kabarett (-1A) l. kabaré

kabaré fn 1A  kabarett (rég)

1. (tulajdonnév részeként is) (kissé rég) ’zenés, táncos műsorral, ill. rövid (tréfás) jelenetekkel, dalokkal, versekkel szórakoztatást nyújtó mulatóhely’ ❖ a legelőkelőbb társaság is fölkeresi azokat a cabaret-ket, amelyek tizével találhatók a Montmartreban, s ahol azután apró bohózatok és csipős chansonok előadásában gyönyörködhetik (1896 Pesti Napló dec. 2. C8678, 7) | Ha énekelni akarsz, menj az üllői kaszárnyával szemközt lévő „Paradicsom kabaré”-ba (1929 Krúdy Gyula CD54) | vártak fölös számban az orfeumok, varieték, kabarék, éjjeli lokálok és kávéházak, Adyék Három Hollója, a Café Français, a New York hindu pagodája, szemben a Meteor az éjjeli pillangók hosszú sorban üldögélő rajvonalával (1972 Várkonyi Nándor 2021054, 1039).

1a. (tulajdonnévi előtaggal is) (kissé rég) ’ilyen mulatóhelyen működő, ott (rendszeresen) fellépő színtársulat’ ❖ Legutóbb már csak Münchenben tartotta magát a „Tizenegy hóhér” nevü „cabaret”, de most már ez megszünt. Mint egy müncheni távirat jelenti, a tegnap esti előadás előtt a szereplő müvészek: irók és zeneszerzők, miután hiába követelték Henry igazgatótól rég visszatartott fizetésüket, nem jelentek meg az előadáson. Igy az utolsó német „szabad szinpad” is beszüntette müködését (1904 Pesti Napló jan. 8. C1516, 6) | [Lányi Viktor] 1922-ben a Nagy Endre-kabaré zenei vezetője lett (1927 RévaiNagyLex. C5716, 537) | Itt, előtted felhívom a kabarét. Ilyenkor már bent vannak, megkapod a jegyet (1942 Németh Andor 9480001, 29) | A palota alagsorában működő kabarék, a német befolyás folyamatos erősödése ellenére is inkább az angolszász világ eszmeiségét képviselték (1999 Mányai Csaba–Szelke László CD58).

2. (Szính is) ’(aktuális, gyakr. politikai eseményeket szatirikus formában feldolgozó, rendsz. konferanszié által elmondott szöveggel összekötött) rövid, humoros dramatikus jelenetekből, zenei v. táncbetétekből, villámtréfákból álló szórakoztató műsor(típus)’ ❖ [Yvette asszony tiltakozik,] hogy ne tekintsék az ö vállalkozását überbrettl-nek [= orfeumnak]. – Ah, szerencsétlenné tesznek engem ezzel az übee’brettl-lel, n’est-ce pas [= ugye]? […] Én igazi montmartrei cabaret-t mutatok be és semmi közöm ahhoz az uj divathoz (1902 Pesti Hírlap jan. 28. C5650, 4) | Természetesen kabarettet is muszáj rendezni. Sok művész lépjen fel. Ötszáz embert fogunk meghívni (1911 Molnár Ferenc² 9453019, 111) | a magyar kabaré születésénél ő [ti. Szirmay Albert] és Kálmán Imre voltak azok, akik kompozícióikkal lehetővé tették, hogy az ne induljon kezdetben sem orfeumi – bécsi – ízű kuplékkal, hanem inkább franciás, Mont-martre-i szentimentalizmustól és bohémiától zamatos sanzonokkal (1911 Csáth Géza CD10) | Nekünk a német kabaréhoz sincs közünk. A berliniek akasztófakötelekkel enyelegnek, hullákkal játszanak s gyémántjuk a sírok salétromja. Még a bécsi kabaré is idegen. Parfümös pikantéria és lanyha limonádé. A pesti kabaré azonban a szatíra. [....] Költészete is van. Valami törékeny, nemes, fáradt líra (1915 Kosztolányi Dezső CD10) | A televízió megindítja havonta jelentkező politikai kabaréját (1987 Lévai Béla 1094002, 67) | hajszál híján szilveszteri kabaré nélkül köszöntött rájuk az új esztendő (2007 Zalai Hírlap 3343001, 3).

3. (biz) ’nevetséges(en furcsa, visszás v. kisszerű) helyzet, eset stb.’ ❖ olyan a hangulat [a Házban, ti. a Parlamentben], hogy abból mindenfelé vihar támadását várták, csak a kacagás orkánját nem, ami kizendült belőle. A nagy drámából szépen kabaret lett (1908 Pesti Napló dec. 3. C5324, 5) | negyvenévesen nem nagyon lehet a köztereken futkározni [ti. a futást mint sportot űzni], legalábbis anélkül, hogy valaki rögtönzött kabarét ne szolgáltasson (1969 Népsport ápr. 19. C8038, 7) | [az] már kimondottan skandallum (vagy inkább kész kabaré), hogy a több mint 800 ágyas kórháznak – ahol az 1600-at meghaladja a dolgozói létszám is – nincs konyhája (1995 Magyar Hírlap CD09) | érthetetlen a vélekedése. Hogy ezt egy szabad demokrata mondja, az egyszerűen kabaré! (2001 Országgyűlési Napló CD62).

4. (rég, ritk) ’italok, ételek felszolgálására, ill. kisebb tárgyak hordozására való tálca’ ❖ Stürmer ur egész pompával fogadá Esrar Efendi tolmács urat, elfogadá az általa hozott ajándékokat is, mellyek 34 gömbölyü török cabaretből (asztaltácza) állottak (1833 Jelenkor C0225, 135) | Számos szerálybéli szolgák pompás cabareteket vittek fejeken teli mindenféle arany ’s ezüstből készült tárgyakkal (1834 Hazai és Külföldi Tudósítások C8290, 45).

Ö: rádió~.

ÖU: művész~.

ÖE: ~-előadás, ~est, ~művész, ~revü, ~szerző, ~színház, ~színpad, ~társulat, ~vicc.

Sz: kabarés.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.