🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

kútágas fn 

1. ’a gémeskútnak az a része, amelynek tengelyén a kútgém mozog; ágas’ ❖ a’ kutból kellene meriteni a’ kereſztel vizet, de a’ kut-ágas vagy kut-gém le ſzakadott vólna (1789 Andrád Sámuel ford. C0616, 156) | Ösztövér kutágas, hórihorgas gémmel Mélyen néz a kútba s benne vizet kémel (1846 Arany János 8014001, 100) | [a néphit szerint] a boszorkányok meg tudták a kútágast, a tejesedényeket tartó ágasfát is fejni, és ezzel más tehenének hasznát maguknak megszerezni (1968 Bálint Sándor 9022002, 127) | Érdemes elidőzni egy-egy kútágasnál vagy disznóólnál is: az előbbiek mára szinte teljesen eltűntek, hiszen a vezetékes víz pusztulásra ítélte a gémeskutakat, pedig az ágasok végére faragott tulipán- vagy csillagformák fejlett esztétikai érzékről és magas mesterségbeli tudásról szóltak (2002 Kókai Sándor et al. CD36).

2. (ritk, nyj)(szétterpesztett lábbal történő) kézen- v. fejenállás’ ❖ kútágast áll: tótágast áll (1886 Korda Imre C5952, 187) | így lett a babos szövet-ből, bagós szövet, a kútágast áll-ból, tótágast áll, stb, aminek bizony semmi köze a tót népnévhez, ahogyan egyesek magyarázni próbálták (1937 Bátky Zsigmond C6817, 80).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. tótágas; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
kútágas főnév
1.
a gémeskútnak az a része, amelynek tengelyén a kútgém mozog; ágas
a’ kutból kellene meriteni a’ kereſztel vizet, de a’ kut-ágas vagy kut-gém le ſzakadott vólna
(1789 Andrád Sámuel ford.)
Ösztövér kutágas, hórihorgas gémmel Mélyen néz a kútba s benne vizet kémel
(1846 Arany János)
[a néphit szerint] a boszorkányok meg tudták a kútágast, a tejesedényeket tartó ágasfát is fejni, és ezzel más tehenének hasznát maguknak megszerezni
(1968 Bálint Sándor)
Érdemes elidőzni egy-egy kútágasnál vagy disznóólnál is: az előbbiek mára szinte teljesen eltűntek, hiszen a vezetékes víz pusztulásra ítélte a gémeskutakat, pedig az ágasok végére faragott tulipán- vagy csillagformák fejlett esztétikai érzékről és magas mesterségbeli tudásról szóltak
(2002 Kókai Sándor et al.)
2. (ritk, nyj)
(szétterpesztett lábbal történő) kézen- v. fejenállás
kútágast áll: tótágast áll
(1886 Korda Imre)
így lett a babos szövet-ből, bagós szövet, a kútágast áll-ból, tótágast áll, stbs a többi, aminek bizony semmi köze a tót népnévhez, ahogyan egyesek magyarázni próbálták
(1937 Bátky Zsigmond)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. tótágas; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások