kabaré- (előtagként)

1. ’kabaré(műsorok)ban játszó, fellépő 〈művész〉’ ❖ kabarédíva fn 6A (kissé rég) | Február hó 1-től Hella Bella kisasszony kabaret diva fellépte [a Foliès Caprice-ban] (1907 Pesti Napló jan. 30. C6302, 25) | [Ilona olasz királynő] az olasz háború első napjaiban minden kabaré-dívát megszégyenítő kivonulásokkal tüzelte harcra népét (1916 Ambrus Zoltán CD10) | Gombaszögi Ella egy volt kabarédívát [alakít], akiből polgárasszony lett (1936 Budapesti Hírlap szept. 1. C4724, 10)  kabaréénekes fn 4B | Azok az idők, melyeket [Maurice Donnay] mint cabaret-énekes töltött el a „Chat noir”-ban, mintha nyomokat hagytak volna kétségtelenül érdekes müvészi egyéniségén (1903 Pesti Napló dec. 8. C8684, 12) | Azon a helyen, ahol Nádor [Mihály] most kabaré-énekeseket kísér, egy tavaly fölmerült és elmerült terv szerint Pergolese, Gluck, Donizetti, Cimarosa, Mozart kamara-operáinak kellett volna megszólalnia az ő pálcája alatt (1925 Lányi Viktor CD10) | [Türk Berta] Rott Sándor kabaréénekes felesége, maga is egyik csillaga a századforduló könnyű műfajának (1969 MagyarÉletrajziLex. C6370, 920) | a csempészésen rajtakapott kabaréénekes a francia vámosok módszereit a Gestapóéihoz hasonlítja (1993 Magyar Nemzet júl. 3. ford. C8368, 20)  kabaré-énekesnő fn 6C2 (tulajdonnévi jelzővel is) | Ujhegyi Irén cabaret-énekesnőt, akit vőlegénye az utcán agyonlőtt, szombaton délben temették el a frankfurti temetőben (1906 Pesti Hírlap aug. 5. C5654, 7) | [Medgyaszay Vilma] legnagyobb sikereit mint kabaréénekesnő, dizőz és előadó aratta, e téren szinte versenytárs nélkül állt; művészetével előmozdította a színvonalas magyar irodalmi kabaré kialakulását (1940 ÚjIdőkLex. C5447, 4466) | [a Csárdáskirálynő angol változatában] a fiatal szerelmesek állnak a középpontban, a Peterre átkeresztelt Edwin és a Sylva Varescu néven szerepeltetett cigány kabaréénekesnő – a darab címe is Cigányhercegnő lett (2000 Magyar Hírlap CD09)  kabarészínész fn 4B | [Máhr Nándor] a divathoz hiven, cabaretszinész lesz, még pedig a Teréz-köruti cabaret-szinházban (1907 Pesti Hírlap szept. 11. C5655, 8) | Több ilyen író-kölyket ismert. […] Az egyik gyönge kabarészinész, a másik parkettáncos, a harmadik kisegítő egy hangversenyrendező mellett (1928 Kosztolányi Dezső CD10) | [Kibédi Ervin] nem készült kabarészínésznek, világhírű operaénekes, méghozzá tenor akart lenni. De nem volt mit tenni, pechjére bariton hangja volt (1997 Magyar Hírlap CD09)  kabarészínésznő fn 6C2 | A felvonás azzal végződik, hogy a férj, a házibarát s a cabaret-szinésznő terzettben dicsérik a szalmaözvegységet (1907 Pesti Hírlap jún. 2. C5655, 7) | [Vidor Ferikét] beskatulyázták kabaré-színésznőnek, aki jól tud cselédnótákat s más efféléket előadni s aztán nem engedték a skatulyából kimászni (1935 Schöpflin Aladár CD10) | Akadnak azonban nők is, akik nem riadnak vissza a bajuszviseléstől. Ilyen például a népszerű berlini kabarészínésznő, Popette – alias Susanne Betancor –, aki egyik műsorának a Női bajusz címet is adta (2001 Magyar