irány (4A) l. arány¹

arány¹ fn 4A  erány (rég) , irány (rég)

1. (Mat is) ’két szám v. mennyiség viszonyát kifejező hányados’ ❖ A földnek kiterjedése és az egymással megelégsző embereknek száma között, lehetetlen egynémelly állandó számvetésbéli arányt megállítani [= megállapítani] (1794 Szentmarjay Ferenc ford.–Rousseau 7033009, 994) | micsoda irányban lehet az olvasók és irók száma a’ népességhez? (1832 Jelenkor C0223, 96) | directio [= irány] értelmében helytelenül használtatik arány, mert ez annyi, mint proportio [= arány] (1835 Kunoss Endre C6000, 14) | az átváltás 2 korona: l lej arányban történt (1930 Csűry Bálint 1030001, 254) | 1982-ről 1983-ra néhány százalékkal csökkent a takarékoskodók aránya (64-ről 61 százalékra) (1985 Szurkos Mária 1151002, 40).

2. ’vminek vmely egészhez, ill. különböző részeknek egymáshoz viszonyított mennyisége’ ❖ a látszólag legkülönbözőbb testek, ugyan azon elemeknek különböző arányokban való vegyületéből állnak (1871 e. Eötvös József C1600, 268) | nagy születési arányból magyarázható (1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | vegyítési arányát (1902 ÓkoriLex. CD28) | Ugyanabból a szalonnából, paprikából, tésztából és krumpliból minden ember más ízű ételt főz. A keverési aránytól függ ez (1941 Veres Péter 9771013, 109) | növekszik a lakásállományon belül az újabb, feltehetően korszerűbb, komfortosabb lakások aránya (1975 Faragó Kálmán 2056002, 20).

2a. (Sp) ’vmely számpárral kifejezett eredmény’ ❖ [a sakk-komputer] tavaly nyáron Polgár Judittal váltott két rapidpartit [= gyorsmérkőzést], és 1,5 : 0,5 arányban győzött (1994 Magyar Hírlap CD09) | A Csehország elleni EB-selejtezőn 26 : 23 arányban győztes magyar női kézilabda-válogatottban ismét pályára lépett Kökény Beatrix (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. ’két v. több dolog, jelenség közötti megfelelő, helyes(nek tartott) mennyiségi, mértékbeli viszony’ ❖ A tudósnak külértéke rendszerint nincs arányban a bellel, a mily sokat tud, szint oly sokat éhezik (1825 Fáy András¹ 8139002, 320) | a követelések és igéretek között semmi arány nincsen (1847 Jókai Mór 8209021, 133) | [a műfordítás] gazdagító ereje arányban van nehézségével (1912 Babits Mihály 9014158, 213) | az eredmény nincs arányban a beléölt fáradsággal és tehetséggel (1952 Németh László² 9485051, 316).

3a. ’vmely (emberi) test v. műalkotás részeinek egymáshoz v. az egészhez való helyes méretbeli viszonya mint esztétikai minőség’ ❖ Vilma Karcsú, de vékony, minden arány nélkül (1834 Vörösmarty Mihály 8524401, 25) | az emberi tagok aránya nem lehetett a régi művészek előtt ismeretlen (1864 Madách Imre C2956, 355) | A Kalevala szinte maga kínálja az arányait, önként nyílik szét alkotó részeire (1937 Gulyás Pál 9198001, 211) | minden művészet alapja bizonyos ritmus és arány (1975 Nemes Nagy Ágnes 9479034, 28).

4. ’mérték, fok’ ❖ cſekély Személlyét a’ dícſéret’ aránnyává tette (1786 Dugonics András 7087010, 137) | minden hiba, melly nálunk elkövettetik, minden elhanyaglás roppant arányban hat vissza károsan ránk, míg versenytársunkat emeli (1841 Vörösmarty Mihály 8524429, 218) | A mely arányban valakit szeretünk, azon arányban aggódunk érte (1871 e. Eötvös József C1600, 70) | minél nagyobb arányban lássanak hozzá a házi építkezéshez (1956 Erdei Ferenc 9126003, 212) | Amilyen mértékben és tempóban javul meg a gyermek és az anya viszonya, olyan arányban javul meg a vizsgált gyermek magatartása is a tanítónővel szemben (1965 György Júlia 1062002, 104) | [az a párt,] amely tiltakozott Erkel zenéjének feldolgozása ellen, arányt tévesztett (2000 Magyar Hírlap CD09).

