenül hozzám sodródott horvát fordításának böngészgetése közben találkoztam: a német fordításban – amelyből a horvát fordító nyilván dolgozott – e szó megfelelője hässlich volt (1963 Moór Elemér C5903, 207).

4. ’(jellemzően) e nép, e nyelv beszélői által lakott v. Horvátországhoz tartozó 〈terület〉, ill. e területen levő 〈helység, földrajzi alakulat stb.〉 v. ott végbemenő, bekövetkező 〈esemény, jelenség stb.〉’ ❖ A Bétsi Deák Ujſág-levelekbl ím közlöm moſt Horvát Károlyvárnak Szabad Királyi városſá létének állapatját (1781 Magyar Hírmondó C0269, 728) | Reménylük [!], hogy a’ Horváth vég-vidékeken ismét egy ideig békeſség léſzen (1789 Magyar Merkurius C0341, 377) | Országutunkon mindennap láthatni a horvát földről költöző családokat (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | [A török megyszállás ideje alatt] Magyarország keskeny csík volt a horvát tengerparttól a Felső-Tiszáig (1939 Cs. Szabó László CD10) | Adriai nyár a horvát viharban[.] A szigeteken át menekültek haza a turisták (1995 Népszava aug. 16. C7460, 10) | Ha pedig egyszer végre meglesz az autópálya a horvát határig – talán 2015-ig –, akkor az utazás időtartama akár a felére csökkenhet (2001 Magyar Hírlap CD09).

4a. (kötött szókapcsolat részeként faj-, alfaj- v. fajtanévben is) (Áll v. Növ is) ’e területen (ős)honos, ill. onnan származó, ott kitenyésztett v. termesztett 〈állat v. növény〉’ ❖ [Krajna tartományban] tenyésztő czélokra a belföldi sertést használják, mely sokszor keresztezésben áll a horvát sertéssel (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Horvát fenyő v. bérci fenyő (növ., Pinus Mughus Scop.), l. Törpe fenyő (1895 PallasLex. CD02) | a horvát mókus sötétebb színét már Wettstein előtt észlelték (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Horvát juhászkutya (Hrvatski očar). Közepes termetű, nyájőrző kutya; őrző-védő ebnek is használják (1993 Sárkány Pál et al. CD59) | horvát pacsirtafű P. [= Polygala] alpestris subsp. croatica (1998 Növényneveink C6120, [198]).

5. (tulajdonnév részeként is) ’e nép által szervezett, Horvátország területén működő 〈állam(alakulat)〉’ ❖ a horvátok minden kigondolhatót elkövettek, hogy Dalmatiát a Jellacsich és Gaj által tervezett dicsőséges horvát birodalomba belévonják (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | sem Olaszország, sem pedig valamely más kormány eddig még nem ismerte el a szerb–horvát–szlovén királyságot (1919 Világ 2115001, 2) | [A magyar hódítás és Kálmán 1102-ben történő királlyá koronázása után] a horvát királyság nem vált részévé a magyar királyságnak, Horvátország nem tartománya, hanem közös fő alatt álló társországa lett Magyarországnak (1928 Hóman Bálint CD42) | [1941.] április 10. – Az usztasák kikiáltják a Független Horvát Államot, amely magában foglalja Bosznia-Hercegovinát (1991 Tények könyve CD37) | [Somssich Miklós] ősei az 1390-es évektől a horvát bánság területéhez tartozó Varasd városában voltak birtokosok (2002 Szántó László CD36) | [Hazánk] kezdettől fogva szimpátiával kísérte figyelemmel és támogatta a Horvát Köztársaság önálló nemzetállammá válása, fejlődése érdekében tett erőfeszítéseit (2003 Országgyűlési Napló CD62).

5a. ’ezen állam v. e nép szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző 〈dolog〉, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő 〈személy, csoport〉’ ❖ Biográd, avagy Tengeri Fejér-vár. […] Ott koronáztattak némelly Horváth Királyok (1783 Molnár János C0291, 255) | Jó lesz Jellacsicsot tenni horvát bánnak, Mert ez szót nem fogad a magyar kormánynak (1849 Sárosi Gyula 8404001, 91) | Svinimir (Szvánimir, Zvonimir), horvát király (1076-1089), VII. Gergely pápa támogatása mellett 1076. lépett a horvát trónra (1897 PallasLex. CD02) | a horvát-szerb nemzet egyesítése ne szerb, hanem horvát zászló alatt történjék (1912 Boross László CD10) | A makrogazdasági problémák alapvetően a horvát fizetőeszköz, a kuna túlértékeltségéből származnak (2000 Figyelő CD2601) | A napokban a horvát szábor, vagyis a horvát parlament által is elfogadásra kerül a horvát kormány és a horvát labdarúgó-szövetség általi, a[z Európa-bajnokság rendezésére benyújtott] magyar-horvát közös pályázat támogatására irányuló kezdeményezés (2005 Országgyűlési Napló CD62).

