nem fn 

1. (Biol is) ’állatnak, embernek, ritk. növénynek a megtermékenyítő hím v. férfi, ill. a megtermékenyülő nőstény v. női jelleg alapján meghatározott kategóriája’ ❖ A’ méhmagzat neme jeleirl. Kérdés, Meg-lehet é határozni elre Fi é a’ méhmagzat, vagy Leány? Henke nevezet Hildesheimi Orgoniſta irja, hogy az  tle eladattatott Regulák által végbe lehet vinni, hogy a’ fogattatándó méhmagzat, ſzabad akarat ſzerént Fiú, vagy Leány légyen (1802 Zsoldos János 8541004, 156) | Sok plántákban eggyütt van a’ virágban mind a’ két Nem; némellyekben külön virágokban, de azon derékon vagy száron, mint p. o.az Ugorkán, a’ hol némelly virágok hímek, mások nk (1811 Vadnay József 8570003, 15) | Tapasztalt madárkedvelők, Csörgey Titusz szerint, a fióka barátposzáták tollasodó búbjából kihúznak néhány tollat, mire a hímeknél az újra növő fejtollak már feketék lesznek, és így már az őszi vedlés előtt megismerik a fiókák nemét (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A hemofília monogénes, nemhez kötött, recesszív öröklésmenetű betegség (1998 Természet Világa CD50) | személyazonosító adat: az érintett családi és utóneve, születési családi és utóneve, neme, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve, az érintett személyi azonosítója, előző családi és utóneve, állampolgársága, előző állampolgársága, valamint lakcíme (2009 Magyar Közlöny 3218002, 4).

2. ’embereknek, állatoknak, ritk. növényeknek e kategóriába tartozó összessége v. sokasága, ill. egyede’ ❖ A’ valamennyi Déli Szigeteken ſokásba véttetett Tatovirozás itt-is módiba vagyon, ’s ez nem egyéb, hanem egy béka-teknybl tsinált éles fogakkal való fés által a’ karjaikon, tzombjaikon, de leg-inkább a’ſeggeken mind a’ két nem gyermekeknél immár tizenharmadik eſztendben véghez vitt mindenféle képeknek, úgymint fél-hóldnak, négy ſzegletnek, karikának, ember ’s madár ábrázatoknak való bé-nyomások. […] Mind a’ két Nem a’ brnek illyen béllyegezésivel, a’ mellyek az  el-ſzánásoknak jelél ſzolgálnak, igen reá tartja magát (1791 Sándor István 7287060, 121) | a pallérozottabb Európában az Aszszonyi Nem uralkodik, – s nem anyira szabják a választottabb Aszszonyi elmékis magokat a bölts férfiak oktatásihoz, mint az egész férfiui Nem a jelesebb Aszszonyok izlésihez (1826 Cserey Miklós C4937, 159) | Ez a kioszk harctér, melyen a két nem megmérkőzik; Ámor ütenycsapásaira hullnak a petárdák, meggyuladnak a szívek bástyái, – csupa ostrom, vereség és győzelem, de folytonos harc, folytonos tüzelés (1869 Toldy István 8482003, 29) | Az új gazdasági alap, amelyre a jövő társadalma épűlni fog, a családi életnek, a két nem közötti viszonynak is más magasabb formáját fogja megalkotni (1894 Mezőfi Vilmos 8309003, 50) | A nemek színezetben is különbözhetnek egymástól. A citromlepke nősténye pl. fehér, a hímje ellenben sárga (1929 TolnaiÚjLex. C5732, 152) | [Schopenhauer] következtetései a női nemről, legalábbis problematikusak. A dolog nem olyan egyszerű, hogy a női nem alacsonyabbrendű. Miért volna alacsonyabbrendű? Csak azért, mert kevésbbé racionalista? De hol van az megírva, hogy az ember tiszta észlénnyé váljon? (1956 Veres Péter 2005082, 742) | A két nem között lényeges különbségek vannak, ami nemcsak az emberre, hanem az állat-, sőt sok esetben a növényvilágra is igaz (1996 Természet Világa CD50) | A feminizmusnak azt az értelmezését fogadom el, amely kétségbe vonja a nemek közötti egyenlőtlenségek biológiai különbségekre visszavezethető magyarázatát (1997 Asztalos-Morell Ildikó 2047002, 34) | a nemek szerepmegosztását illetően a magyarok felfogása a leginkább tradicionálisak közé tartozik (2002 Spéder Zsolt 3282001, 15) | E növényevő [ti. a 83–65 millió évvel ezelőtt élt Parasaurolophus] egyedülálló jellegzetessége a fejről hosszan hátranyúló, üreges szerkezetű „taraj”, amely elérhette akár az 1,8 méteres hosszúságot is; szerepe a hangadásban lehetett. A nemek eltérő formájú tarajt viseltek (2004 Természet Világa CD50).

