lengyeles mn és fn 

I. mn

1. ’a lengyelekre jellemző v. a lengyelekére emlékeztető 〈tulajdonság, magatartás stb.〉’ ❖ Figyelmet érdemel ezen ruhának [ti. a mentének] hosszu keskeny és a kar felső részén könyökig felhasitott ujja, mely a lengyeles izlés befolyásának tulajdonitható (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [Bem] termetére aránylagosan kicsiny, gyönge, arcza lengyeles, tojásdad (1896 Gracza György CD45) | a barokk-kultúra az, mely vallásos parancsaival kiküszöböli a XVII. század mértéktelenségét, a főurak közt is elterjedt lengyeles és németes részegeskedést és eszem-iszomot (1931 Szekfű Gyula CD42) | A magyarok a múltban […] éppen olyan bátran viselkedtek, mint a lengyelek, de megfontolták, mielőtt ütöttek. Nyilvánvaló, hogy a magyarok most úgy viselkedtek, mint a lengyelek, csak még lengyelesebben (1956 Népszava nov. 1. C4821, [3]) | Bennem ráadásul mindig volt valami lengyeles virtus, egy szál karddal neki a tankoszlopnak (1994 Magyar Nemzet ápr. 9. C8369, 20).

1a. ’Lengyelországban szokásos v. a lengyel divatra jellemző, ill. ahhoz igazodó, annak megfelelő 〈szabás(mód) v. ruhadarab, hajviselet stb.〉’ ❖ már a’ Gallitziai és Bukovinai Lengyelek-is kezdik vala beretváltatni Lengyeleſen a’ fejeket – –, de  Felsége parantsolatot külde hozzájok, hogy ezt tselekedni meg-ne próbálják (1789 Magyar Kurír C0315, 450) | a lengyelekkeli szoros viszonynak tulajdonithatók (a Zápolyák és Báthoryak alatt) azon lengyeles hosszu és hasitott sípujjak, melyek csakis e században használtattak (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [a Zápolya nemzetség udvari egyenruhája] igen szép jelmez volt, sötétveres dolmány, […] búzavirágszín nadrág, lengyelesen pötyögős szabású, hosszú szárú sárga csizmával (1892 Jókai Mór CD18) | I. Rákóczi György érmein már váltakozva találjuk a Bethlen-kori süveggel azt a másik, kozákos és lengyeles formát, a mi aztán a XVII. század derekától kezdve általánossá vált, melynek jellemző sajátsága az alacsony prémes karima s a posztóból vagy finomabb kelméből készült, kissé lekonyult csücskü hegyes és magas tető (1900 Nagy Géza CD20) | a küszöbön egy kék szemű, telt, fehér bőrű asszony jelent meg, aki lengyeles, rövid bundácskát viselt, és a szoknyája alól piros papucsok kandikáltak elő (1910 Krúdy Gyula CD54) | A 16. sz.-ban átmenetileg a tarkón borotvált lengyeles hajviselet is hódított (1979 NéprajziLex. CD47).

1b. ’〈étel v. ital lengyel ízlés szerinti elkészítési módjának, ill. ilyen módon elkészített ételnek v. italnak a jelölésére〉’ ❖ Fölt csuka, lengyelesen (1834 Pesti szakácskönyv C3483, 225) | Gábriel Veronika (az özvegyasszony) mindenféle lengyeles ételeket tudott főzni, amelyekre hatalmasan lehetett inni (1910 Krúdy Gyula CD54) | [A büfékocsiban] kávé is van, amúgy lengyelesen, forró vízzel leöntve (1985 Magyar Nemzet nov. 20. C5236, 5) | lehet csinálni a tököt lengyelesen, tehát apróra vágva főzni, vajon sütött morzsába forgatni, tejföllel önteni, sajttal szórni és sütőbe tenni (1997 Népszabadság júl. 31. C7847, 27).

1c. ’Lengyelországban szokásos, ott kialakult v. ahhoz igazodó, abból merítő 〈(népi) zene, tánc, ritk. más művészet〉, ill. arra jellemző 〈ritmus, hangzás stb.〉’ ❖ [Bartalus István népdalgyűjtő körútján] alkalmi dalokra is akadt, különösen a székelyek között, de rythmusuk rendesen lengyeles (1871 Pesti Napló okt. 26. esti kiadás C8653, [1]) | Lengyel szabadság hajnalán Szállott az örök éj [Sienkiewicz] szemére, És lelke már ott fenn lebeg, lengyeles Chopin-zenére (1916 Borsszem Jankó nov. 26. C5035, 8) | [Görgey úr] egy este, egy mártogatós, lengyeles krakoviankának is nevezett szilaj tánc alkalmával […] ledobta magáról azt a borzbőr mellényt is, amelyet egyetlen Görgey sem vetett le életében (1928 Krúdy Gyula CD54) | [Doppler Benyovszky című operájában] megpróbálkozott az orosz környezet zenei életképével, és a lengyeles (mazurkás) hangvétellel is, amire Benyovszky története tartalmi lehetőséget adott (1981 Kerényi Ferenc 1077003, 470) | immár évtizedek óta hajtogatjuk, hogy de jó lenne egy „lengyeles” magyar plakátművészet (1987 Népszabadság ápr. 29. C7837, 7).

