vadgalamb fn
1. ’vmely vadon élő galamb, kül. az ún. kék galamb fajba (Columba oenas) v. az ún. örvös galamb fajba (Columba palumbus) tartozó madár’ ❖ [A társától elvált gerlice] nem-is ſzokott többé zöld ágakra ſzálni, A’ vad Galambokkal ſe tud már tréfálni, Hanem nedveſségtöl ürült fákra álni, ’S bulikló ſzavával apródon sétálni (1774 Dugonics András C1484, 157) | Hirtelen felröppene Egy vadgalamb a tőlgyfának Üregéből (1802 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | Megszólalt már a mágocsi nagy harang, Huzza aztat három fehér vadgalamb, Huzza azt a jaj szomoru verseket: Balla János én szenvedem ezeket! (1872 Csongrád megyei gyűjtés C2999, 65) | A kék galamb. Columba oenas L. 1758. [...] Népies nevei: kék galamb; vadgalamb (1899 Chernel István CD34) | Az örvös galamb – székács, nagy vadgalamb – Magyarországon gyakori madár, mely főleg az erdős vidékeken fordul elő (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A vadgalambok nagyobb, a gerlék kisebb, karcsúbb testű madarak (2004 Természet Világa CD50).
2. ’ilyen madár leölve (és fogyasztásra előkészítve), ill. annak húsa (mint étel)’ ❖ Az lyves vad-galamb, reſt, ’s gyenge Venust hoz. Ne egyed ezt, kedved ha van bújasághoz (1787 Mátyus István C3069, 193) | A’ kakas’ húsa többnyire veres, és nem ollyan jó ízű mint a’ tyúké [...]. A’ galambok csak úgy jók, ha még gyengék, azok közt is a’ vad galambok jobbak mint a’ háziak (1846 Zelena Ferenc 8534002, 12) | egy ölyvpár fiókáinak [...] két vadgalambot és két mókust hozott (1899 Chernel -István CD34) | Fácánpástétom, fogoly agyagban sütve, párolt vadgalamb. Megannyi ínycsiklandó vadétel (1983 Népszava dec. 14. C7448, 8).
3. (kissé rég, irod) ’〈(indulatos, öntörvényű stb.) fiatal nő kedveskedő megnevezéseként〉’ ❖ Béla a napokban irta, hogy megszelidítette a kis vadgalambot. Gondoltam magamban, hadd nézek szemébe annak a kisleánynak, ki „ugy játszik a legénynyel, mint macska az egérrel.” (1883 Fővárosi Lapok C8099, [1799]) | A vékony dongáju, kopasz Roué ur a sugáruti palota vadgalambjával keringőzött. És a csinos, fiatal leányka ábrándosan, egész odaadással mosolygott a rokkant vitézre (1893 Fővárosi Lapok C0161, 2437) | hogy élhetnek ezek együtt: Rög László pusztai Don Juan és Málvay Gika, szelid arcú vadgalambja Bogáthy Tamásnak, aki eltünt a harctéren s holt hírét suttogták a kastély környékén? (1932 Budapesti Hírlap jún. 29. C4720, 3).
3a. (rendsz. egysz 1. sz-ű birt szjellel) (kissé rég) ’〈kedveskedő megszólításként v. megszólításban, kül. (a szeretett) nőhöz〉’ ❖ – Nyomorú – kapá el magát Ilonka, ’s megvető tekintetet vetett a’ rablóra. – Daczolj csak vadgalamb – szüré a’ rácz fogai közt a’ szót (1848 Életképek C0107, 268) | – Hova te kis vadgalamb? A nőalak a virágágyakhoz fordul és sietve kezd a csigalépcsők irányában haladni (1851 Kemény Zsigmond 8235012, 169) | Vadgalambom! Nyiregyházán vagyok és szokott helyen és időben (esetleg valamivel később) várjon rám édes szerelmem. Régi és örök tüzzel csókolja ezerszer cukrosa, Szeret? (1907 Pesti Napló ápr. 2. C6302, [18]) | nagyon kevesen tudnak engem és a művészetemet megérteni. Talán még férjem az egyetlen… Drágám, Hetykeikém, jöjjön ide, vadgalambom, jó hideg sült van itt! (1913 Krúdy Gyula CD54).
ÖE: ~fióka, ~színű, ~szürke.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. vad-; ÉKsz.