Hírlap CD09)  kabarétáncosnő fn 6C2 | Jones[, a volt zsoké] egy cabaret-táncosnőnek lett a bolondja, amiatt forditott hátat mesterségének (1910 Pesti Hírlap aug. 20. C5658, 18) | A film témája az éjszakai párizsi nő. Kabarétáncosnő, sztriptizgörlök, fiatal lány, aki csábítja anyja szeretőjét, gazdag lány, aki un már mindent... (1963 Film, Színház, Muzsika aug. 23. C0156, [21]) | [a Mouline Rouge című filmben] a Kaméliás hölgy kurtizánromantikáját idézi Satine, a tüdőbeteg kabarétáncosnő sorsa (2001 Népszava máj. 12. C7464, 10)  kabarézongorista fn 6A (jelzőként is) (kissé rég) | Jazz- és kabaré-zongorista nemzetközi repertoirral, jazz- és kabarédobos és harmonikaszólista külföldről visszatértek (1934 Pesti Hírlap ápr. 27. C5682, 21) | Zürichben (1943. február 4.) bemutatják a kabarézongorista-komponista Huldrech Georg Früh kísérőzenéjével a Weill-elhagyta kínai darabot [ti. A szecsuáni jólélek című Brecht-művet] (1994 Népszabadság nov. 14. C7844, 21).

2. ’kabaréban v. kabaréműsor részeként előadott, abban való előadásra szánt 〈produkció, mű stb.〉’ ❖ kabarédal fn 4A8 | Nagy Endre kabaréjában ma este mutatták be a pompásan sikerült márciusi müsort. […] Az apache, Zsuzsi és Az előszoba cimü elmés szinpadi tréfákon kivül előadtak egy Uránia-paródiát és több népszerüségre számitó kabarédalt (1909 Budapesti Hírlap márc. 2. C4697, 16) | Lapjaink rajzai legtöbbnyire úgy viszonylanak a művészethez, mint kabarédalok a költészethez. Gyorsan születnek és éppen olyan gyorsan merülnek feledésbe (1940 Farkas Zoltán CD10) | [Heltai Jenő] költészetére a dalszerűség a legjellemzőbb, ő teremtette meg az igényes kabarédalokat, melyekben nem törekedett magasrendű eszmék kifejezésére, sokkal inkább egyfajta bensőséges, idilli nyugalom, polgári életbölcsesség csattanós, áttetsző megfogalmazására (1986 Rónay László CD53) | [Ben Turán művében] belekeveri egészen alpári és giccses nóták, slágerek, kabarédalok, obszcenitások idézetei közé Zrínyi, Katona József, Ady és mások sorait (1996 Új Könyvek CD29)  kabarédarab fn 3A1 (átv is) | A „Magyar Vezényszó” czimü politikai kabaret-darabnak legutolsó felvonásához értünk, amelyben bukni fog a hős (1907 Borsszem Jankó dec. 8. C5026, 2) | [Szép Ernő] regényei, kabarédarabjai, költeményei és sanzonjai révén a kor igen népszerű írója (1965 Komlós Aladár CD53) | Szilágyi György méltán nagy sikerű kabarédarabjában Popper művész úr egymaga alakította a hét törpét (1990 Népszabadság okt. 8. C7840, 16)  kabarészám fn 3A | Az ünnepség délután három órakor kezdődik. Három szindarabot adnak elő, aztán kabaret-számok következnek (1906 Pesti Napló aug. 19. C5274, 14) | akik nem tudják beleélni magukat [Nagy Endre A miniszterelnök című bohózatába], még frivolnak is találhatják egyes részeit – „mint egy kabarészámot(1912 György Mátyás CD10) | [Hofi Gézát] Komlós János szerződtette a Mikroszkóp Színpadra, és ő tanította meg a dupla, a sokfenekű gondolkodásmódra. Arra, hogy egy kabarészám a szórakoztatáson kívül mást, többet is adhat (2002 Magyar Hírlap CD09).

kabaré- (előtagként)
1.
kabaré(műsorok)ban játszó, fellépő 〈művész〉
kabarédíva főnév 6A (kissé rég)
Február hó 1-től Hella Bella kisasszony kabaret diva fellépte [a Foliès Caprice-ban]
(1907 Pesti Napló jan. 30.)
[Ilona olasz királynő] az olasz háború első napjaiban minden kabaré-dívát megszégyenítő kivonulásokkal tüzelte harcra népét
(1916 Ambrus Zoltán)
Gombaszögi Ella egy volt kabarédívát [alakít], akiből polgárasszony lett
(1936 Budapesti Hírlap szept. 1.)
kabaréénekes főnév 4B
Azok az idők, melyeket [Maurice Donnay] mint cabaret-énekes töltött el a „Chat noir”-ban, mintha nyomokat hagytak volna kétségtelenül érdekes müvészi egyéniségén
(1903 Pesti Napló dec. 8.)
Azon a helyen, ahol Nádor [Mihály] most kabaré-énekeseket kísér, egy tavaly fölmerült és elmerült terv szerint Pergolese, Gluck, Donizetti, Cimarosa, Mozart kamara-operáinak kellett volna megszólalnia az ő pálcája alatt
(1925 Lányi Viktor)
[Türk Berta] Rott Sándor kabaréénekes felesége, maga is egyik csillaga a századforduló könnyű műfajának
(1969 MagyarÉletrajziLex.)
a csempészésen rajtakapott kabaréénekes a francia vámosok módszereit a Gestapóéihoz hasonlítja
(1993 Magyar Nemzet júl. 3. ford.)
kabaré-énekesnő főnév 6C2 (tulajdonnévi jelzővel is)
Ujhegyi Irén cabaret-énekesnőt, akit vőlegénye az utcán agyonlőtt, szombaton délben temették el a frankfurti temetőben
(1906 Pesti Hírlap aug. 5.)
[Medgyaszay Vilma] legnagyobb sikereit mint kabaréénekesnő, dizőz és előadó aratta, e téren szinte versenytárs nélkül állt; művészetével előmozdította a színvonalas magyar irodalmi kabaré kialakulását
(1940 ÚjIdőkLex.)
[a Csárdáskirálynő angol változatában] a fiatal szerelmesek állnak a középpontban, a Peterre átkeresztelt Edwin és a Sylva Varescu néven szerepeltetett cigány kabaréénekesnő – a darab címe is Cigányhercegnő lett
(2000 Magyar Hírlap)
kabarészínész főnév 4B
[Máhr Nándor] a divathoz hiven, cabaretszinész lesz, még pedig a Teréz-köruti cabaret-szinházban
(1907 Pesti Hírlap szept. 11.)
Több ilyen író-kölyket ismert. […] Az egyik gyönge kabarészinész, a másik parkettáncos, a harmadik kisegítő egy hangversenyrendező mellett
(1928 Kosztolányi Dezső)
[Kibédi Ervin] nem készült kabarészínésznek, világhírű operaénekes, méghozzá tenor akart lenni. De nem volt mit tenni, pechjére bariton hangja volt
(1997 Magyar Hírlap)
kabarészínésznő főnév 6C2
A felvonás azzal végződik, hogy a férj, a házibarát s a cabaret-szinésznő terzettben dicsérik a szalmaözvegységet
(1907 Pesti Hírlap jún. 2.)
[Vidor Ferikét] beskatulyázták kabaré-színésznőnek, aki jól tud cselédnótákat s más efféléket előadni s aztán nem engedték a skatulyából kimászni
(1935 Schöpflin Aladár)
Akadnak azonban nők is, akik nem riadnak vissza a bajuszviseléstől. Ilyen például a népszerű berlini kabarészínésznő, Popette – alias Susanne Betancor –, aki egyik műsorának a Női bajusz címet is adta
(2001 Magyar Hírlap)
kabarétáncosnő főnév 6C2
Jones[, a volt zsoké] egy cabaret-táncosnőnek lett a bolondja, amiatt forditott hátat mesterségének
(1910 Pesti Hírlap aug. 20.)