4a. (egysz 3. sz-ű birtokszóként -ban raggal, nu-szerűen) ’vminek a mértéke szerint’ ❖ ezek helyében ezeknek aránnyában […] a’ tserélés által részeslhessenek (1790 Laczkovics János ford.–Martinovics C2877, 121) | vannak magasabb czélok, melyek mindenkitől megkivánják, hogy az állam iránti kötelességét teljesitse s vagyon és jövedelem arányában járuljon a közterhek viseléséhez (1870 Lónyay Menyhért 8276003, 219) | [nekünk magyaroknak] minden szellemi termék a távolság arányában imponál (1912 Babits Mihály C0696, 108) | Egy egészséges társadalomban az ember teljesítménye arányában részesedik a javakban (1965 Németh László² 9485042, 427).

4b. (-ban raggal, hsz-szerűen) vmivel arányban ’ua.’ ❖ tehetségeinkkel arányban nőnek szükségeink is (1871 e. Eötvös József C1600, 132) | a szeretet nemcsak lelki haszon, de teher is, s nagyságával arányban üdíti, de egyben nyomasztja is az embert (1955 Déry Tibor 2051030, 1).

4c. (rég) ’helyes(nek tartott), elvárható mérték’ ❖ minden józan irányontuli [!] eszközlés káros (1831 Széchenyi István C3903, 298) | arányon alul lecsökkenni (1838 Zsoldos Ignác 8540005, 6) | a’ közügyért arányon túl is áldoztatok (1841 Vörösmarty Mihály 8524430, 43).

5. (rendsz. tbsz-ban) (átv is) ’méret, nagyság, kiterjedés’ ❖ Rómában állott e’ roppant Amfiteátrom, Mellynek arányjában Tsászár Augustus hasonlót Kezdett (1794 Czinke Ferenc ford.–Dorfmeister C1234, 8) | Látsz palotákat hatalmas arányokkal (1888 Szűry Dénes C4074, 10) | már madártávlatból megtetszenek egy nagy, szép, hatalmas kultúrváros arányai (1901 Ady Endre C0534, 423) | tovább lát az orránál, tud történelmi arányokban gondolkodni (1955 Tatay Sándor 9704003, 367) | A szibériai építkezések hatalmas arányairól (1962 Elbert János 9121001, 8) • vmilyen arányokat ölt ’megnő, fokozódik’ ❖ [a színésznő kedveltsége] veszélyes arányokat kezdett ölteni (1879 Mátrai Betegh Béla¹ C3056, 139) | a hiúság beteges arányokat ölt (1937 Fejtő Ferenc 2045034, 72) | minden kétséget kizáróan járványról van szó, amely meglehetősen nagy arányokat ölthet (1999 Magyar Hírlap CD09) | [Visegrádon] a XIX. század második felében […] az idegenforgalom egyre nagyobb arányokat öltött (2000 Magyar Eszter CD36).

6. (rég) ’jelenségek, folyamatok egymás közötti viszonya, kapcsolata’ ❖ a’ különböző természetű dolgok között semmiféle igaz arányt nem lehet meghatározni (1794 Szentmarjay Ferenc ford.–Rousseau 7033009, 981) | az utóbbi betegség az előbbenihöz képpest olyan arányban legyen, mint a fogonat [= okozat] az okhoz (1830 Bugát Pál 8070002, 19) | [a szemgyulladás] a’ hugycsőnek gyúladásával nyilvánságos arányban áll (1830 Horváth József ford.–Wendt 8187002, 35).

Ö: ár~, csere~, gól~, játék~, méret~, százalék~, tus~; az -arány címszó alatt: jövedelem~, pont~, szám~, szavazat~, találat~.

Fr: egy, egyenes, fordított, megfordított, mértani, számtani.

ÖU: érték~, ivar~, játszma~, közép~, párt~, test~.

ÖE: ~ellenes, ~érzet, ~körző, ~kulcs, ~különbség, ~mérték, ~számolás, ~táblázat, ~törvény.

Sz: arányság, arányú.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.