3. (Nyelvt) ’〈bizonyos nyelvekben:〉 névszóknak, ritk. igéknek az a kategóriája, amely meghatározott szintagmatikus kapcsolatok tagjainak morfológiai egyeztetésében mutatkozik meg oly módon, hogy a szintagma egyetlen paradigmarendszerrel rendelkező, rendsz. fn-i tagja meghatározza a többalakú paradigmarendszerrel bíró, pl. mn-i, szn-i szófajú mondatrész morfológiai alakját; genus’ ❖ a nyelv rendszerében előforduló hasonlatosság már biztos jele a nyelvrokonságnak. Tudjuk, hogy a magyar nyelv külömbözik p. o. a görög, latin és német nyelvektől abban: […] 2. Hogy nyelvünkben a nemek (hím, nő és köznem) teljesen hiányzanak (1858 e. Arany János C6504, 451) | A hottentott nyelveknek négy csettenő hangjuk van. Alakrendszerükben legérdekesebb a nyelvtani nem kifejezése, mert ez a névszókhoz elől ragasztott névmási elemek segítségével történik (1895 PallasLex. CD02) | [Hittrich Ödön] könyve a kisgyermekeknek szól, akik a Der, die, das rémségével küszködnek. Emlékezünk, hogy hajdan nekünk is mennyi bosszuságot, gyötrelmet okozott a szavak neme. Külön ismertük a szavakat és külön a nemüket (1933 Kosztolányi Dezső 9359112, 243) | [Melich János] egy csupán német nyelven közzétett munkájában a szláv nyelvekbe idegen nyelvekből került folyónevek nyelvtani nemét vizsgálta meg, s arra a következtetésre jutott, hogy e folyónevek nyelvtani neme nem a szláv voda ‘víz’ és réka ‘folyó’ neme szerint alakul, hanem a folyónév szóvége alapján, amely mindig a saját nyelvi köznevek végződése és neme után igazodik (1995 Kiss Lajos² CD30) | A nagyfokú nyelvi különbségek ellenére jellemző a[z indoeurópai] nyelvcsaládra a hajlító típus, a főnévragozásban a nyelvtani nem megkülönböztetése: eredetileg három (hím-, nő- és semleges nem) volt, de több nyelvben csak kettő maradt meg (francia, olasz, spanyol), néhányban kiveszett, vagy csak a nyomai őrződtek meg (angol) (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

4. (kissé rég) ’〈kül. előkelő, társadalmilag fontos szerepet betöltő közösségre vonatkoztatva:〉 leszármazási, (vér)rokonsági alapon létrejött, rendsz. több generációt magában foglaló család, nemzetség’ ❖ Igy vette-el tehát Telamon Heſione Szüzet, és noha Telamonnak olly felesége lett vólna immár akkor oda haza, a’ ki tsak köz rendü és ſorsú Aſzſzony vala, Heſione pedig Királyi nemböl ſzármazott leányzó lenne, még ſe tartotta Heſionét fö-feleségének, hanem tsak mint ágyaſsának és ſzolgálójának (1774 Dugonics András C1484, 32) | Fanny szebb mint az én feleségem, Adelhaide miveltebb lelkű, Josephina kedvesebb, Emilie még jobb, Wilhelmina főbb nemből való, Ophelia gazdagabb, etc. de a’ feleségem, feleségem és így megvakulok minden eránt (1808 Kazinczy Ferenc C4939, 225) | A X. és XI. században alapított nemzetségek közül az Aba-nem a XIII. század elején már huszonhét, a Bór-nem öt, a Szalók-nem tizenkét, a Csák-nem tizenhárom, a Kaplony-nem tizennégy, a Miskolc-nem tíz népes ágra szakadt (1938 Hóman Bálint 9253001, 98).

4a. (az emberi jelzővel) ’〈az emberiség összeségét magában foglaló csoport megnevezéseként〉’ ❖ Réſzeg emberi Nem! kínos halandóſág! Hol van kztetek a’ terméſzet’ igazſág! (1772 Bessenyei György¹ C1076, 45) | Ha még eszünkbe veszszük, hogy Deucalion utján, a ki Prometheusnak fia, tulajdonképen a nagy özönviz után ujjá létesült emberi nemnek is őse, akkor Iapetus úgy áll előttünk, mint az egész emberiség ősapja (1902 ÓkoriLex. CD28) | A fehér csontokkal teleszórt kavicsos homokmező egy óriás szemfedő fehérségével hidegen szikrázik e kora reggeli órán. Nem éreztem még ilyet. Soha, soha. Ily döbbenetet. S rettenetes semmiségét az emberi nemnek (1989 Szeberényi Lehel 2025069, 123).

