kisinas fn
1. (kissé rég) ’〈(kézmű)ipari v. bizonyos szolgáltatószakmákban:〉 a többi között a legfiatalabb v. a legutoljára munkába álló, rendsz. gyermekkorú inas’ ❖ [Csitvai] a legjobb vendég volt a sánta borbélynál, aki ferde arca miatt nem szeretett már a tükörbe nézni, még a kisinasát is pofozta, ha az vizes kefével a haját laposra simította (1913 Krúdy Gyula CD54) | A kisinasokból, ipari tanoncokból, akik először visították a szociáldemokrácia jelszavát az ablakok alatt, hogy nyomban tovább fussanak a rendőrcsizmák elől, ma már öreg emberek lettek (1919 Krúdy Gyula CD54) | [a boltos] Vizynének fölajánlotta, hogy haza is küldhet egyet-mást a kisinassal, csak szóljon át hozzá telefonon (1926 Kosztolányi Dezső 9359002, 89) | [Knakker István] 17 éves. Ő a híres Pethő Sándor esztergályos élmunkás kisinasa (1948 Szabad Nép ápr. 28. C4871, 4) | Orosházán, ahol az inasidő az 1910–1920-as években is négy év volt, az elsőévest kisinasnak, a harmad-negyedévest pedig öreginasnak nevezték (2000 Magyar néprajz CD47).
1a. ’vmely tevékenységben, ismeretben, viselkedésben stb. kezdő, újonc, tanuló’ ❖ amikor én már olyan 16, 17 éves voltam, intézetből hazalátogató suttyó gyerek, akkor [Erika férjével] valami olyan barátság-féle kezdett szövődni köztünk. […] Olyan kisinasa lettem én ennek a Karesznek. Ilyenek, hogy kellett neki egy pár alkatrész a kocsijára, hol egy tükör, hol egy hátsó lámpa, ez-az, és akkor én szereztem neki (1989 Fel a kezekkel! 1024021, 8) | Az ínyesmesterség „kisinasainak” és a „haladóknak” egyaránt ajánlható a fokhagyma egészségmegőrző szerepét is hangsúlyozó kötet (1994 Új Könyvek CD29) | A legyőzötteket gyilkoló Haynau is csak idegbeteg, nyomorult kisinas huszadik századi utódaihoz képest (1995 Magyar Hírlap CD09) | [az egyetem után] a Lakóterv egy irodájába kerültem. A Lakóterv mamutvállalat volt, több száz építész dolgozott ott, és én amolyan munkakönyves kisinasként kezdtem, „műszaki ügyintéző IV/2” beosztásban (2019 A tér tágassága 3612001, 116).
2. ’Megbízója javára személyes v. kisegítő szolgálatokat végző személy.’
2a. (kissé rég) ’vmely jómódú, gazdag v. előkelő személy, család alkalmazásában személyes szolgálatot, gyakr. házon belüli v. ház körüli teendőket is ellátó inasok közül a legfiatalabb v. a legutoljára felvett, rendsz. gyermekkorú fiú alkalmazott’ ❖ kérdeztettem [Alit] a’ kis inaſom-által: miért ſzenvedek [ti. miért üldöznek]? mondák mert azt hitték, hogy el akarok illantani (1802 Molnár János 7445028, 96) | [fél évvel ezelőtt nem tudott magyarul] Tordai Gyuri tizenhárom éves kisinas sem, akinek szülei egy dobrudzsai kőbányában dolgoznak jelenleg s őt itthagyták kétszáz lei havi fizetésért kis cselédnek egy uraságnál (1941 Ignácz Rózsa 9269002, 113) | Az ötesztendős kisfiú a malajdoki uraság kastélyába kerül. Kezdetben a hoppmester keze alatt szolgáló kisinas (1997 Új Könyvek CD29).
2b. ’〈szállodában, hajón stb.:〉 a vendégek személyi kiszolgálásáért felelős, rendsz. gyermekkorú fiú alkalmazott’ ❖ [Sand Dicket] nyolcz éves korában a tenger iránti hajlam egy a déli tengerre induló hajóra vonta, hova kis inasnak vették föl, s hol a tengerész mesterséget […] korán megtanulta (1878 Vasárnapi Újság ford. C7392, 56) | Gyuri, a szálloda „tigrise” (így nevezték ez idő tájt a kisinasokat) a rendes időben benézett az akadémiai titoknok úr szobájába, persze a kulcslyukon át, mint az már emberemlékezet óta szokásban van ebben a szállodában (1923 Krúdy Gyula C2839, 238) | A személyzet számos kisinasból, sok matrózból, egy-két tisztből és néhány mesterszakácsból áll (1998 Byte Magazin CD38).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.