alzat fn 3A
1. (Műsz) ’az az alap(zat)ul szolgáló tartószerkezet, amire rászerelnek, ráépítenek vmit’ ❖ aczél alzattal és kétoldalt reczézett négyszer használható aczél-sinekkel (1884 Bereg 8606001, 4) | Dob az építészetben a magasan kiemelkedő kupolák alzata, mely az alatta levő 4 vagy több hevederiven nyugszik és tartja a szoros értelemben vett kupola-boltozatot (1893 PallasLex. CD02) | A gazdasági célokra szolgáló Járgányoknál a tengely az alzatnak talpperselyében és az alzattal egybeöntött vagy arra szilárdan ráerősített öntöttvas vagy kovácsvas üreges oszlopnak nyakperselyében van ágyalva (1895 PallasLex. CD02).
1a. (Ipar) ’vmely ipari eljáráshoz megfelelően előkészített, kezelt felület, alap’ ❖ Mielőtt […] az alzatra rátennék az aranyat, ¼ rész spiritusz és ¾ rész viz keverékével megnedvesítik és a megnedvesített fölületre az úgynevezett aranyozó árral borított aranyfüstöt különböző nagyságu ecsettel reá nyomkodják (1893 PallasLex. CD02).
2. (Biol) ’az az anyag, tárgy v. élő szervezet, amelyhez tapadva v. amelybe belekapaszkodva vmely élőlény él; aljzat’ ❖ Szájnyilása […] kiálló ajakkal […] Dudorai az alzaton nagyobak mint a felzeten (1871 Földtani Intézet évkönyve C0276, 41) | [A mészszivacsok testének] felsősarkán van a kivezető osculum-nyilás, alsó sarka mindig szilárd alzatra nőtt (1897 PallasLex. CD02) | Poliński szerint a sziklákra szilárdan rátapadt csigákat az alzattól, száraz és nedves időben egyaránt, csak csekély távolságból lehet megkülönböztetni, színük annyira beléolvad a szikla színébe (1943 Soós Lajos CD25).
3. (rég v. ritk) ’alátét, támaszték’ ❖ [Megfojtás esetén] a fej és tarkó valamely szilárd alzathoz szoríttatik v. a másik kéz szolgáltat ellennyomást (1897 PallasLex. CD02) | [Noémi] egyszerre lekapta az alzatról az egész telefirkált ívet, összegyűrte apró kis gombócra (1926 Babits Mihály C0699, 207).
4. (rég) ’vminek lényegi, alapvető összetevője, jellemzője; szubsztrátum’ ❖ kellemek vadászata volt jobbadán foglalatosságaink fő alzata (1835 Széchenyi István C3902, 243) | a’ tudomány egyetlen és való alzatának (substratum) (1837 Athenaeum C0015, 309) | Az ily valóságot alzatnak nevezzük, mely magában mit sem hoz elő, hanem igenis támpontul szolgál a ható állag munkásságának (1862 Kerkapoly Károly C2636, 100).
4a. (rég, Jog) ’vmely jogi művelet lefolyását, ill. vmely jogi állapot, helyzet létét meghatározó legfontosabb (alap)tényező; szubsztrátum’ ❖ Valamint a természeti, ugy a Jogi alany keletkezéséhez is kettő szükséges, u. m. először a jogalanyisággal felruházandó alzat (substratum) és másodszor az alzatot jogalanyisággal felruházó jogszabály (1895 PallasLex. CD02) | A jogalanyiságot képviselő alzat kétféle lehet, u. m. a) bizonyos célra egyesült természeti személyeknek többsége; b) bizonyos célra rendelt vagyon (1895 PallasLex. CD02).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.