A film témája az éjszakai párizsi nő. Kabarétáncosnő, sztriptizgörlök, fiatal lány, aki csábítja anyja szeretőjét, gazdag lány, aki un már mindent...
(1963 Film, Színház, Muzsika aug. 23.)
[a Mouline Rouge című filmben] a Kaméliás hölgy kurtizánromantikáját idézi Satine, a tüdőbeteg kabarétáncosnő sorsa
(2001 Népszava máj. 12.)
kabarézongorista főnév 6A (jelzőként is) (kissé rég)
Jazz- és kabaré-zongorista nemzetközi repertoirral, jazz- és kabarédobos és harmonikaszólista külföldről visszatértek
(1934 Pesti Hírlap ápr. 27.)
Zürichben (1943. február 4.) bemutatják a kabarézongorista-komponista Huldrech Georg Früh kísérőzenéjével a Weill-elhagyta kínai darabot [ti. A szecsuáni jólélek című Brecht-művet]
(1994 Népszabadság nov. 14.)
2.
kabaréban v. kabaréműsor részeként előadott, abban való előadásra szánt 〈produkció, mű stb.〉
kabarédal főnév 4A8
Nagy Endre kabaréjában ma este mutatták be a pompásan sikerült márciusi müsort. […] Az apache, Zsuzsi és Az előszoba cimü elmés szinpadi tréfákon kivül előadtak egy Uránia-paródiát és több népszerüségre számitó kabarédalt
(1909 Budapesti Hírlap márc. 2.)
Lapjaink rajzai legtöbbnyire úgy viszonylanak a művészethez, mint kabarédalok a költészethez. Gyorsan születnek és éppen olyan gyorsan merülnek feledésbe
(1940 Farkas Zoltán)
[Heltai Jenő] költészetére a dalszerűség a legjellemzőbb, ő teremtette meg az igényes kabarédalokat, melyekben nem törekedett magasrendű eszmék kifejezésére, sokkal inkább egyfajta bensőséges, idilli nyugalom, polgári életbölcsesség csattanós, áttetsző megfogalmazására
(1986 Rónay László)
[Ben Turán művében] belekeveri egészen alpári és giccses nóták, slágerek, kabarédalok, obszcenitások idézetei közé Zrínyi, Katona József, Ady és mások sorait
(1996 Új Könyvek)
kabarédarab főnév 3A1 (átv is)
A „Magyar Vezényszó” czimü politikai kabaret-darabnak legutolsó felvonásához értünk, amelyben bukni fog a hős
(1907 Borsszem Jankó dec. 8.)
[Szép Ernő] regényei, kabarédarabjai, költeményei és sanzonjai révén a kor igen népszerű írója
(1965 Komlós Aladár)
Szilágyi György méltán nagy sikerű kabarédarabjában Popper művész úr egymaga alakította a hét törpét
(1990 Népszabadság okt. 8.)
kabarészám főnév 3A
Az ünnepség délután három órakor kezdődik. Három szindarabot adnak elő, aztán kabaret-számok következnek
(1906 Pesti Napló aug. 19.)
akik nem tudják beleélni magukat [Nagy Endre A miniszterelnök című bohózatába], még frivolnak is találhatják egyes részeit – „mint egy kabarészámot
(1912 György Mátyás)
[Hofi Gézát] Komlós János szerződtette a Mikroszkóp Színpadra, és ő tanította meg a dupla, a sokfenekű gondolkodásmódra. Arra, hogy egy kabarészám a szórakoztatáson kívül mást, többet is adhat
(2002 Magyar Hírlap)

Beállítások