lángos mn és fn langos (rég v. nyj)
I. mn
1. (/nyj) ’lánggal égő, lobogó 〈tűz〉, ill. lánggal végbemenő 〈égési folyamat〉’ ❖ Törjed ezen ſzereket igen apró porrá, tegyed új mázos fazékba, tölts reá 3 lat friss vizet, és főzzed, ne lángos, hanem izzó tüzön, mind addig, míg a’ víz egéſzen ki nem gzeleg (1796 Német Mihály ford.–Sind C3326, 8) | [Karthágó elestét hallván Hazdrubal felesége fiait] maga házának tetejére föl-vitte; és, velök egygyütt, onnatt vetette-le magát a’ leg-lángosabban-ég tüzekbe (1799 Dugonics András C1480, 202) | A leány azonban kíváncsiságának nem állhat ellent, betekint a kulcslyukon, s látja, hogy az öreg Isten ott űl lángos lobogós tűz közt (1867 Arany László C7541, 62) | jó langossan íg (1906 Beke Ödön C6382, 11) | A szemes kályha a szobát jó melegen tartja. A konyha felől fűtik, csádé-val, szeméttel, mert ez lángosan ég, nem kell oly gyakran kimenni a konyhába rátenni (1948 Vajkai Aurél C6432, 60).
2. (/irod) ’lángoló, égő, ill. izzó, tüzes 〈anyag, dolog〉’ ❖ [Lucifer] rettent testét végetlen közre fel-ötli A’ láng-örvénybl [...]. ’S állván E’ ſzörny, tsuda-nagyra ki-nyúltt, ’s a’ tzzel egéſzlen Eggyé-lett oſzlop, ’s ropogó ſzikrákat ereſztve Forgatván tüzesltt ſzemeit, ’s a’ lángos haboktól Gyúltt tengert látván egyedl: Keseredve fel-indúl (1788 Magyar Múzeum ford. 7448002, 55) | A’ föld indulás a’ hegyeket úgy meg-rázta, hogy azok le- rogygyantak; ’s ég ſalakot, k és porfelhket okádtak: az Ygvalata hegy az le-hullásakor lángos = lávát-tüzes [!] patakot áráſztott annyira hogy el-boríttá az ſzerté-ſzétt gyújtó tetézett halmával (1799 Molnár János 7445019, 151) | Ismeri ön Saul történetét, kinek utját állotta Damaszkus felé a lángos pallossal fölfegyverkezett angyal? (1892 Vasárnapi Újság C7406, 98) | Jer, lángos mennykövek szent hatalmát forgató Zeus atya! jere tisztitó tüzeddel! (1924 Babits Mihály ford.–Szophoklész CD10).
2a. (/irod) ’olyan 〈égitest〉, amelynek fénylő, izzó csóvája van, ill. ilyen égitestre jellemző, fénycsóvával járó 〈mozgás〉’ ❖ Hát nem láttad-é ſoha az üſtökös tsillagnak lángos repléſét? (1787 Péczeli József ford.–Young C3446, 167) | Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk (1929 József Attila 9282044, 88) | Jocó arra gondolt, hogy bizonyára egy körmönfont, tekervényes idézet érkezhetett a lángos csillagról meg a jászolról, szóköz nélkül, hogy kiférjen (2008 Grecsó Krisztián 3123002, 301).
2b. (rég) ’nyílt lánggal égő, működő 〈főző- v.tüzelőberendezés〉’ ❖ mindennemű szappanfőző üstök, zománczolt főzőedények ugy takarék- mint lángos tűzhelyre (1843 Pesti Hírlap C5277, 514) | melegedett a lángos kandalló előtt s hallotta az óra ütését (1891 Budapesti Hírlap ápr. 17. C4738, 18).
2c. • lángos kemence (rég, Ipar) ’olyan olvasztókemence, amelyben a betétet az égő tüzelőanyagnak a kemencébe vezetett lángjával és a boltozat hősugárzásával hevítik; lángkemence’ ❖ A festéleges vasélecs igen finomra őröltetvén és hamuzsirral elegyíttetvén, egy lángos kemencében tartós hőségnek tétetik ki (1844 Nendtvich Károly 8330009, 241) | [A nátrium-karbonát előállításához] a répamelaszt szeszgyárakban elerjesztik, a szeszt belőle lepárolják s a megmaradó moslékot előbb bepárologtatván, vasretortákban szárazon lepárolják vagy lángos kemencékben elszenesítik (moslékszén) s végre fehérre pörkölik (1894 PallasLex. CD02) | a hámor munkásaira gondolt, a kik pörkölődnek a kohók mellett, engedelmesen elfogynak a lángos kemenczék árnyékában (1911 Révész Béla 9566002, 125).
3. ’vmely tulajdonságában, kül. színében, alakjában, melegségében a (lobogó) lánghoz, tűzhöz hasonló 〈dolog, jelenség〉’ ❖ [a beteg] vizelleti veres lángos és kevés (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 236) | A haja is fekete volt, egy varkocsba sárga pántlikával összefonva: langos volt az magától is, nem kellett birsalma nedvével kenni, hogy göndörré legyen (1892 Jókai Mór CD18) | A meggyfa pirosbarna fája kemény, finom, csikolt v. lángos, drágább asztalos- és esztergályosmunkának való (1896 PallasLex. CD02) | A nemes opálnak is vannak különböző változatai; ilyenek pl. a sávosan fénylő lángos opál, [...] a szögletes fényfoltokat mutató harlequin-opál (1928 TolnaiÚjLex. C5730, ) | Hátadon futó folyó Véred lángos folyama Fáklya-e vagy zubogó Vágyaid zuhataga Ki a sodrába kerül Lávaként megperzseli Villognak rám végzetül Rejtett tűz-örvényei (1974 Kormos István ford.–Seghers² 9353078, 298) | Kiskőrös, Érmindszent, a Gát utca és Rácegrespuszta után immár Iszkáz is lángos betűkkel virít a magyar költői földrajzban (1985 Népszava júl. 17. C7450, 6).
4. (irod) ’heves, nagyon erős 〈érzelem〉, ill. ilyen érzelmekkel telített 〈lélek, megnyilvánulás〉’ ❖ Képezz téres öbl, feneketlen, otromba kementzét, Mellyet az Iſtennek lángos haragja hevít (1786 Baróti Szabó Dávid C0825, 75) | A’ hangászat szivandalitó gyönyöre, ’s a’ természet bájainak szemlélete lángos szenvedélyre gyujták hangászat és festészet iránt (1838 Természet C0405, 72) | Valami vad erély volt beszédében; durva, szakgatott, langos szavait, mintha nem is csak a száján, de a szemén is mondta volna (1893 Petelei István C3492, 67) | békés, ábrándos világ volt a kicsiny Képíró utcai házikóban, ahonnan lassan elmaradt a turánizmus hitélete is, amely mindig lángos vitákba ragadta el azokat, akik az eszmével szívük szerint foglalkoztak (1926 Krúdy Gyula CD54) | Ültünk hát este a liter bor mellett (Fukaron, Jóska, csupáncsak ennyit hoztál, Mintha nem költő volna rangod S boltos kebledben nem volna lángos szív) De a badacsonyinál is jobban hevített sűrű beszéd, a jó baráti szó (1958 Nádass József 2025100, 697).
5. (rég) ’alkoholt tartalmazó, alkoholos 〈folyadék〉’ ❖ az ize is és a’ többi ellenhatásai a’ langos vonatnak világosan mutatják, hogy bennek különösen a’ Rhabarbara hathatós alkatrészei foglaltatva vannak (1834 Tudományos Gyűjtemény C7258, 33) | Dianampuine a szomszéd néptörzseket fegyverrel meghóditván, az egész központi fennsik királyává lön. Első tette az volt, hogy a dohányzást és a lángos italokat szigoru büntetés terhe alatt eltiltá (1863 Pesti Napló dec. 19. C8645, [2]).
II. fn
’maradék kenyértésztából, ill. külön erre a célra dagasztott kelt tésztából készült, kemencében v. zsiradékban sütött, gyakr. tejföllel, fokhagymával, sajttal stb. ízesítve fogyasztott lepényféle étel’ ❖ Lángos: lángnál sütött lepény (1792 Kisded szótár C0816, 132) | A tűzhelyen már készen állt vagy tíz darab lángos, ki lúdzsirral, ki szilvaízzel megkenve, s két nagy zöld tálba felrakva, melylyel is engem belépőt rögtön elkezdtek kínálni (1857 Jókai Mór C2255, 94) | Este kovászolt, hajnalban dagasztott. Olyan volt, mikor kora reggel fölébredtünk, már hallottuk a kemencébe a tűz ropogását és a szénvonó dörömbölését. Mire fölkeltünk, tányéron várt a zsíros lángos és mellette mindegyikünknek egy öklömnyi kis kenyér, amit a vakarékból gyúrt (1954 Darvas József 9101013, 65) | olyan üdülőhelyeken, ahol az élelmiszer-ellátás még nem volt kielégítően megszervezve, magánosok kezdtek halsütödéket felállítani, lángost, palacsintát stb. árusítani (1975 Aczél György 9809001, 105) | zsírpapírra dobta a ropogósra sült lángosokat, aztán megkente tejföllel, vastagon szórt rá reszelt Trappista sajtot (2008 Grecsó Krisztián 3123001, 34) | a tűző napon kanyargó sorban várják a lángosokat, palacsintákat, amit a medencéből kilépve pár perc alatt felfal az egész család (2020 Gurubi Ágnes 3539003, 136).
a. ’ennek (el)fogyasztása’ ❖ – Aztán megálljon ám egy falat lángosra, ha visszafelé gyün! – kiáltott Gáspár után a menyecske (1912 Pesti Hírlap febr. 7. C5660, 3) | [a vízirögbi-bemutatónak helyet adó hajdúszoboszlói strandon] sokan állták körbe az ötvenes medencét két pancsolás vagy éppen két lángos között (2011 Nemzeti Sport aug. 14. C8762, 16).
ÖU: egy~, három~, két~, krumpli~, négy~.
ÖE: ~sütés, ~tészta.
Vö. CzF. lángos¹, lángos²; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.