2. ’A lengyel nyelvvel kapcs.’

2a. ’a lengyel nyelvre jellemző, annak helyesírási, nyelvtani, kiejtési stb. szabályait követő 〈sajátosság, elem〉’ ❖ [az alakoskodás] nehéz hangzású, […] hoszszú szó: alakolás rövidebb volna, és a’ Lengyeles kosko hangot el távoztatná (1815 Szentgyörgyi József C2566, 168) | húsvét táján a templom előtt gyülekező ifjúság még olyan tősgyökeres rutén dalokat is, a minők a Selman-félék, lengyeles szóalakokkal tarkítva énekel [a bukovinai Csernovicon] (1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Lemákok a kisoroszok egyik, tájszólásban, viseletben elütő ága […]. A hangsúlyt lengyelesen a végelőtti szótagon hangoztatják, azért azt hiszik róluk, hogy fajilag nem is rutének, hanem magyarországi tótok (1915 RévaiNagyLex. C5708, 626) | Lisenka az anyja nevét viselte. Ez lengyeles hangzású név tényleg. Obrickij (1929 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | A legfeltűnőbb természetesen a magyar olvasónak azon néhány névalak, amely pontatlanul avagy „lengyeles” formában maradt a kötetben. Így a 21. és 22. oldalon „halics-volhíniai” helyett „Halics-Wlodzimierzi” szerepel, ill. „Stiborici Stibor” helyett „Ścibor de Ściborzyce” (1999 Piti Ferenc CD58).

2b. ’a lengyel nyelv jellegzetességeit más nyelvben (idegenszerűen) megjelenítő 〈hangzás, kiejtés stb.〉’ ❖ [Wratizláw] a’ magyar nyelvet igen jól beszélte, bár kiejtése kissé lengyeles volt (1838 Jósika Miklós 8212006, 27) | [Bem] érthető, ámbár lengyeles németséggel igy szólt hozzánk (1900 Pesti Napló dec. 8. C8682, 5) | [A pesztonkát] Bibók igen kedvesnek találta, de különösen a lágy, lengyeles dialektusa tűnt fel. Lengyelül szólította hát meg (1908–1910 Mikszáth Kálmán C3109, 53) | [Julian Pelc] szép lengyeles akcentussal beszélte a németet (2015 Népszava márc. 5. C8740, 7).

3. ’Lengyelországra (mint államra) jellemző, ott szokásos, ill. arra emlékeztető 〈állapot, dolog stb.〉’ ❖ midőn az egyesek korlátlan szabadságát amugy lengyelesen pártfogoljuk, tulajdonkép csak azon olygarchák kezére játszunk, kik a’ tömegeket vezérelni hatalommal birnak (1843 Pesti Hírlap CD61) | eléggé láthatni belőlök [ti. a Vexatio dat intellectum című röpirat kiemelt részeiből], hogy a rendek a királyságot még mindig középkori szerepre szeretnék kárhoztatni s mily erős a hajlandóságuk a lengyeles állapotok iránt (1880 Concha Győző CD57) | A szécsényi gyűlés lengyeles alkotmányáról Rákóczi emlékiratai referálnak (1931 Szekfű Gyula CD42) | a Reuters meglátása szerint tipikusan lengyeles politikai fordulat, hogy az egykori kommunista törvények liberalizálását a jobboldali kormány háttere, a Szolidaritás ellenzi ilyen határozottan (2002 Magyar Hírlap CD09).

II. fn (jelzőként is)

’a lengyel nyelvvel, kultúrával stb. foglalkozó, abban jártas szakember’ ❖ [úgy tűnt,] a lengyeleknek volt fontosabb ez az összejövetel [ti. a Lengyelország és Magyarország Európa kultúrájában és civilizációjában című tudományos ülésszak], hisz a nem kimondottan „lengyeles” magyar szakemberek közül inkább csak a fiatalok jöttek el (Hanák Péter, Szelényi Iván, Szegedy-Maszák Mihály, Jeszenszky Géza, Kósa László viszont nem), miközben a lengyel „nagyágyúk” (Gierkowski, Jedlicki, Paczkowski, Podraza és mások) mind jelen voltak (1996 Népszabadság máj. 4. C7846, 21) | Ön a második műfordító, aki ebben a díjban [ti. a Kerényi Grácia-díjban] részesül, felváltva kapja egyik évben egy latinos, a másikban egy lengyeles (2003 Szabad Föld szept. 19. C8389, 22) | [Tamási Miklóst] a lengyel nyelvtudás segítette abban, hogy bejuthatott az OSA-ba (Nyílt Társadalom Intézet), ahol a Szabad Európa Rádió írott és hangban felhalmozott hagyatékát gondozták. Tizenhat évet húzott le itt a fiatal „lengyeles” kutató (2016 Népszabadság jan. 9. C8751, 15).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.