5. (Biol) ’〈állatokra és régebben növényekre vonatkoztatva is:〉 a családnál kisebb, a fajnál nagyobb rendszertani egység; genus’ ❖ Minden Rendhez, Nemhez, és Fajhoz, a’ Deák Systémai, és Német közönséges Neveket is hozzá adtam (1799 Főldi János 7112013, VII) | Rendszertanilag [az ún. európai dámszarvas] a gimszarvas legközelebbi rokona Az agancsosok 2. alcsaládja 1. nemének 5. alnemét (Dama) alkotja (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132003, 38) | A leíró biológia nagy úttörője és rendszerezője Karl von Linné (1707–1778) a binominális (faj és nem megjelölése) nomenklatura bevezetésével a gyorsan szaporodó ismeretek áttekinthetőségét, jobb felhasználását segítette elő (1976 Pál Lajos CD30).

5a. ’állatoknak v. növényeknek e kategóriába tartozó összessége v. sokasága’ ❖ a’ ſzajkó nézgélte, melly ſzép tarka-barkák, Melly kevélyen rázzák fél-ſinges farkokat, Elébb tovább rakják tántzra ntt ſarkokat, Melly gyors ſebeſséggel nyelveik peregnek! Mikor örvendez katzajjal tseregnek. - - Addig tekergette rájok irigy ſemét, Hogy mellettek kezdte unni faját nemét (1788 Péczeli József ford.–Aiszóposz 7267004, 92) | A’ fekete strucz nagyobb a’ szürkénél, azért nagy strucz melléknevet kapott; találtatik 8 láb 5 hüvelyk (2 méter 73 centiméter) magasságu is. Ez a’ nem, vagy faj, egyvelgest van a’ másikkal, Áfrikában és Ásiában (1834 Fillértár 8623002, 155) | Magasságra a pálmák igen különböznek: van három lábnyi magas, van ismét, melly háromszáz lábnyi. Legtöbb nemei és fajai csak a téritőkörök közt tenyésznek (1847 Peregriny Elek 8360017, 346) | A fejjel közel egyforma hosszú, egyenes csőr és csapott végű farok jellemzik a család legjellegzetesebb nemét, a csuszka- (Sitta L.) nemet (1933 Az állatok világa ford. CD46).

6. ’〈a logikai osztályozásban:〉 az osztálynál szűkebb, a fajnál tágabb fogalom, kategória’ ❖ logikai alapelv: ami a nemnek megfelel vagy azzal ellenkezik, az megfelel vagy ellenkezik annak összes fajaival vagy egyedeivel is (1893 PallasLex. CD02) | Jelentéstágulás, átvitel a fajról a nemre. A fogalom köre tágul, tartalma szegényedik (1926 Gombocz Zoltán 9192001, 53) | A felosztás (diaireszisz) a definíció módszere. Az eljárás egy tág, általános nemből indul ki (A szofistában [ti. Platón művében] ez a tekhné, a szakértelem), amelybe a meghatározandó fajta valószínűleg beletartozik. Ezt a nemet különféle szempontok alapján addig osztjuk, míg elhatároljuk minden rokon fajtától (2006 Bene László 3040002, 222).

6a. ’közös egységbe tartozó dolgoknak, jelenségeknek vmely szempont szerint elkülönülő csoportja, osztálya v. egyedi megjelenési formája, változata, válfaja’ ❖ Tettzett az Iſten’ Gondviſelésének az én halálomat így rendelni; melly nékem ugyan nem váratlan, de a’ melly halálnak neme engemet igen írtóztatna, ha én az én betsületemet, inkább e’ Világnak ítéletiben, mint ſem a’ jó Lelki-isméretben keresném. Igaz Iſten! (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353002, 38) | ártalmas az elmének ama’ gondatlanság, melly miatt egyik, vagy másik erő míveletlen hagyatik: de ellenben ártalmas az is, ha az esmerő tehetség erőltetve míveltetik. Ezen erőltetésnek két neme vagyon, úgymint az idő előtt való mívelés, és az elmének megterhelése (1825 Szilasy János 8450005, 102) | A gyógytornázásnak egyik neme az u. n. „massage”, ez abból áll, hogy a tornatanár orvosi utasítás szerint, vagy maga az orvos puszta kézzel vagy gyapot kelmével, vagy eszközökkel az illető betegnek a testét bizonyos módon dörzsöli, nyomkodja vagy ütögeti, tehát a beteg magát egészen szenvedőlegesen (passiv) viseli (1886 Porzsolt Lajos 8375004, 10) | a bohózat is egy neme a drámaiságnak (1967 Vas István 9760022, 230) | Az epigramma nemeit tárgyalva [Bajza József] hosszan beszél a „festő epigrammákról”, aminek a műtárgy (vagy táj) ismeretéből vagy szemléletéből születő epigrammákat nevezi (2008 Csanádi-Bognár Szilvia 3008001, 98).

Ö: adó~, állat~, al~, áru~, asszony~, érc~, fa~, férfi~, fogás~, haderő~, halál~, hang~, hím~, ige~, mű~, nő~, növény~, pénz~, semleges~, stílus~, szép~, talaj~, úszás~.

Fr: maga¹, társadalmi.

ÖU: fehér~.

Vö. CzF. nėm; ÉrtSz. nem¹; TESz. nem¹; ÉKsz. nem¹; SzT. nem^[¹^]