6. ’e népre, annak vmely közösségére, tagjaira, ill. annak nyelvére, kultúrájára stb. vonatk., azt érintő, azzal foglalkozó 〈szakterület, rendezvény stb.〉’ ❖ Mücke József horvátországi fesztésznek a horvát történelem kitünő mozzanatait ábrázoló kép-cyclus létesitésére segélykép 600 frt. engedélyezett (1867 Pesti Napló júl. 31. C8649, [2]) | Szerb-horvát-bolgár néprajz. […] Iványi István: A szabadkai bunyeváczok és szokásaik […] Gönczy Ferencz: Muraközi horvát ballada (1896 Munkácsi Bernát C5294, 17) | Jagič–Vodnik horvát irodalomtörténetét (1920 Domanovszky Sándor 9111001, 20) | Horvát nap lesz szombaton Budapesten, az Almássy Téri Szabadidőközpontban (1995 Magyar Hírlap CD09).

II. fn

1. (hat ne-vel, rendsz. tbsz-ban) ’többségében Horvátország, Bosznia-Hercegovina és a környező országok területén élő, déli szláv nyelvet beszélő nép, ill. e néphez tartozó, azt képviselő csoport, közösség’ ❖ [a nadályfű gyökerét] ütött és ſzakadtt tagokra nagy haſzonnal a’ Horvátok vagy Croatuſok applicálják (1775 Csapó József C1252, 197) | Hiába, Bécs, hiába van gazságod, Küldheted ránk a rácot, a horvátot; Állani fog, állani fog Magyarhon, Élni fogunk, élni fogunk szabadon! (1848 Petőfi Sándor 8366421, 185) | A későbbi zágrábi érsek, [Josip Juraj] Strossmayer […] nemcsak népe kulturális előhaladásának nagytekintélyű vezére, hanem a magyarság iránti állandó bizalmatlanságával egyik előkészítője a keserű jövőnek, mely a horvátot a magyartól elszakítva a szerb önkénynek és szelidíthetlen erőszaknak szolgáltatta ki (1933 Szekfű Gyula CD42) | a magyarországi horvátok nevében azzal a kéréssel fordulok a tisztelt Kormányhoz, hogy ismerje el az önálló, független, szabad Horvátországot (1991 Országgyűlési Napló CD62).

1a. ’e néphez tartozó személy’ ❖ Meg-kapja a’ Horvát török’ fijatskáját, Honaly alatt viſzi, mint ſas nyulatskáját (1777 Kónyi János C2731, 126) | Drapernak írtunk, nem tudna-e valami horvátot vagy szerbet nyelvmesterül recommendálni (1859 Tanárky Gyula 8460006, 49) | – Hát azt tudja-e valaki, kik vonultak azon az úton? […] – A Jellasics horvátjai (1937 Németh László² 9485005, 170) | két boszniai horvátra járt rá a rúd: Vlatko Kupreskic és Anto Furudzija […] Hágában várja perének megkezdését (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ’e nép által beszélt, az indoeurópai nyelvcsalád déli szláv ágához tartozó, a szerbbel és a bosnyákkal közeli rokonságban álló nyelv’ ❖ Németek kevesen laknak Fiumában, és itt egyébb Nyelvet nem is igen hallani hanem vagy olaſzt, vagy horváthot (1796 Teleki Domokos¹ 7344010, 257) | a’ kapcsolt részek, belügyeikben, tetszés szerint válaszszanak nyelvet, és igy a’ horvátot is (1848 Pesti Hírlap C8016, 136) | [Margalits Ede] fordított horvátból és szerbből (Csengics Szmail aga halála; A rigómezei ütközet; de különösen a Marko királyfiról szóló híres délszláv balladák fordítása) (1928 TolnaiÚjLex. C5728, 199) | Zrinji Péter, a Wiener-Neustadtban kivégzett horvát nemzeti hős, bátyjának: a költő Zrinyi Miklósnak „Szigeti veszedelem”-jét és „Adria sziréná”-ját fordítja horvátra (1932 Kázmér Ernő CD10) | A déli ágat [ti. a szláv nyelvekét] a bolgár, macedón, szerb, horvát és a szlovén képviseli. Ez utóbbi kivételével elég nagy a többi közt a kölcsönös érthetőség (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

Ö: szerb~.

ÖU: nagy~.

ÖE: ~barát, ~ellenes.

Sz: horvátos, horvátság.

Vö. CzF. horvát¹, horvát², horvátul; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.